Vilhelmina
10 °C
21 °C

Az esernyős forradalom lehet az új Tienanmen

2014.10.02. 07:11
Százezrek mentek utcára Hongkongban a főminiszter közvetlen megválasztásának jogáért, amit Peking nem adna meg, hiába létezik az egy ország, két rendszer elve. A vasárnapi könnygázas rendőrattak után a rendőrök visszavonulót fújtak, a belváros a tüntetőké. Egyelőre nem látni, mi lehetne a kompromisszumos megoldás, miután Kína a túlzottan demokratikus Hongkong példáját veszélyesnek tarthatná a Kínai Kommunista Párt hatalmára nézve.

Vasárnap még könnygázzal oszlatták a békés tömeget, szerdára már eltűntek a rendőrök a hongkongi tüntetők közeléből, akik teljesen elfoglalták a Kínához tartozó, de különleges státuszú hétmilliós város üzleti központját.

A rohamrendőrök kemény fellépése a békés, főként fiatalokból álló tüntetők ellen a visszájára sült el. Szerdán – a Kínai Népköztársaság megalakulásának 65. évfordulóján – csaknem félmillió ember ment utcára, hogy kiálljon a hongkongi választási rendszer demokratikus szabályait szűkítő pekingi tervekkel szemben.

Barátod, a rendőr

Ünnep a kamerák előtt

Hongkongban ugyan nem repesnek a kommunista Kína megalakulásának ünnepéért, de idén is megtartották az ilyenkor elmaradhatatlan zászlófelvonást.

Az esemény zavartalanságát a BBC szerint szigorúan őrizték, civilek csak vörös pólóban és sapkában jelenhettek meg, kínai zászlókat lengetve.

Mindez nem a hongkongiak megregulázása miatt volt fontos, hanem, hogy a kínai televízió országszerte közvetíthesse a képeket.

Az esti tűzijáték azonban így is elmaradt.

Az egyre nagyobb hatású, a jogi egyetemen tanító Benny Taj Jiu-ting által alapított Occupy Central with Love and Peace elsődleges célját már elérte: Hongkong központját sikerült lebénítani. Ezt a megapolisz lakói azonban látható szolidaritással fogadták.

„Itt sétálok a lezárt autópályán a pénzügyi központ közelében” – mondta a kétszer négysávos út közepéről Pálos György. A harmadik éve a City University of Hong Kongon filmkészítést, filmtörténetet oktató rendező-operatőr szerint a kezdetektől rendkívül békés tüntetésre szerdán is sokan családostul vonultak ki, a vasárnapi rendőri fellépés csak megsokszorozta a hongkongi tiltakozás erejét.

„Hongkongi szemmel teljesen érthetetlen volt, hogy a rohamrendőrök megtámadták a végletekig békés tüntetőket. A rendőr itt barátnak számít, aki nem fölényes, nem agresszív. Ez a bizalmi tőke most egy időre elapadt” – mondta Pálos, aki hosszú szerdai sétája alatt egyetlen rendőrt sem látott a helyszínen, Hongkong főszigetén.

Diáksziget

Ennek ellenére senki sem randalírozik, nem borogatnak autókat és törnek be kirakatokat. Erre korábban sem volt példa, ezért sem volt gyakorlata a rendőrségnek a tömegoszlatásban, és ezért is volt különösen sokkoló, hogy erre pont egy békés tüntetés során tett kísérletet.

A tömeg vidám, békés és jól szervezett. Vannak könnyűfém elemekből felhúzott barikádok is, bár azok inkább szimbolikusak, egy kemény rendőrrohamot nem állnának ki.

„Sokan hoznak ki ételt, törölközőt, zsebkendőt, esőkabátot, esernyőt – elvégre ez az esernyős forradalom –, amit aztán a diákok osztanak szét. Mindent ők szerveznek, ha kell, szemetet szednek, ha kell, békéltetőként lépnek fel” – mondta Pálos. Napközben a hőség a 30 fokot is eléri, ezért orvosi ügyelet is biztosított, és a diákok vizet is osztanak a tüntetőknek, akikből éjszakára is több ezer marad az utcákon.

Azt vennék el, amit meg sem kaptak

De miért vonultak százezrek utcára a két budapestnyi területen fekvő Hongkongban, amely 1997-ben került Nagy-Britanniától újra pekingi fennhatóság alá, megőrizve azonban az egy ország két rendszer elvét?

