Külföldi milliárdokkal pumpált intézetek befolyásolják az amerikai döntéseket?
További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor bejelentette: jövőre Budapestre érkezik a Türk Tanács - Keményen beleszállt Elon Muskba a világ leghíresebb írója
- Megfulladnak Újdelhiben a szmogtól, veszélyes kategóriába sorolták a várost
- Dél-Korea durván lesújtott a Metára illegális adatok gyűjtése miatt
- Varga Mihály a magyar elnökség nagy sikeréről számolt be
A demokraták és a republikánusok is támogatnák azt a törvényjavaslatot, amely alapján a különböző kutató és elemző intézetek (think tankek) kongresszusi bizottságok előtt megjelenő munkatársainak nyilvánosságra kellene hozniuk, melyik külföldi kormányok támogatják pénzügyileg munkahelyüket.
A kongresszusi képviselők azután kezdtek a javaslat kidolgozásába, hogy a New York Times nemrég megírta, az elmúlt négy évben legalább 64 külföldi kormány, kormányzati intézet, vagy kormányzati tisztviselő adományozott összesen legalább 92 millió dollárt (kb. 22,1 milliárd forintot) 28 amerikai székhelyű kutató és elemző intézetnek.
Ennél azonban jóval több pénzről és több esetről lehet szó, mivel csak azokat számolták össze, amiket az intézetek vagy a külföldi kormányok valamilyen formában nyilvánosságra hoztak. Többen is aggódnak, hogy milyen formában próbálhatják befolyásolni az intézeteken keresztül külföldi kormányok az amerikai döntéshozatalt. A republikánus Frank R. Wolfe szerint a Brookings Intézetnek például el kellene utasítania a Katartól érkező dollármilliókat, mivel szerinte az ország az al-Kaidához köthető csoportokat is támogathat Szíriában és Líbiában.
A javaslatot kidolgozó Jackie Speier demokrata képviselőnő a jogalkotási albizottság meghallgatásán elmondta, hogy a Brookings Intézetről például kiderült, hogy éves költségvetésének 12 százaléka jön külföldi kormányoktól, míg az Atlantic Council 5-20 százalékban támaszkodott külföldi kormányokra. Speier példaként említette a Center for Strategic and International Studiest is, aminek szakértői legalább tizenhétszer jelentek meg az elmúlt két évben a képviselőház külügyi vagy fegyveres testületeket felügyelő bizottságai előtt. Az intézet közben legalább tizenhárom külföldi kormánytól, köztük Kínától, Vietnamtól és Norvégiától kapott pénzeket.
Speier szerint joguk van tudni, hogy finanszírozza-e külföldi kormány az adott elemző kutatásait, még akkor is, ha nincs közvetlen befolyása a végkövetkeztetésekre és javaslatokra. Rich Nugent, a képviselőház jogalkotási albizottságának republikánus elnöke, és a legfontosabb demokrata a testületben, Jim McGovern is támogatásáról biztosította a javaslatot, amit így kétpárti támogatás mellett megszavazhatnak jövőre.
A Brookings Intézet szóvivője, David Nassar ellenezte a tervezetet, amit szerinte fenyegetésként és a szakértői függetlenség korlátozásaként lehetne értelmezni. Hangsúlyozta, hogy semmilyen beszámolójukat nem befolyásolta adomány, és emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormány is támogat külföldi think tankeket más országokban. Szerinte nem a pénzek forrása a fontos, hanem hogy megfelelő biztosítékok legyenek az objektív elemzésekhez.
A Transparify nevű nonprofit szervezet szerint viszont a think tankek költségvetésének ennél is átláthatóbbnak kellene lennie. Szerintük fel kellene fedniük azt is, hogy milyen magánadományokat kaptak, akár külföldi kormányoktól, akár például amerikai székhelyű vállalatoktól. Más szervezetek is jelezték, hogy a törvényjavaslat csak a külföldi kormányokra vonatkozna, amit több úton is ki lehetne kerülni.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
