Orosz kémeket buktatott le az FBI

Három orosz kém lebuktatását jelentette be a a Szövetségi Nyomozó Iroda hétfőn New Yorkban. A kémek, az MTI információi szerint, gazdasági és más értesülések megszerzésén dolgoztak.

A bírósági kereset szerint Jevgenyij Burjakov, egy meg nem nevezett orosz bank New York-i tisztségviselője, Igor Szporisev, Oroszország volt New York-i kereskedelmi képviselője és Viktor Podobnij, az orosz állandó ENSZ-képviselet volt attaséja 2012 óta igyekezett New York-i lakosokat beszervezni az orosz külföldi hírszerző szolgálat, az SZRV számára.

Burjakovot hétfőn vették őrizetbe Bronxban, a másik két gyanúsított pedig már elhagyta az Egyesült Államokat. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint Szposisev 2010 novembere és 2014 novembere között volt kereskedelmi képviselő, Podobnij pedig 2012 decembere és 2013 szeptembere között dolgozott az orosz ENSZ-nagykövetségen.

Minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetünk, hogy azonosíthassuk és elszámoltathassuk azokat a külföldi ügynököket, akik hazánkban ténykednek

– mondta az eset kapcsán Eric Holder főügyész.

Kémkedett a CIA is

Bűnösnek találták kémkedésben hétfőn Jeffrey A. Sterlinget, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt ügynökét, aki a The New York Times munkatársát beavatta egy olyan titkos művelet részleteibe, amelynek célja az iráni nukleáris program akadályozása volt, írja szintén az MTI.

Az esküdtek mind a kilenc ellene felhozott vádpontban bűnösnek találták a 47 éves Sterlinget – az április 24-i ítélethirdetéskor több évnyi börtönt is kaphat emiatt.

Sterling a CIA Iránnal foglalkozó osztályán dolgozott, és az Egyesült Államokba menekült iráni hírszerzőket irányított. Risen 2006-ban megjelent State of War (Hadiállapot) című könyvében egyebek között azt írta, hogy a CIA hozta tévedésből a teheráni kémelhárítás tudomására az Iránban beszervezett ügynökök névsorát. A szerző azt is állította, hogy az amerikai kémszervezet - akaratlanul ugyan - maga adott leírást az irániaknak arról, hogyan kell atombombát gyártani.

Az eljárás alapvetően a második témakörre összpontosított. A könyv szerint az amerikai hírszerzés egy neki dolgozó, Merlin fedőnevű orosz atommérnök segítségével hibás információkkal igyekezett ellátni Iránt a nukleáris fegyver összetevőiről, ám nem kizárt, hogy a megtévesztési kísérlet a visszájára sült el, és az akadályozás helyett éppen hogy megkönnyítette az irániak dolgát.

Sterling védelme az állította, hogy a volt ügynöktől származó értesülések egy kongresszusi alkalmazotton keresztül jutottak el az újságíróhoz, így a vádlott nem bűnös.