Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben? - Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
Karnyújtásnyira voltak az oroszok attól, hogy megépítsék Bulgária második atomerőművét, ám most úgy tűnik, ha lesz valaha Belenében atomerőmű, akkor azt az amerikaiak fogják felhúzni. Megint az oroszoktól távolabb húzódó Bojko Boriszov lett a miniszterelnök, miközben az elnök szerint inkább energiatakarékos intézkedések kellenek, nem új atomerőmű.
Bulgáriával ellentétben viszont úgy tűnik, Csehország és Szlovákia a paksi sémához hasonló terven gondolkodik: a tender nyertesétől hitelt is vár a beruházáshoz, márpedig ilyet csak az oroszok kínálnak.
Régi projektet poroltak le
A belenei atomerőmű ügye valójában már lassan harminc éve húzódik: a projekt még 1987-ben indult, de a széthulló Szovjetunió már nem tudta befejezni, 1990-ben pedig Szófia pénzhiányra, környezeti kockázatokra és a társadalmi támogatottság hiányára hivatkozva leállította az építkezést. Tizenöt évvel később döntött úgy a kormány, hogy mégis meg kéne építeni az erőművet, és
A tervek szerint 2013–2014-re felépülő új erőműnek kellett volna átvennie annak a négy reaktornak a szerepét, amiket a kozloduji erőműnél kellett leszerelni a bolgár EU-csatlakozás feltételeként. A projekt leporolásában azonban az is szerepet játszott, hogy Bulgária megint a vezető áramexportőrök közé tartozhasson.
2008-ban a Szergej Sztanisev vezette szocialista kormány meg is kötötte a kezdetben négymilliárd eurós szerződést az orosz állami Roszatom holdinghoz tartozó Atomsztrojexporttal két, egyenként 1000 megawattos reaktorblokk megépítésére. A 2009-es parlamenti választásokon aztán Bojko Boriszov és a konzervatívok kerültek hatalomra, akik felül akarták vizsgálni, mennyire lehet gazdaságos a projekt. Egy kitétel lehetővé tette a végösszeg módosítását, így végül 2010-ben született egy véglegesnek tűnő megállapodás 6,4 milliárd euróról.
Elkezdődött a huzavona
A fukusimai atomerőmű balesetére hivatkozva is új vizsgálatot kértek, miközben Boriszov arra hivatkozott, hogy nincs kellő költségvetési fedezet az atomerőműre. Moszkva jelezte, hogy kész lenne a projektet teljes egészében finanszírozni, ám Szófia nem akarta cserébe Belene tulajdonjogát átadni – ilyen konstrukcióban épít a Roszatom erőművet Törökországban. Bulgáriában tehát a Roszatom csak résztulajdonos lett volna, többek között a befektetésre hajlandónak mutatkozó Siemens mellett. (Ellentétben a paksi bővítéssel Bulgáriában tehát nem kölcsönről volt szó.)
A kormány tartotta magát ahhoz, hogy 5 milliárd euró alá kell csökkenteni a költségeket, és 2010 közepén bejelentette, hogy meghatározatlan ideig felfüggesztik az építkezést. A bolgár kormány az oroszok által ajánlott finanszírozási forma helyett amerikai vagy európai befektetőt keresett, azonban senki sem sikerült bevonniuk.
Közben környezetvédő szervezetek is felszólaltak a beruházás ellen, valamint a Duna partján, a román határ közelében lévő helyszín miatt a román lapok is bírálták a belenei erőművet, volt, aki egyenesen Csernobilt kiáltott.
Volt olyan város, például Pleven, ahol utcai tüntetéseken tiltakoztak több ezren a döntés ellen.
Mindenki perelt mindenkit
Az akkor ellenzékbe szorult szocialisták végül elérték, hogy egy több százezer ember által aláírt petíció alapján éppen a belenei projektről tartsák meg a rendszerváltás utáni Bulgária történetének első referendumát. 2013. január 27-én aztán a többség ugyan az új atomerőmű építése mellett döntött, de a szükséges 60 százalék helyett a jogosultak harmada sem ment el szavazni, így nem lett érvényes a referendum. A parlament egy hónappal később megvizsgálta a népszavazás eredményét, de nem indította újra a projektet.
