Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

NATO: Orosz agresszió érte Ukrajnát

2014.08.29. 13:02 Módosítva: 2014.08.29. 19:11

Cikkünk folyamatosan frissül

Orosz katonai agresszió érte Ukrajnát – közölte Anders Fogh Rasmussen a NATO–Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után.

„Moszkva tagadása ellenére világos, hogy orosz erők és fegyverek illegálisan átlépték Ukrajna határait keleten és délkeleten. Ez a veszélyes gyakorlat, amely hónapok óta tart, destabilizálja helyzetet” – mondta a NATO főtitkára. (Az ENSZ becslése szerint a harcok eddig 2600 halálos áldozatot követeltek.)

A lengyel légtér nemkívánatos elemei az oroszok?

Lengyelország délután megtagadta az orosz védelmi miniszter gépének belépését a légterébe. Szergej Sojgu Szovákiából kísérelt meg Lengyelországon át hazatérni, de ezután visszatért a szlovák fővárosba. A lengyelek később azt mondták, azért nem engedték be a gépet, mert annak státusza repülés közben civilről katonaira változott, és állítólag már engedélyezték az átrepülést.

„Közvetlen katonai akciókat folytat Oroszország, tankokkal, nehéztüzérséggel, rakétarendszerekkel támogatva meg a fegyvereseket” – jelentette ki Rasmussen, aki szerint ma már az sem kétséges, hogy Oroszország orosz területről és Ukrajnán belülről egyaránt támadja az ukrán erőket. A fenyegetést tetézi azzal is, hogy mindemellett nagy erőket vont össze az ukrán határnál is. „Mindez az ukrán függetlenséget és az ország területi integritását veszélyezteti.”

Rasmussen közölte, hogy a NATO szolidaritását fejezi ki Ukrajnával szemben, és a szeptemberi NATO-csúcson Porosenkót is erről fogja biztosítani. Oroszországot pedig felszólította, hogy hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tegyen azonnali lépéseket a krízis feloldására.

„Tiszteletben tartjuk Ukrajna törekvését biztonságának biztosítására” – közölte Rasmussen. A főtitkár azonban nem válaszolt egyértelműen arra, hogy miként kommentálja Jacenyuk kérését az ukrán tagságra.

Az ukrán kormányfő pénteken bejelentette, hogy országa társult állam helyett a teljes jogú NATO-tagságot fogja megcélozni, ha a parlament erre felhatalmazást ad. Arszenyij Jacenyuk emellett megerősítette, hogy fő célkitűzése az ország EU-csatlakozása.

„Ukrajna nem elkötelezett ország politikáját folytatja, minden országnak joga van önállóan dönteni, ha irányt kíván váltani, ezt mi tiszteletben fogjuk tartani” – közölte Rasmussen, hozzátéve, hogy a pénteki ülésen nem merült fel a csatlakozás kérdése.

A NATO-csatlakozási szándék hivatalossá tételéhez azonban még erősítenie kell az ezt támogató erőknek parlamenti erejüket. Ehhez az kell, hogy az október 26-ra előrehozott parlamenti választásokon nagy fölénnyel nyerjenek a Petro Porosenko államfő mögött álló erők.

Ezt nemcsak a Kelet-Ukrajnában elhúzódó harcok nehezítik meg, hanem az is, hogy a februárban, Viktor Janukovics elnök elűzése után hatalomra jutott EU-párti, de meglehetősen heterogén erők koalíciója felbomlott, sőt, szétesőben van a kormányfő pártja, a még Julija Timosenko által alapított Batykivscsina (Haza) is. A Szolidaritásból átnevezett Petro Porosenko Blokkja erejét is megroppanthatja, ha nem sikerül érdemi eredményeket felmutatni a szeparatistákkal szemben Donyeck és Luganszk megyében.

Petro Porosenko csütörtökön jelentette be, hogy Oroszország reguláris erői is harcolnak a szeparatisták oldalán Kelet-Ukrajnában, a fegyveresek tehát nem csupán közvetett orosz támogatást élvezik. Moszkva, ahogy korábban is, a vádat visszautasította. Az orosz nyilatkozatok szerint Ukrajna ezzel csak leplezni akarja, hogy katonái kudarcot vallanak a szakadárokkal szemben. Igaz, Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-hoz delegált nagykövete szerint elképzelhető, hogy leszerelt orosz katonák, esetleg a hadsereg állományában lévő, de szabadságon lévő katonái önkéntesekként részt vesznek az ukrán erőkkel szembeni harcokban.

Vlagyimir Putyin a népfelkelőket méltatta péntek hajnali közleményében. Az orosz elnök szerint sikereik lehetővé tették, hogy a kelet-ukrajnai lakosságra is veszélyt jelentő ukrán katonai akciók megtorpanjanak – ezzel lényegében egyértelművé tette, hogy a kijevi erőket tekinti agresszoroknak, míg a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok önkénteseit elismerésre méltó harcosoknak tekinti.

Az orosz katonák behatolása Ukrajna területére egész Európa békéjét és stabilitását veszélyezteti - állítja a cseh külügyminisztérium, amely nyilatkozatban felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, állítsa le az ukrajnai területének lövetését, az oroszbarát felkelők katonai támogatását és tegye lehetővé az ukrán-orosz határ független ellenőrzését.

A német kormány is katonai intervenciónak minősítette az orosz előrenyomulást. Ugyanakkor Ukrajnának Németország nem tervez fegyvereket szállítni.



  • Eladnék
  • Hírek