A republikánusok taroltak, övék a kongresszus
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
A republikánusok a keddi félidős választáson a képviselőház mellé megszerezték a szenátus irányítását is, ezzel a teljes kongresszus a kezükbe került. Így Barack Obamának egy republikánus kongresszussal szembenézve kell kitöltenie az elnöki ciklusából hátralévő két évet. Ráadásul a demokraták fontos államokat buktak el a kormányzói versenyekben is, eddigi demokrata erősségek dőltek meg.
54 is lehet a vége
Több államban még számolnak, vannak még szoros küzdelmek, de az már biztos, hogy a republikánusoknak legalább 52 szenátoruk lesz a január elején felálló új kongresszus százfős szenátusában. A számolások végén ugyanakkor akár 54 szenátorral is végezhetnek. Eddig két velük szavazó független szenátorral együtt 55 szavazatuk volt a demokratáknak, és 45 a republikánusoknak, vagyis teljesen átfordultak az erőviszonyok.
Lényegében a legfontosabb csataterek
New Hampshire-ben ugyan nyertek, de Észak-Karolinát – ami ezúttal a legdrágább választás volt, több mint százmillió dollárt költöttek el a kampányban – annak ellenére is elbukták, hogy minimális előnyben volt a hivatalban lévő demokrata szenátor a felmérésekben. Kansasben az utolsó hetekben egy független jelölt szorongatta az állam három ciklus óta megválasztott republikánus szenátorát, de Pat Roberts is újrázni tudott.
Mi ez az egész?
Az elnöki ciklus felénél megrendezett szavazáson a teljes, 435 tagú képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma, de az egyes államok helyi törvényhozásáról is szavaznak ilyenkor. A félidős választásokon az elnök pártja szinte mindig visszaesik a képviselőházban, és az esetek kétharmadában a szenátusban is, a második ciklus közepén pedig már különösen érzik a változás közeledtét a választók.
A képviselői helyek csökkenése mellett az elnöknek az is problémát jelenthet, hogy a kongresszusból ilyenkor kihullók rendszerint éppen a politikáját leginkább támogatók közül kerülnek ki, míg az egyes kérdésekben a másik párthoz húzók védik meg könnyeben helyüket.
Általában a látványos bukások elkerülése is kisebb csodának számít, olyan pedig mindössze kétszer fordult elő az elmúlt száz évben, hogy egy elnök pártja mindkét házban erősödni tudott. Franklin D. Roosevelt a New Deal bevezetésekor aratott totális győzelmet 1934-ben, míg a republikánusok George W. Bush alatt írtak történelmet 2002-ben.
Az eddig kongresszusi képviselőként dolgozó Tom Cotton iraki veterán legyőzte a demokrata szenátort Arkansas-ban, és ezzel az 1870-es évek óta először lett két republikánus szenátora az államnak, ahol Bill Clinton egykor kormányzó volt. Iowában először nyert nő a republikánus Joni Ernst személyében.
Louisianában új választást kell majd tartani január 6-án, mert egyik jelölt sem ért el 50 százalékot, ahogy az állam szabályai szerint erre szükség lett volna. Ugyanakkor a republikánus jelölt végzett az élen, és a második kör is nagyon neki áll majd. Georgiában is úgy tűnt, hogy van esély egy második fordulóra, amit ráadásul csak december 6-án tartottak volna, de végül 50 százalék felett tudták vinni az államot a republikánusok.
Harry Reid, a demokraták szenátusi vezetője már közleményben gratulált Mitch McConnellnek, a republikánus frakcióvezetőnek, aki a januártól felálló szenátusban már a többség vezetője is lesz.
A kormányzói versenyeket, a képviselőházat is vitték
Az nem volt kérdés, hogy a képviselőház a republikánusok kezében marad, de ott is növelni tudják a 233 eddigi helyüket, noha még sok helyen számolnak. A CNN becslései szerint 246 képviselői helyük is lehet, ami a II. világháború óta a legnagyobb republikánus fölény lenne a képviselőházban. Még sem kizárt, hogy a demokraták 1949 óta nem látott mélységekbe esnek vissza – akkor 188 székük volt a 435 fős Házban.
Ráadásul Obama elnöksége elején 257 fős többségről indultak a demokraták, ha valóban ennyire visszaesnek, arra Harry Truman óta nem volt példa egy elnök alatt. Az is fontos kérdés, hogy mennyi mérsékeltebb republikánus kerül be a képviselőházba, így ugyanis nőhet John Boehner házelnök mozgástere egyes kérdésekben.
A kormányzói versenyekben is
Obama államában, Illinois-ban is republikánus kormányzó lett, Marylandet és Massachusetts-t is elhódították a republikánusok. Scott Walker maradt a republikánus kormányzó Wisconsinban, ami azért volt fontos, mert őt is egy lehetséges 2016-os elnökjelölt-aspiránsként emlegetik. Szoros versenyben újraválasztották Rick Scott republikánus kormányzót is Floridában.