Temelínben is leállt a projekt
A csehországi temelíni atomerőmű esetében is közel állt Moszkva a megbízás elnyeréséhez. Az Atomsztrojexport a Skodával közös konzorciumban indult, ígéretet adva rá, hogy a kivitelezés 70 százalékát cseh cégek végezhetik. Az amerikai ajánlat azonban erről nem szólt – az eszközök java Kínában készült volna. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Petr Hájek egykori kormányszóvivő azt mondta, hogy szerinte a Necas-kormány valójában azért bukott meg, mert hajlott a kedvezőbb orosz ajánlat elfogadására, nem pedig a miniszterelnök és a miniszterelnökséget vezető Jana Nagyova szerelmi viszonya miatti visszásságok következtében kellett távoznia.
Az állami CEZ energetikai cég 10-15 milliárd dollár értékű pályázatot írt ki az atomerőmű bővítésére, ebben két új, 1200 megawattos reaktor építése volt benne. A tender végére az amerikai Westinghouse és a cseh–orosz MIR.2000 konzorcium maradt versenyben. A CEZ áprilisban döntött úgy, hogy nem lehet bővíteni a létesítményt, miután az állam nem vállalt garanciát az építkezésre. Arra hivatkoztak, hogy a beruházás túlságosan is megterhelné a költségvetést, és ezzel az adófizetőknek is túl nagy terhet jelentene.
A paksi bővítésnél az oroszok azt ígérték, hogy győzelmük esetén a beruházás értékének harmadáért magyar beszállítókat vonnak be a projektbe. A helyi cégek bevonását jelentő lokalizáció arányát a csehországi Temelínben lévő atomerőmű bővítésére kiírt pályázaton az orosz fél 70 százalékban húzta meg: ez egyébként jól mutatja a cseh és a magyar ipar teljesítőképessége közötti különbséget is.
Hódít a paksi modell?
Szakági források szerint azonban könnyen lehet, hogy 2015 folyamán újabb tendert ír ki Prága. Az orosz fél továbbra is úgy érzi, a politikai ellenszélben is lehet esélye a megbízás elnyerésére.
Ezt a reményét erősítheti Milos Zeman nyilatkozata is. A cseh államfő szerint „nem szabad az oroszellenes hisztéria” hatása alá kerülni. Zeman példaként a cseh emberi jogi ügyekért felelős minisztert, Jiří Dienstbiert hozta fel. A Washingtonban született politikus ugyanis azt javasolta, hogy az oroszokat ki kell zárni a tenderből.
Zeman szerint azonban az orosz cégnek is meg kell jelennie az amerikai, francia és dél-koreai mellett, mert négy szereplővel biztosítható, hogy Csehország valóban a legkedvezőbb ajánlatot fogja tudni kiválasztani.
Még egyértelműbben nyilatkozott vasárnap a CT24 cseh televízióban Bohuslav Sobotka. A cseh kormányfő szerint ugyanis a temelíni atomerőmű bővítése leginkább úgy valósítható meg, ha a kivitelező biztosítani tudja a hitelt is a beruházáshoz. Lényegében ugyanezt mondta a csatornának Robert Fico is a mohovcei atomerőmű vonatkozásában. A szlovák és a cseh kormányfők szavai lényegében azt jelentik, hogy orosz építésű atomerőművet látnának szívesebben, hiszen egyelőre csak Moszkva ajánlotta fel, hogy hitelt is tenne a projekt mellé – éppúgy ahogyan azt a paksi atomerőmű bővítése kapcsán tette, amiről a tender nélkül elnyert 10 milliárd eurós megbízatás megszerzése után váratlan gyorsasággal idén januárban megállapodást írt alá Orbán Viktorral.
