Obama engedélyezheti a szíriai bombázásokat

Barack Obama amerikai elnök kész elrendelni, hogy az Egyesült Államok Szíriában is légi csapásokat mérjen az Iszlám Államra, írta a New York Times és a Washington Post is. Obama a források szerint nem tartja szükségesnek, hogy kongresszusi felhatalmazást kapjon az Iszlám Állam elleni akciókhoz, de a CNN úgy tudja, kongresszusi jóváhagyást kért a szíriai felkelők felfegyverzéséhez és kiképzéséhez.

Obama magyar idő szerint éjjel háromkor, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 13. évfordulójának előestéjén jelenti majd be, hogy milyen stratégiát követnek majd az Iszlám Állam ellen. A kongresszus vezetői kedden magától az elnöktől, az alacsonyabb tisztségeket betöltő képviselők és szenátorok pedig a kormányzat tisztségviselőitől kaptak tájékoztatást a várható lépésekről.

A Post szerint nincs jele annak, hogy azonnali amerikai légicsapások lennének várhatók Szíriában. A szerdai beszédben az elnök várhatóan nem beszél majd az előkészületben lévő katonai műveletek részleteiről, ugyanakkor feltehetően nagy hangsúlyt fektet majd a nemzetközi koalíció kiépítésének hangsúlyozására.

A New York Times emlékeztetett rá, hogy Obama több mint három éven át ellenállt annak a nyomásnak, hogy avatkozzon be a szíriai polgárháborúba. Egyfelől attól tartott, hogy az Aszad-rezsim ellen harcoló gerillák felfegyverzése nem változtatja meg érdemben az erőegyensúlyt, a közvetlenebb katonai beavatkozás pedig ártana az amúgy is ingatag régió stabilitásának.

A lap rámutatott, hogy a kongresszus most, a novemberi félidős választások kapujában szintén megosztott abban, hogy miként szavazzon. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a törvényhozás megszavazná, hogy 500 millió dollárt fordítsanak a szíriai ellenzéki gerillák felfegyverzésére és kiképzésére.

A Wall Street Journal és az NBC News szerdán közölt közös közvélemény-kutatásának eredményei egyébként alátámasztották azt, az előző napokban más felmérések által is kimutatott fordulatot, hogy a külföldi katonai beavatkozástól korábban elzárkózó amerikaiak ismét támogatnának egy ilyen fellépést. A WSJ-NBC mérés adatai szerint a megkérdezettek 61 százaléka úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak nemzeti érdeke, hogy katonai akciót indítson az Iszlám Állam ellen, amivel csak 13 százalék nem értett egyet. 34 százalék a légicsapások mellett a szárazföldi erők bevetését is helyeselné.

Barack Obama külpolitikájának támogatottsága ugyanakkor csak 32 százalékos.

A New York Times hétfőn kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztériumban kidolgozott, háromszakaszos akcióterv keretében akár három évig – vagyis az Obama elnöki mandátuma utáni időkig – is elhúzódhat az Iszlám Állam felszámolása. A három szakaszból az első az iraki légi csapásokkal már megkezdődött. A következő fázisban az iraki hadseregnek és a kurd harcosoknak nyújtott tanácsadással, kiképzéssel és fegyverszállítással fokozzák az erőfeszítéseket. A harmadik szakaszban az Iszlám Állam szíriai erőinek megtörésére összpontosítanának.

Az iraki kormányfő segítséget kért

A nemzetközi közösség segítségét kérte az Iszlám Állam elleni harcban Haider el-Abádi iraki miniszterelnök, miután találkozott a reformterveit dicsérő John Kerry amerikai külügyminiszterrel Bagdadban.

Az iraki parlament hétfőn jóváhagyta a miniszterelnök programját és kormányának összetételét. Washington korábban az Iszlám Állammal szembeni amerikai segítség feltételéül szabta az egységkormány megteremtését, az új kormányban pedig a szunnita kisebbség tagjai is helyet kaptak.

Kerry több országot érintő közel-keleti körúton van, és igyekszik összekovácsolni egy több mint negyven országból álló koalíciót a térség országaiban nagy félelmet keltő Iszlám Állammal szemben. Irak után csütörtökön Szaúd-Arábiába utazik tovább. Dzsiddában találkozik az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállamának – Szaúd-Arábia mellett Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar – külügyminiszterével. A tanácskozáson jelen lesznek Egyiptom, Jordánia, Libanon és Törökország képviselői is.