Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Obama: Bárhol levadásszuk őket

2014.09.11. 07:45 Módosítva: 2014.09.11. 07:51
Az Egyesült Államok Irak mellett Szíriában is légi csapásokat indíthat majd az Iszlám Állam ellen, de újabb iraki invázió nem lesz, a helyi erőket akarják megerősíteni, ehhez a mérsékelt szíriai ellenzéket is felfegyverzik majd. Aszad rezsimjével nem működnek együtt, de több mint 40 országból álló nemzetközi koalíciót állíthatnak szembe az Iszlám Állammal. A Szíriát is érintő beavatkozástól sokáig ódzkodó Obama előállt egy stratégiával, de még számos részlet kérdéses, van, aki szerint ebben az elnöki ciklusban már nem is ér véget az IS ellen Irakban és Szíriában indított küzdelem.

A célunk világos: meggyengítjük, és végül megsemmisítjük az Iszlám Államot egy átfogó és hosszú távú terrorellenes stratégiával

– jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a szerda este elmondott, nagyjából negyedórás beszédében. „Nem habozok Szíriában és Irakban is fellépni az IS ellen” – mondta, ezzel hivatalosan is bejelentve, hogy szíriai célpontokat is bombázni fognak.

Obamát sok támadás érte az elmúlt hetekben és napokban, bírálói szerint túlságosan visszafogott volt az Iszlám Állam fenyegetésével szemben, és maga is bevallotta néhány napja, hogy még nincs átfogó tervük. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások 13. évfordulójának előestéjén elmondott beszédben a következő stratégiát fektette le, aminek már a múlt heti NATO-csúcs előtt, Tallinnban mondott beszédével is megágyazott:

Folytatják a légi csapásokat az Iszlám Állam ellen, bárhol legyenek is a harcosaik, akár Szíriában is.

„Világossá tettem, hogy levadásszuk a terroristákat, akik fenyegetik az országunkat, bárhol legyenek is" – mondta. „Ha Amerikát fenyegeted, akkor sehol sem találhatsz menedéket" – mondta. Ugyanakkor azt is jelezte, nincsenek olyan információik, hogy az Iszlám Állam közvetlen veszélyt jelentene az Egyesült Államokban élőkre nézve, ennek a megelőzése most a cél. „Ha nem lépünk fel ellenük, ezek a terroristák a régión is túlmutató veszélyt jelenthetnek az Egyesült Államokra nézve is.”

Az Egyesült Államok fokozza az Iszlám Állam ellen harcoló földi egységek támogatását.

Mi az az IS?

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (angol betűszóval ISIS) radikális szunnita szervezet körülbelül 15 ezer harcosa nyár elején menekülésre kényszerítette Irak északi részén az iraki hadsereg, és kalifátust is kikiáltott Szíria és Irak elfoglalt területein. A magát azóta Iszlám Állmnak nevező szervezet, amelyről még nem tudni, mivé fog fejlődni, részben az al-Kaidából nőtt ki, de radikalizmusban és kegyetlenségben túltesz a szellemi elődjén. Itt az új al-Kaida?

Ez az iraki kormányerőkön kívül a szíriai mérsékelt ellenzék megerősítését is jelenti, amit ellenpontként akarnak felépíteni az Iszlám Állammal szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szövetkeznek Bassár el-Aszad rezsimével. „Az Iszlám Állam elleni harcban nem számíthatunk Aszad rezsimére, ami saját népét terrorizálja. Ez a rezsim soha nem kapja vissza a legitimációt, amit elveszített” – mondta.

Fontos elemnek tartja, hogy többek között a hírszerzés segítségével meg kell állítani a külföldi harcosok be- és kiáramlását a Közel-Keletre, illetve el kell vágni azokat a forrásokat, amik az Iszlám Államot finanszírozzák.
Közben továbbra is humanitárius segítséget nyújtanak a kialakult helyzetet elszenvedő civil lakosságnak.

Miután emlékeztetett az Iszlám Állam által elkövetett lefejezésekre és gyilkosságokra, Obama azt mondta, hogy az amerikai közbelépésnek köszönhetően sikerült megakadályozni több ezer jazidi lemészárlását a Szindzsar-hegységben.

Megismételte, hogy nem lesznek amerikai harcoló egységek Irakban, de azt is bejelentette, hogy újabb 475 amerikai katonával már összesen közel 1700-an lesznek az országban. Hivatalosan tanácsadó feladatokat és a bagdadi nagykövetség védelmét látják el.

