Ne fordítson hátat a tehénnek!

Az őstulok majdnem két méter magas volt, és híres az agresszivitásáról. Ma élő utódaikat, a legelésző teheneket elnézve az agresszivitás nem sok embernek jutna eszébe, pedig a féltonnás állatok Európában évente több halálesetet és  több száz sérüléssel végződő balesetet okoznak.

A legutóbbi tragédia Tirolban történt júliusban. Szó szerint agyontapostak egy 45 éves német nőt, aki a Stubai-völgyben túrázott a kutyájával, és keresztülvágott egy körülkerített havasi legelőn. Az ő halála volt az a pont, amikor Ausztriában belátták, hogy muszáj tenni valamit.

Az innsbrucki ügyészség eljárást indított ismeretlen tettes ellen gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatt, de akár vétett a legelő tulajdonosa, akár nem, az osztrákok arra jutottak, hogy az információhiányon mindenképp segíteni kellene.

A német asszony halála után a tiroli turisztikai igazgatóság és az agrárkamara nekiállt kidolgozni egy magatartási kódexet a túrázók számára. Mostanra el is készült a színes, rajzos brosúra, amiben tanácsokat osztanak, hogyan lehet elkerülni a bajt. A tippek nagyrészt megegyeznek azokkal, amiket a több mint százezer taggal bíró brit kirándulószövetség, a Ramblers szedett össze. A legfontosabbak:

• Ne térjünk le a kijelölt útvonalról.
• Ha kutyával vagyunk, vezessük pórázon, de ha a tehén támadni készül, engedjük el.
• Soha ne közelítsük meg a borjakat, ne próbáljuk őket megsimogatni, ne sétáljunk be közéjük és az anyjuk közé.
• Mozogjunk halkan és nyugodtan.
• Próbáljuk tartani a 20-50 méter távolságot az állatoktól.
• Ne ijesszük meg a teheneket.
• Ha fenyegetővé válik a helyzet, ne fordítsunk hátat az állatnak, és lassan, csöndben, hátrálva hagyjuk el a területet.

A kutya sorsára hagyására vonatkozó tanács elsőre kegyetlennek tűnhet, de valójában így a gazda és a kutya is jobban jár. A tehenek nagyobb fenyegetésnek érzékelik a kutyákat, mint az embereket, és a póráz nélküli, szabadon engedett kutya elég gyors kell legyen ahhoz, hogy el tudjon menekülni.

A brit alpinistaszövetség honlapjára májusban azután került ki egy figyelmeztetés, hogy az egyik tagjuk, Simon Coldrick csúnyán megsérült Sheffield peremén. Átvágott egy mezőn, amin nagyjából húsz tehén legelt. Megkergették, az egyik tehén feldobta a levegőbe, és megtaposták. Nyolc bordája eltört, fémmel kellett megerősíteni a bordakosarát. Coldrick azt mesélte: nem tudta eldönteni, kerülje ki a teheneket, vagy vágjon át közöttük. Kívül nem volt sok hely, és nem akart beszorulni a tehenek és a sziklafal közé, ezért továbbment a középen vezető ösvényen. Itt támadták meg.  Szerinte több tényező összejátszása miatt viselkedtek így a tehenek:

viharos idő volt, borjak voltak velük, és esteledett, ilyenkor a tehenek ingerlékenyebbek.

A figyelmeztetésben felemlegettek egy másik esetet is: egy héttel korábban meghalt egy 62 éves cornwalli férfi, miután a feleségével és két kutyájával tehenek útjába került Derbyshire-ban. A Derby Telegraph cikke szerint az elmúlt hat évben tizenkét ember halt meg az Egyesült Királyságban tehéntámadásban. Sok esetben derült ki, hogy a tehenek valószínűleg a borjaikat védték a kutyáktól.

