Nyugati katonai segítséget kér Kijev
További Külföld cikkek
Az irakihoz hasonló katonai és haditechnikai segítséget kér a Nyugattól az ukrán külügyminiszter. Pavlo Klimkin erről egy kölni lapnak nyilatkozott csütörtökön. A politikus szerint a szankciók nem állítják meg Vlagyimir Putyint Ukrajna elleni akcióiban, ezért komolyabb beavatkozásra van szükség.
„Ez a harc az EU alapvető érdekeit szolgálja”
– mondta Klimkin.
A nyilatkozat időzítése sem mellékes, ugyanis szombaton Angela Merkel Kijevben fog tárgyalni. A német kancellár érkezésének közeledtével egyre világosabb, hogy Ukrajna katonailag sem áll jól a szeparatisták elleni harcban. Kedden még Ilovajszk gyors bevételéről szólt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO),
A kijevi erők nehézpáncélos erősítést küldtek Ilovajszkhoz csütörtökön. A település az oroszbarát szakadárok központjaként szolgáló, egykor egymilliós Donyeck körbezárásának egyik kulcsa.
Az RNBO szerint Donyeck minden hídját aláaknázták a szeparatisták, így bármelyik pillanatban felrobbanthatják – írta az Unian.
Bár Klimkin csak az EU-ról beszélt, a házelnök korábban már a NATO-t is megemlítette. Olekszandr Turcsinov szerint az „Ukrajnában folyó háború Európa és a NATO ellen is kihívás”. Igaz, a politikus ennek kapcsán nem beavatkozást, csupán haditechnikai segítséget kért.
Az ukrán elnök mielőbb találkozna Vlagyimir Putyinnal, de Petro Porosenko felvetésére az orosz elnök még nem válaszolt. A közvetlen párbeszédet Brüsszel is támogatja.
Eközben továbbra is zajlik a huzavona az orosz humanitárius segély körül, amit Moszkva Kelet-Ukrajnának szán. A 280 kamionból álló konvoj egy része már elért az ukrán határhoz, és hamarosan megkezdődik a kétezer tonna élelmiszer, takarók, áramfejlesztők elvámolása. A szállítás feltételeiről továbbra is vita van, Kijev azonban állítólag beleegyezett abba, hogy a Vöröskereszt felügyelete alatt haladó kamionokat az orosz sofőrök továbbvihetik, más orosz kísérő azonban nem mehet tovább a szállítmánnyal.
A korábbi tervek szerint a segély már a múlt héten eljutott volna Ukrajnába, ám az ellenőrzés feltételeiben nem sikerült megállapodnia Kijevvel. Az ukrán fél attól tartott, hogy a szállítmányra hivatkozva Moszkva valójában katonai segítséget akar nyújtani az oroszbarát szeparatistáknak.
Nem lesz új NATO-támaszpont
Lengyelország vezetői, köztük Bronislaw Komorowski elnök és Radoslaw Sikorski külügyminiszter az utóbbi hetekben többször is kijelentették: az orosz-ukrán konfliktus miatt kívánatos lenne NATO-támaszpontokat létesíteni az ország területén. Ezzel szemben a szeptember 4-5-ei cardiffi csúcstalálkozón várhatóan úgy döntenek majd, hogy inkább a katonai infrastruktúrát fejlesztik és növelik a rotációs gyakorlatokon részt vevő NATO-személyzet létszámát.
Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter ezt azután közölte, hogy hétfőn Angela Merkel német kancellár Rigában elutasította azt az igényt, hogy a NATO állandó támaszpontokat létesítsen Lengyelországban és a balti államokban. "A NATO-nak nemcsak alapokmánya van, hanem Oroszországgal egy partnerségi megállapodása is, amelyet ebben a pillanatban nem szeretnék átírni" - mondta a kancellár. Ugyanakkor megerősítette, hogy mindent meg fognak tenni, ami az adott keretek között lehetséges.