Obama végig azt hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem nem egy újabb iraki invázió lesz, hanem inkább a Jemenben az al-Kaida elleni dróntámadásokhoz hasonló terrorellenes akció, amiben azonban az Egyesült Államok kész vezető szerepet vállalni. „Amerika széleskörű koalíció élére áll, hogy visszaszorítsuk ezt a terrorista veszélyt” – mondta.

Azt mondta, hogy üdvözölni fogja a kongresszusi jóváhagyást az Iszlám Állam elleni harchoz, de anélkül is képes lépni. A demokraták viszont benyújtanak egy olyan törvényjavaslatot, amivel a kongresszus engedélyezné, hogy az Egyesült Államok külföldi katonákat képezzen ki az Iszlám Állam elleni harcra.

Az amerikai közvélemény támogatja

A 2003-as iraki inváziót kezdetektől ellenző Obama a mostani beszédében is elmondta, hogy ciklusa alatt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét, de közben kivonultak Irakból és év végén Afganisztánt is elhagyják az amerikai katonák. Egy éve is arról beszélt, amikor a szíriai vegyifegyver-készletek elleni légi csapások a levegőben lógtak, hogy négy és fél évig a háborúk lezárásán, nem a megkezdésén dolgozott.

Az Egyesült Államok már augusztus 8-án légi csapásokat kezdett Észak-Irakban az Iszlám Állam ellen, de a cél idáig hivatalosan az Irakban tartózkodó amerikaiak – például a kurd területekre küldött tanácsadók –, és a civilek védelme volt. Azóta 154 légi csapást hajtottak végre, most pedig ezeket fogják még inkább kiszélesíteni, amivel beavatkoznak a szíriai polgárháborúba is, amit a New York Times szerint Obama több mint három éven át próbált elkerülni.

A két amerikai újságíró, James Foley és Steven Sotloff lefejezése után múlt héten az amerikai vezetés már a korábbinál keményebb retorikával készítette elő a további, a szíriai beavatkozást is magában foglaló lépéseket. Obama Tallinnban is az Iszlám Állam megsemmisítéséről beszélt, Joe Biden alelnök pedig teátrálisan azt mondta, hogy a Pokol kapujáig is üldözni fogják az IS-t.

 

Ehhez a közvélemény változása is hozzájárult. A Wall Street Journal és az NBC News szerdán közölt közös közvélemény-kutatása is jelezte, hogy a külföldi beavatkozástól korábban elzárkózó amerikaiak 61 százaléka már nemzeti érdeknek tartotta, hogy katonai akciót kezdjenek az Iszlám Állam ellen. Harmaduk légi csapások mellett szárazföldi erőket is bevetne. A Pew Research Center felmérése szerint 62 százalék nagyon aggódik az iszlám szélsőségesek miatt, hét éve nem volt ilyen magas az arány.

Évekig tarthat?

A kongresszus a november eleji félidős választásokhoz közeledve megosztott abban, hogyan szavazzon, de a republikánusok többsége méltatta Obama kiállását, és a demokraták is minden bizonnyal jóváhagyják majd a keményebb fellépést. Ugyanakkor John Boehner republikánus házelnök szerint például sok múlik majd a részleteken, amikről Obama állítólag a kedd este a kongresszusi vezetőknek tartott előzetes felvilágosításon sem beszélt. Az iraki biztonsági erők és a szíriai ellenzék kiképzése és felfegyverzése a házelnök szerint éveket vehet igénybe, miközben sürgős lépésekre van szükség.

A beszéd után több elemző is hiányolta a konkrét, lefektetett célokat (pl. mikortól lehet sikeresnek értékelni a légi csapásokat), de leginkább egy időintervallumot. A New York Times hétfőn azt írta, hogy az amerikai védelmi minisztériumban kidolgozott, háromszakaszos művelet alapján akár három évig, vagyis Obama elnöki ciklusán túl is elhúzódhat az Iszlám Állam elleni küzdelem.

Problémákból bőven akad

A nyitva maradt kérdések közül amerikai kormányzati források a CNN-nek elmondták, hogy Szíriában akkor támadhatnak, ha meghatározták a célpontokat. Más források szerint Szaúd-Arábiában képezhetnek ki amerikaiak az Iszlám Állam ellen harcoló erőket, de a BBC úgy tudja, hogy akár Libanonba is amerikai hadi eszközöket küldhetnek.

