A magyar civilekről beszéltek az EBESZ-konferencián

A civil szervezetek hatósági vegzálása volt a téma az egyik legnagyobb európai emberi jogi konferencián – írja közleményében a Helsinki Bizottság.

Az EBESZ varsói emberi jogi konferencián az EBESZ 57 tagállama és az EU képviselői vesznek részt. A konferencia nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights First jogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek külföldi ügynökként kezelését éshatósági vegzálását. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is barátságtalan lépésnek nevezte.

Beszédében Thomas Greminger, az EBESZ Állandó Tanácsának svájci elnöke hangsúlyozta a civil szervezetek kiemelkedő jelentőségét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia fenntartásában. A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) – is részt vett a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával. Csütörtöki előadásukban ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupció aktuális fejleményeit.

„A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával sikerült elérni, hogy Magyarországnak van egy új Alaptörvénye, de nincs modern értelemben vett alkotmánya” – mondta el Szabó Máté Dániel, aki hozzáfűzte, hogy „a nemrég bejelentett illiberális állam kiépítése az alkotmányos intézményrendszer felszámolásával már meg is valósult.”

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője a trafiktörvény és a takarékszövetkezeti átalakításának történésein mutatta be, miként él vissza a kormány a hatalmával azért, hogy egyes kedvezményezett csoportokat törvényalkotási eszközökkel juttasson illetéktelen előnyökhöz.