Vigyázz, mit posztolsz

A népi Kína által jól ellenőrzött szociális hálókon veszélyesek tudnak lenni a Hongkongról vagy az Occupy Centralról közzétett képek. Egy poszt írása, a képek feltöltése természetesen lehetséges, ám rövid időn belül azt a hatóságok törlik, és rosszabb esetben meg is keresik az „elkövetőt”.

A huszonhat éves Vang Longot a hongkongi határnál lévő Sencsenben vették őrizetbe, mert „kereste a bajt”. Vang a Weibón – a kínai Facebookon – posztolt több bejegyzést is a hongkongi tüntetésekről. (A Facebook szerverei Kínából elérhetetlenek.)

A fiatalembert saját bevallása szerint augusztusban a nemzetbiztonság emberei hallgatták ki aktivista tevékenysége miatt. Vang volt ügyvédje elmondta, hogy ügyvédi irodájára nyomást gyakoroltak a hatóságok, hogy ne képviselje a fiatal aktivistát. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Vangot mikor engedik szabadon. Az országban jelenleg nem lehet elérni a nagyobb külföldi hírportálokat, illetve a képmegosztó alkalmazásokat. A fotókat és bejegyzéseket pedig folyamatosan cenzúrázzák az üzenetküldő és közösségi szájtokon.

Azért, mert mindinkább úgy tűnik, hogy Peking épp ezt az elvet – amelyet a Londonnal kötött megállapodás alapján 50 éven át kell biztosítania – szeretné egyre szűkebb keretek közé szorítani, gátat szabva annak, hogy a hongkongi berendezkedés a saját útját járva még jobban eltávolodjon a népi Kína bevett normáitól.

Peking azzal verte ki a biztosítékot, hogy a korábbi ígéretek ellenére mégsem járulna hozzá, hogy a hongkongiak önállóan induló jelöltek közül választhassák meg főkormányzójukat a legközelebb esedékes, 2017-es választáson.

Helyette Peking  megőrizné jelöltállítási jogát, a hongkongiak csak a kínai vezetéshez lojális, 1200 fős bizottság által jóváhagyott három jelölt közül választhatnának

– ahogyan eddig.

„De a tiltakozás már nem egyszerűen a választásról szól. A hongkongi társadalom átlépett egy fokozatot, nagyon erőteljesen megindult a polgári demokrácia irányába” – mondta Pálos, aki szerint félelem van Kínával szemben, mert a hongkongiak nem látnak garanciát arra, hogy Peking partner lenne Hongkong polgári demokratikus fejlődésének biztosításában. 

A főminiszter csapdában van

A 2012-ben megválasztott Leung Csun-jing a tüntetésekkel szemben óvatos fenntartással viseltetett, eddig is és szerdai ünnepi beszédében is inkább a tüntetőket figyelmeztette, hangsúlyozva az egy ország két rendszer elvének fontosságát. A főminiszter azonban nem lehet a végtelenségig lojális Pekinghez , hiszen a tüntetők már most lemondását követelik.

Leung nyilván Peking elvárásainak próbált megfelelni a rendőrség vasárnapi bevetésével, ám mivel az eredménytelen maradt, most a kínai vezetés előtt is magyarázkodnia kell. Ha ezután túl nagy kedvezményeket ígérne a tüntetőknek a közrend helyreállításáért cserébe , azzal megint Peking haragját váltaná ki.

A kínai vezetésnek azonban az sem volna megoldás, ha Leung lemondana, hiszen a mostani helyzetben egy újabb választás – még akkor is, ha az az eddigi szabályok szerint történne – újabb lendületet adhatna a tiltakozásnak.

Egyelőre nem látszik, hogy mi lehetne az a kompromisszum, ami megnyugtathatná a tiltakozókat, és nem okozna presztízsveszteséget Pekingnek. Bár Hongkong különleges státuszt élvez, Peking joggal tart attól, hogy a város demokratikus rendszere a Kínai Népköztársaságban is erodálhatja a Kínai Kommunista Párt hatalmát.

