Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

Szuperfegyvert ígért Putyin a Krímben

000 Par7950439
2014.08.14. 16:17 Módosítva: 2014.08.14. 16:32

Jaltán tartott találkozót az orosz parlament és kormány képviselőivel Vlagyimir Putyin. Az orosz sajtó szerint a nagy szenzáció elmaradt a rendezvényen, amelynek szimbolikus jelentősége, hogy a márciusban egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krímen tartották.

Meglepő inkább az volt, hogy az elnöki beszéd élő közvetítését fél órával a kezdet előtt törölték, valamint, hogy a képviselőket tíz órára hívták össze, ám az elnök csak kettőkor jelent meg a rendezvényen.

Néhány fontos kijelentést azonban így is tett az elnök:

  • Hat év alatt 14 milliárd eurónak megfelelő összeget költenek a Krímre.
  • Szükség esetén Oroszország kész kivonni magát az Európai Emberi Jogi Bíróság hatásköre alól, felmondva a nemzetközi szerződést.
  • A nemzetközi szankciók után hozott orosz tiltóintézkedés valójában nem válaszlépés, hanem ösztönzés a hazai ágazatok fejlesztésére és nyitási lehetőség az új piacok felé.
  • Hamarosan „olyan fegyverre tesz szert az orosz hadsereg, amilyen a világon senkinek sincs”

A kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán kijelentette, hogy ott humanitárius katasztrófa történt, a vérontással járó káosz rendezéséért országa mindent megtesz. A kötelező körön kívül azonban konkrétumokkal nem állt elő a megoldás kapcsán, miközben Ukrajna és a Nyugat is azzal vádolja Moszkvát, hogy orosz fegyverekkel megtámogatva tudtak mindeddig hatékonyan ellenállni az ukrán erőknek Luganszk és Donyeck megyében.

A békeszerető külpolitika fontosságáról szólva kijelentette: „Megörvendeztetjük partnereinket. Néhány dolog már tudható, például a stratégiai fegyverek területén, a nukleáris visszatartóerővel kapcsolatosan, néhány dologról azonban egyelőre nem beszélünk, de annak is eljön az ideje” – mondta rejtélyesen Putyin, hozzátéve, hogy a hadsereg költségvetése 20 ezer milliárd rubelre (550 milliárd dollárra) nő.

Hazaguruló dollárok

A nemzetközi ágazati és személyre szabott célzott szankciók kapcsán Putyin felvetette az adóamnesztia lehetőségét. A javaslat – bár Putyin hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csupán elképzelés – vélhetően arra akarja ösztönözni a külföldön őrzött vagyonok tulajdonosait, hogy bátrabban utalják haza az összegeket, amelyeket a szankciók ellenére sokan még mindig szívesebben tudnak külföldön, mint Oroszországban.

Zsirinovszkij ellopta a show-t

Az orosz sajtó Putyin beszédén túl inkább az elnök után felszólalt Vlagyimir Zsirinovszkijjal foglalkozott. A populista Orosz Liberális Demokrata Párt elnyűhetetlen elnöke – az egyetlen, aki eddig minden orosz elnökválasztáson jelöltként indult – felvetette, hogy az ország zászlaját a cári birodalom fekete-arany-ezüst sávos lobogójára, ami 1858 és 1896 között volt használatban.

A „Kreml tudatalattijának” becézett politikus szerint az elnököt Legfelsőbb Vezetőnek kellene nyilvánítani, a himnuszt az Isten óvja a cárt kezdetűre kéne változtatni – írta az Itar-TASZSZ.

Putyin válaszul közölte: Zsirinovszkij véleménye nem mindig esik egybe a hivatalos állásponttal, de jól tud lelkesíteni.

A NATO szkeptikus

Óvatos szkepticizmussal reagált Vlagyimir Putyin csütörtöki krími nyilatkozatára Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, aki arra emlékeztetett, hogy az orosz elnök korábbi békülékeny hangvételű üzeneteit azoknak ellentmondó tettek követték Moszkva részéről – írja az MTI.

Rasmussen Norvégiában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: ha Putyin beszéde egy őszinte próbálkozás az ukrán válság enyhítésére, azt melegen üdvözli. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a múltban a hasonló nyilatkozatokat nem követték tettek Moszkva részéről.

Pont ellenkezőleg: azt látjuk, hogy (Oroszország) továbbra is csapatokat állomásoztat az ukrán határ mentén, azt látjuk, hogy Oroszországból a határon át fegyverek és harcosok érkeznek Kelet-Ukrajnába, azt látjuk, hogy Oroszország aktívan támogatja az ukrajnai fegyveres szeparatistákat

– mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Ukrajna úgy döntött, mégsem korlátozzák a sajtót a háború miatt

Közben Kijevben délután megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a szeparatizmus támogatói elleni szankciókról szól – írja az MTI. 172 magán- és 65 jogi személy került be a támogatók nyilvántartásába. Ellenük büntetőintézkedéseket hoznak, ami azt jeleneti, hogy betiltják a gazdasági tevékenységüket, és befagyasztják a bankbetéteiket. Az eredeti előterjesztésben korlátozták volna az újságok és a rádióműsorok terjesztését. Ez a rész végül a kormány egyetértésével kikerült a törvényből.

Megszavazták az átvilágítási törvényt is, ami a parlament, a kormányszervek, a főügyész, a biztonsági szolgálat, a nemzeti bank és a számvevőszék vezetőit, valamint több bíróság és a választási bizottság tagjait érinti majd. Azt remélik, hogy az átvilágítás után kevesebb korrupció lesz Ukrajnában.