Számos dilemma is ugyanúgy fennállhat, mint eddig. Obama többek között azért is vonakodott sokáig beavatkozni a szíriai konfliktusba, mert nem lehetett látni, kit tudnak támogatni, az Aszad ellen harcoló erők között volt ugyanis maga az Iszlám Állam, vagy az al-Kaida helyi fiókszervezete, az an-Núszra Front is. „Most már kétéves múltra néz vissza kapcsolatunk a szíriai ellenzékkel" – mondta egy magas rangú forrás a CNN-nek. Ennek ellenére most sem derült még ki, pontosan hol, és milyen erőket akarnak megerősíteni.

Irakban az Iszlám Állam fenyegetése miatt megoldódott a hónapok óta tartó politikai patthelyzet, egy olyan új egységkormány állt fel, amiben a többségi síiták mellett a szunniták és a kurdok is helyet kaptak. Ugyanakkor évtizedes, vagy akár még régebbre visszanyúló feszültségek vannak Irakban, amiket csak gyakorlati lépésekkel lehet megoldani, ehhez pedig szintén idő kell. Az iraki hadsereget átszövő hézagokat rövid távon milíciák felállításával oldhatják majd meg, ami hosszú távon megint problémákat rejthet magában.

Leginkább azonban az lesz kérdéses első körben a távolabb mutató problémákon kívül, hogy mennyire tudják visszavetni az Iszlám Államot, ha már a biztos szíriai hátországában mérnek rá csapásokat, és folyamatosan erősítik meg a vele szembenálló helyi erőket. A kurdok támogatásával eddig sikerült visszaszorítani őket több területen is Irakban, és Szíriában is értek el sikereket a kurd erők. Tartós eredményeket ugyanakkor csak akkor lehet elérni, ha a síita érdekeket túlzottan előtérbe helyező Núri al-Máliki volt kormányfő után a helyi szunnita vezetőknek is tud ajánlani alternatívát az új iraki vezetés.

A nemzetközi összefogás körvonalazódik

Kikről van szó?

Az Egyesült Államok mellett fegyvereket, katonai felszereléseket szállított eddig, vagy jelezte, hogy kész szállítani, vagy más módon, például humanitárius segítséggel szállna be többek között:

Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Németország, Olaszország, Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Törökország, Kanada, Norvégia, Lengyelország, Albánia, Dánia, Észtország, Spanyolország, Írország, Luxemburg.

A legfontosabb kérdés most a helyi erőkön kívül az, milyen nemzetközi koalíció áll majd fel, és ebben melyik ország milyen szerepet vállal. Eddig több mint 40 ország jelezte már, hogy valamilyen formában szerepet vállalna a koalícióban, most a NATO-csúcs után John Kerry amerikai külügyminiszter közel-keleti körútján is ennek az összekovácsolásán dolgozik.

Obama beszédének ilyen formán az is volt a célja, hogy Kerry egy deklarált amerikai szerepvállalással a kezében tárgyalhasson csütörtökön Szaúd-Arábiában, ahol találkozik az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállamának– Szaúd-Arábia mellett Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar– külügyminiszterével, és képviselteti magát majd Egyiptom, Jordánia, Libanon és Törökország is.

Kerry Bagdadban azt mondta, hogy olyan koalíciót építenek ki, ami „hónapokig, és talán évekig kitart majd." Ebben egy oldalra kerülhetnek olyan rivális államok, mint a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia. Iránban Ali Hamenei ajatollah már engedélyezte az együttműködést a régi ellenséggel, az Egyesült Államokkal, és amerikai források szerint Szaúd-Arábia is jelezte, hogy kész segíteni az Iszlám Állam ellen.

Franciaország Obama beszéde előtt nem sokkal szintén kijelentette, kész bekapcsolódni egy katonai akcióba, és Nagy-Britanniával együtt akár légi csapásokba is beszállhatnak. A koalíció tehát körvonalazódik, de még itt is sok nyitott kérdés van, ezek a következő hetekben dőlhetnek el. Hétfőn Párizsban rendeznek konferenciát, ahol ismét az Iszlám Állam elleni fellépés lesz a téma, és eköré épül majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 24-i ülése is.