Mégsem osztotta volna fel Ukrajnát Putyin
További Külföld cikkek
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
A Politicónak adott interjújában még biztosan állította Radoslaw Sikorski, hogy az orosz elnök felajánlotta Ukrajna felosztását Lengyelország és Oroszország között. Az ajánlatot Putyintól az akkori külügyminiszter szerint Donald Tusk kapta.
A menekült fotós
Radoslaw Sikorski középiskolai tanulóként részt vett a Szolidaritás oldalán, a diákok sztrájkbizottságában, majd 19 évesen jutott ki Nagy-Britanniába. A rendkívüli állapot kihirdetésének hírére politikai menedékjogot kért a szigetországban, tanulmányait Oxfordban fejezte be.
Sikorski 1986-ban brit állampolgárságot kapott, majd újságíróként helyezkedett el, tudósította az Observert a Sunday Telegraph-ot Afganisztánból, ahol a szovjetek ellen harcoló mudzsahedinekkel is szoros kapcsolatot épített ki.
1987-ben A World Press Photo díját is elnyerte egy légitámadásban megölt afgán család képével.
A '89-ben visszatért Lengyelországba, nyugati lapok tudósítójaként. 1992-ben már helyettes védelmi miniszter, majd szenátor. 2005-től másfél évig védelmi miniszter, majd Tusk kormányában hét éven át külügyminiszter.
Miután szeptemberben Tuskot az Európai Tanács (az EU állam- és kormányfőit és az EU bizottság elnökét tömörítő testület) elnökévé választották, a kormányfő és így a törvény szerint egész kabinetje lemondott. Sikorski ezután a Szejm elnöke lett.
Kedden már nem volt ilyen biztos a hat évvel ezelőtti történetben az egykori kormányfő és bevallotta, hogy személyesen nem is hallotta az orosz elnököt erről nyilatkozni. A szeptember óta a Szejm elnökeként tevékenykedő Sikorski első sajtótájékoztatóján nem is volt hajlandó válaszolni a Politicónak adott interjúra vonatkozó kérdésekre, ezt végül csak azután tette meg, hogy a szintén Polgári Platformhoz (PO) tartozó kormányfő, Ewa Kopacz elnézést kérve az újságíróktól kijelentette: tűrhetetlennek tartja az efféle viselkedést, és elvárja, hogy Sikorski feleljen a kérdésekre. Eztuán a második keddi tájékoztatón elismerte:
Cserbenhagyta az emlékezete, Tusknak nem is volt akkor találkozója Moszkvában Putyinnal, csak áprilisban, a NATO csúcs második napján tartott NATO-Oroszország találkozó idején beszéltek egymással.
Sikorski közölte, hogy a Politicónak adott interjút nem ellenőrizte, szavait elferdítették.
Ne azt nézzék, hogy mit mond
Az orosz fél abszurdnak nevezte Sikorski állításait Putyin ajánlatára vonatkozóan.
Igaz, Sikorski szerint mindegy is, hogy mit mondott vagy nem mondott az orosz elnök, sokkal fontosabb, hogy mit tett. Márpedig az említett 2008. áprilisi találkozó óta Oroszország háborút vívott Grúziával,
- elismerte a szakadár Abháziát és Dél-Oszétiát,
- elfoglalta Ukrajnától a Krímet,
- támogatást adott a kelet-ukrajnai szeparatistáknak.
Így Sikorski szerint sokkal félelmetesebb dolgok kötődnek az orosz elnök nevéhez, mint az állítólagos ajánlat Ukrajna felosztására.
Ilyen ajánlatot egyébként az orosz parlament alelnöke, a politikai élet kirobbanthatatlan fenegyereke, Vlagyimir Zsirinovszkij valóban tett, egyúttal Romániának és Magyarországnak is felajánlva, hogy vigyék a maguk részét Nyugat-Ukrajnából.
Zsirinovszkij ugyan nem a kormány részéről nyilatkozott, ám őt sokszor a „Kreml tudatalattijaként” tartják számon.