A türelem még kitart

Bár a belváros képét a tüntetők határozzák meg, és a bizonytalanság miatt a hongkongi tőzsde is veszteséget szenved el, a többség egyelőre szolidáris a a tiltakozókkal. Ezen a héten ez még biztosan kitart, ám kérdés, hogy a patthelyzetre hosszabb távon hogyan reagál a társadalom.

A pekingi nyomulással szemben azonban eléggé határozottak voltak korábban is. Tavaly például a népi Kínát minél jobb színben feltüntető tantárgy iskolai bevezetését javasolta Peking, aminek Hongkong végül ellenállt. Nem véletlen, hogy most is az oktatási intézmények védelmét élvező diákok adják a tiltakozások motorját.

„Az egyetemek nem foglalnak állást Kína mellett vagy ellen, de hivatalból kiállnak a diákok szólásszabadsága mellett” – mondta Pálos, aki oktatóként is közelről látja a helyzetet. „Az oktatói megbeszéléseken abban állapodtunk meg, hogy akkor is megtartjuk az órákat, ha csak egy diák jelenik meg. A hallgatóktól annyit kérünk, hogy jelezzék, ha a tüntetés miatt nem jönnek” – fogalmazta meg az egyetemi stratégiát az operatőr-rendező, aki azonban elmondta a diákoknak azt is, hogy a feladatokat teljesíteni kell akkor is, ha nem járnak be az órákra.

A tanárok az ő egyeteméről nem mentek tüntetni, de az intézmény – komolyan véve az egyetemi autonómia lényegét – nem tagadja meg a tiltakozó diákoktól, hogy akár tüntetés szervezésére, saját politikai gyűlésükre használják – törvényes keretek között – az intézmény infrastruktúráját.

Pálos egyetemén az oktatói kar fele külföldi, másik fele a népi Kínából származik vagy hongkongi.

Ugyanaz, csak kicsit másképp

A nyugati sajtó kicsit más színben tünteti fel a hongkongi eseményeket, mint a Kínai Népköztársaság médiája. A 21. században természetesen Kína már nem teheti meg azt, hogy teljesen blokkolja az információ áramlást.

Az állami média is hírt ad a tüntetésekről, és a résztvevők számát sem kerekítik lefelé.

Arra sincs semmi szükség, hogy hamis állításokkal lepjék el az internetet. A kínai hírportálokon igenis lehet értesülni a hongkongi demonstrációsorozatról, de az érme másik oldalát mutatják be.

Ha valaki a „kínai Google-on”, azaz a Baidun keres rá az Occupy Centralra, akkor rengeteg írást talál az eseményekről. Az állami hírírás arra törekszik, hogy a mozgalom negatív oldalát tüntesse fel, és a Hongkongnak okozott gazdasági károkra élezze ki a mondanivalót. Az Occupy Central negyedik napja tartó akciói a hongkongi tőzsde részvényeinek rég látott zuhanásához, és a helyi valuta – a hongkongi dollár – gyengüléséhez vezettek. A tőzsdeindex három nap alatt több mint négy százalékot zuhant.

Többek között azt is felhozzák, hogy a tüntetések megbénították a forgalmat, több bolt, bankfiók és kereskedőház átmeneti bezárásához vezettek, és az egyetemi órák bojkottálása negatívan hat a diákok tanulmányaira.

Az állam a kezdetektől elítéli a mozgalmat, és illegális rendezvényként kezeli. A gyülekezési engedélyt pénteken vonták vissza, amikor több tüntetőt megpróbált bejutni egy kormányhivatalba, és több biztonsági őr és rendőrtiszt megsérült – derül ki az állami média írásából.

A pekingi kormány nyilatkozatban „elítél bármilyen olyan törvényellenes tevékenységet, ami veszélyezteti a jogállamiságot és társadalmi békét”, valamint támogatja a hongkongi kormányzatot, hogy „legális módszerekkel biztosítsa a társadalmi rendet, valamint az embereket és azok tulajdonát”.

Az állami média azt is szereti hangsúlyozni, hogy a hatóságok, melyek a hatályos törvények szerint járnak el, többször is felszólították a tömeget, hogy békésen hagyják el az elfoglalt területeket.

A paprikaspray-t és könnygázt bevető rendőrség szerepét is más irányból közelítik meg. A tüntetők visszafogott magatartásáról hallgatnak a hírírók, ellenben kiemelik a rendőrség önuralmát.