Obama népszerűsége a mélyben
Nem sok államban kapkodtak a demokrata jelöltek a hivatalban lévő elnök után, miután Obama népszerűségi mutatója rekordmélységbe, mindössze 35 százalékra esett vissza. A republikánusok egyik célja éppen az volt, hogy
Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, amik szerint Obama mellőzése egy önbeteljesítő jóslat lett, és egyes küzdelmekben mégis segíthetett volna. Obama népszerűsége a latinók, a nők és a fiatalok között is esett fontos államokban, az ő távolmaradásuk sokat számított a demokraták ekkora vereségében.
A marihuána legalizálásáról is döntöttek
Colorado és Washington államok után a félidős választással egyidőben tartott népszavazásokon élvezeti cikként is legalizálták a marihuánát Oregonban és a fővárosban, Washingtonban is. Floridában 60 százalékos küszöböt kellett volna megugrani, hogy gyógyászati célokra legalizálják a marihuánát, de csak 58 százalékot szereztek az igenek. Arkansas-ban, Illinois-ban, Nebraskában és Dél-Dakotában arról is döntöttek népszavazásokon, hogy a következő években megemelik az egy óráért járó minimálbér összegét.
Mi jön most?
A demokraták a szenátussal próbálták ellensúlyozni az elmúlt években a republikánus többségű képviselőházat, és Harry Reid szenátor vezetésével egyfajta ütközőzónaként is funkcionálhattak Obama mellett. A republikánusok most elkezdhetik több oldalról is törvényekkel bombázni Obamát, aki már csak vétóval dobhatja vissza azokat, erre pedig akár rá is játszhatnak a republikánusok. Az elnöki örökségét is építő Obama viszont egy republikánus kongresszussal szemben nagyobb hangsúlyt fektethet az elnöki rendeletekre az utolsó két évében.
A republikánusoknak arra azonban nem volt esélyük, hogy megszerezzék a 60 fős szupertöbbséget a 100 fős felsőházban, amivel el lehetne kerülni a demokraták esetleges obstrukcióját (vagyis a javaslatok újra és újratárgyalását). Enélkül leginkább a költségvetést érintő kérdésekben lesz igazán szabad kezük, a szenátusi vezetőjük, Mitch McConnell már utalt is arra, hogy ezekre akarnak koncentrálni. A republikánus oldalról sokat támadott Obamacare-t a kongresszusi többség birtokában sem tudnák visszavonni, de néhány kisebb változtatásra állítólag demokraták is kaphatóak volnának.
Egy ilyen helyzetben nagyobb tér nyílhatna a kétpárti döntéseknek is, amik hagyományosan a legtartósabbnak bizonyultak. A republikánusoknak is kulcsfontosságú, hogy vezetésükkel valamilyen eredményt tegyenek le az asztalra, de Obama elnöki öröksége is ettől a két évtől függhet, ezért sok szempontból mindenkinek érdeke lehet az együttműködés is.
A pesszimisták szerint azonban már a hamarosan újra előkerülő, adósságplafon megemeléséről szóló vita is bebizonyította egyszer, hogy a pártok túlságosan polarizáltak ahhoz, hogy a legfontosabb reformokban hatékonyan egyet értsenek, ráadásul még a republikánusokon belül is lehetnek meccsek a fősodor és a Tea Party irányzatot képviselő, pláne az elnökjelöltségre készülő szenátorok között.
Mostantól 2016-ról szól minden
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mit jelent a mostani félidős választás és a következő időszak a 2016-os elnökválasztásra nézve. A félidős választáson hagyományosan kevesebben mennek el szavazni, de számos olyan államban nyertek most a republikánusok, amiket Obama kétszer is meg tudott szerezni az elnökválasztásokon.
Két év múlva megint sok múlik majd azon, tudják-e újra mozgósítani a demokraták a most otthon maradó, de Obamának már kétszer is győzelmet hozó, feléjük húzó választói csoportokat, illetve mennyire tudnak a korábbi, elveszített elnökválasztásokhoz képest szélesebb tábort maguk mögött tudni a republikánusok. A demográfiai változások ugyanis számos billegő államban a demokratáknak kedveznek.
A republikánusok kezében
ha nem tudnak értékelhető eredményeket felmutatni, akkor két év múlva könnyen támadhatják őket a demokraták. Ugyanakkor Obama elnökségének hátralévő két éve sem csak az örökségének építéséről szól, a következő időszak rányomhatja a bélyegét egy leendő demokrata jelöltre is. Mindkét oldalnak sok múlik majd azon, mennyire mutatkozik esély fontosabb ügyekben kompromisszumra, vagy beáll-e az állóháború.
Az mindenesetre hamarosan kiderül, hogyan alakulnak a helyezkedések, hiszen indul a nagy versenyfutás, egy év múlva már véglegesednie kell a pártjuk előválasztásaira készülő elnökjelölt-aspiránsok névsorának. Így az is kiderül, beszáll-e a mostani félidős választáson a férjével együtt számos államban kampányoló Hillary Clinton a demokrata versengésbe – a maga részéről republikánus jelöltségre készülő Rand Paul szenátor mindenesetre már kedd este meg is kezdte a volt first lady támadását –, és az indulás mellett dönt-e George W. Bush öccse, a most a floridai kormányzó újraválasztásáért korteskedő volt kormányzó Jeb Bush.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
