Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Budapest lenne Moszkva faltörő kosa

2014.12.12. 13:07

Budapesten, Nicosiában és Rómában lobbizik Moszkva azért, hogy a következő évre tervezett, Oroszországgal szembeni szankciókat megvétózzák az EU-ban – írta az EUobserver.

Mások sem lelkesednek

A portál forrásai szerint szintén atomerőmű megépítését tervező Csehország is fontos lobbiterep lehet. Milos Zeman elnök többször kiállt már a szankciók enyhítése mellett, és semmiképp sem akarná, hogy Oroszország kiszoruljon az erőmű építésére újra meghirdetendő tenderből. Szlovákia és Görögország is a szankciók részleges enyhítésének híve. Franciaország is nyíltan ellenzi a szankciók szélesítését és a jelenlegi szint fenntartását. Párizst különösen érzékenyen érinti a helikopterhordozó hajók oroszországi eladásának meghiúsulása, ami miatt Moszkva kártérítést követel.

Az EU jelenlegi szankciói közül azok, amelyek 17 Putyin-közeli magánember és családtagjainak számláját fagyasztották be, márciusban járnak le, a néhány bankra és energetikai cégre vonatkozó korlátozások pedig júniusban. Meghosszabbításáról csak teljes konszenzusban dönthet a 28 tagú EU.

A ciprusi külügyminisztérium közölte: elítél minden olyan akciót, amely veszélyezteti egy ország területi integritását. Ez az Oroszországot sújtó szankciók támogatását jelenthetné, ám a közlemény óvatosan így folytatja: a szankciókat Ciprus támogatta, bízva abban, hogy hozzásegít a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez, de ez csupán eszköz, nem pedig cél, így szükség van annak felülvizsgálatára.

Ciprus az egyik legkedveltebb célpontja az orosz milliárdosok megtakarításainak, és a szigetországban bejegyzett offshore cégek az egyik legnagyobb beruházók Oroszországban. Nem véletlen, hogy Ciprus a válság idején Oroszországhoz fordult 2,5 milliárd eurós hitelért, amelyet 2011-ben meg is kapott. Idén pedig arról is döntött Moszkva, hogy 2016 helyett elég lesz a törlesztés megkezdése 2018-tól.

Az olasz külügyminisztérium – amelynek vezetője, Paolo Gentiloni a héten járt Washingtonban – közölte: Róma elfogadja a szankciókat, amelyek hozzájárulnak a tárgyalásos rendezéshez.

Az olasz Eni a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatt futó szakaszának egyik beruházója lett volna, a Gazprom mellett eredetileg ötven százalékkal. Később ez a részesedés csökkent a német Wintershall és a francia EDF Group belépésével. Igaz, a projekt végül nem valósult meg, ellentétben a Kék Áramlattal, amely szintén az Eni közreműködése mellett épült meg, hogy a Fekete-tengeren át földgázt juttasson Oroszországból Törökországba.

A magyar külügy nem reagált az EUobserver megkeresésére.

A Krím külön is tiltva lenne

Bárhogy is alakuljon a jelenlegi szankciók sorsa, az Európai Bizottság mindenképp meg akarja tiltani a későbbiekben is, hogy az EU-tagállamok cégei kereskedelmi tevékenységet folytassanak a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésében az Oroszország által márciusban annektált Krímben.

Az EU tagjainak vezetői a jövő héten találkoznak Brüsszelben. Az év utolsó csúcstalálkozóján várhatóan jelen lesz Petro Porosenko ukrán elnök is, aki pénteken közölte: nemzetközi egységre van szükség ahhoz, hogy ne Oroszország forgatókönyve szerint rendeződjön a kelet-ukrajnai válság, amely nemcsak Ukrajna, de az egész nemzetközi közösség biztonságát is érinti.