Bulgáriának azonban erőmű nélkül is sokba kerülhet a kacérkodás az új atomlétesítménnyel. A Roszatom 1,25 milliárd eurót követelve a genfi bírósághoz fordult, amire válaszul Szófia hasonló összegű ellenpert indított az orosz céggel szemben,
Döntés 2015-re várható a kártérítési ügyben, írja a Publics.bg.
Az amerikaiak fúrták volna meg?
Több vélemény szerint az atomerőmű projektje azért kezdett el akadozni, mert nyugaton túlzott orosz befolyástól féltek Bulgáriában. Sztanisev kormányának egykori energetikai minisztere szerint a bolgár kormány valójában az Egyesült Államok szófiai nagykövetének közbenjárására állt el az erőműtől. James Warlick 2010-ben jött Bulgáriába. Rumen Ovcsarov szerint a nagykövet az amerikai érdekeltségben lévő Marica Iztok lignit tüzelésű bolgár hőerőmű érdekében igyekezett gátat vetni az atomerőműnek. Az exminiszter becslése szerint atomerőmű nélkül évente egymilliárd levát (kb. 155 milliárd forintot) veszít a bolgár gazdaság a nyereség elmaradása és a visszalépés jogi következményei miatt.
Az ágazat ismerői szerint ha egyszer épülne is erömü Belenében,
Hasonló elgondolás állhatott a Déli Áramlat megfúrásában is. A Fekete-tengeren keresztül Oroszországot Európával összekötő gázvezeték kulcseleme Bulgária. Szófia a bolgár szakasz megépítésének elodázásáról döntött idén januárban, Brüsszelre hivatkozva, amely szerint a gázvezeték ellentétes az EU energetikai előírásaival.
Moszkva szerint a döntésnek politikai okai vannak, és az ellenállás központja nem is annyira Brüsszelben, mint inkább Washingtonban van.
Az elnök szerint nem kell több atom
Ugyanakkor a bulgáriai politikai bizonytalanságra jellemző, hogy két év alatt négy kormány váltotta egymást, és egy felmérés szerint mindössze 6 százalék bízik egyáltalán a parlamentben. Az biztos, hogy a szocialisták nem adták fel a belenei terveket, Plamen Oresarszki frissen megválasztott miniszterelnök tavaly május végén is a projekt újraindításának lehetőségéről beszélt. A pénteken már a bolgár kormányfők közül elsőként második ciklusát is megkezdő Bojko Boriszov próbált távolabb kerülni Moszkvától, az a Temenuzska Petkova lett az új energiaügyi miniszter, aki a bolgár PSZÁF vezetőjeként ellentmondásokra mutatott rá a belenei projekt ügyében.
Roszen Plevnejev bolgár elnök október közepén a svéd Tages-Anzeigernek adott interjúban bírálta Oroszországot, ami fegyverként használja fel a gázszállításokat. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte Bulgáriának egyszerűen nincs szüksége egy újabb atomerőműre, a belenei beruházás valódi költségei pedig elérnék a 10 milliárd eurót is, miközben 1,5 milliárd eurót energiatakarékos intézkedésekbe fektetve
A mostanit viszont meg kell tartani
Annyi biztos, hogy Bulgária másik atomerőművében, Kozlodujnál már csak két reaktor működik a hatból, miután négyet az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként le kellett állítaniuk (hasonló követelést teljesített Litvánia is). Ezekkel az áramellátás harmadát tudják fedezni, ráadásul a blokkok üzemideje 2017-ben és 2019-ben lejár. Egy vizsgálat szerint 400 millió euró ráfordítással ezt meg lehetne hosszabbítani mindkét esetben további 30 évvel is akár. Amennyiben az Európai Bizottság engedélyt ad rá, akkor itt kezdhetik meg 2016-tól egy hetedik reaktorblokk építését, ide szállíthatnák át a félbehagyott belenei építkezéshez már elkészült elemeket – amelyeket az oroszok készítettek, így ez a megoldás némi vigaszt nyújthat a Roszatomnak is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