Kutyával volt a tehéntámadások alighanem legismertebb áldozata, az egykori brit belügyminiszter, David Blunkett is. A vak politikust, akinek az esetéről 2009-ben a BBC is írt, épp a 62. születésnapján érte a baleset. Sadie nevű kutyájával sétált, amikor a tehén megrohanta. Elengedte a kutya pórázát, Sadie elfutott, és így sérülés nélkül megúszta. A politikusnak viszont három bordája is eltört.

Akad viszont példa nem tipikus tehéntámadásra is. A BBC 2009-ben, mikor három hónap leforgása alatt három embert öltek meg tehenek, arra kérte olvasóit, osszák meg saját történeteiket. Többen is arról írtak, hogy amikor őket támadták meg, nem volt velük kutya, vagy nem is voltak borjak a mezőn, néha egyik sem. A három hónapon át tartó tragikus széria egyik halálos áldozata egy 75 éves farmert volt. Harold Leenek hívták, Somersetben élt. Az őt megtámadó tehenek például egy tűzoltóautó szirénájától vadultak meg.

A BBC-nek egy farmer azt a trükköt írta, hogy a túrabot is jól jöhet: ha támadni készül a tehén, tárjuk szét a karunkat a bottal a kézben, mert a tehenek nem látnak jól, és így nagynak tűnünk a szemükben. Az új osztrák brosúra viszont külön pontban említi, hogy semmiképp se dobjuk meg bottal a tehenet.

A brit és az osztrák tanácsok között van egyébként némi ellentmondás is. A Ramblers figyelmeztetése szerint előfordulhat, hogy fiatal állatok kíváncsiságból közelítik meg az embert, tőlük nem kell annyira tartani, a lényeg, hogy az ember sétáljon tovább magabiztosan, miközben tartja a szemkontaktust. Az osztrák tanácsgyűjtemény szerint viszont nem szabad közvetlenül a tehenek szemébe nézni.

Az, hogy a brosúra kiadásán túl lesz-e még valamilyen lépés az ügyben Ausztriában, egyelőre nem egyértelmű. A tehéntámadások egyik magyar sérültje szerint mindenképp szükség lenne erre. A tiroli haláleset után kaptuk azt az olvasói levelet egy sokszoros borda- és lapockatöréssel végződő, májusi, stájerországi balesetről, amelynek az írója, a baleset elszenvedője nevetségesnek és szomorúnak tartja az osztrák reakciót a történtekre.

Kijelölt (és minden eszközzel hirdetett) turistaútvonaltól elvárható véleményem szerint, hogy különösebb állattartási ismeretek nélkül is biztonságos legyen akár falusi, akár városlakó turistáról legyen is szó

– írta olvasónk. Ő maga sem tett semmi provokálót azonkívül, hogy a borjak és a tehenek útjába vezette őket a kijelölt turista útvonal. Szerinte ezért például inkább lezárásban kellene gondolkodni. Abban az osztrák kórházban, amelynek az intenzív osztályára kerül a baleset után, úgy hallotta, hogy az utóbbi időben évi 6 -7 ilyen esetről hallanak. Az egyik orvos abban látta az okot, hogy a korábbi állat-tartási szokással szemben - amikor elválasztották a borjakat az anyaállatoktól -, most a gazdák együtt tartják őket.

A Tiroler Tageszeitung augusztus 12-i cikkében azt a kérdést feszegette, hogy csak véletlenről van szó, vagy van valami mélyebb oka is annak, hogy a tehenek mostanában mintha gyakrabban támadnának. Megszólaltatták az alpesi gazdálkodási egyesület vezetőjét, Josef Lanzingert, aki szerint két tényező is ebbe az irányba hat: egyre több a turista a legelőkön, és megváltozott az állatok viselkedése, mióta fejőgépeket használnak, az emberek és az állatok szinte megszűnt a kapcsolat. Lanzinger azt mondta: fel fogja hozni a témát a legközelebbi gazdatalálkozón ősszel.