Merkel nem adta magát könnyen

Hivatalosan bejelentette szerdán a német kormány szóvivője, hogy Angela Merkel német kancellár február 2-án, hétfőn Budapestre látogat. Steffen Seibert Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök

kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet vitatja meg.

Az alig ötórás villámlátogatás német oldalról bejelentett programjában nincs változás. Ahogy már megírtuk, Merkel Orbánon kívül

• találkozik Áder János köztársasági elnökkel

• megbeszélést folytat Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel

• ellátogat a német nyelvű Andrássy Egyetemre, ahol átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét

• megbeszélést folytat a magyar zsidó közösségek vezetőivel, és koszorút helyez el az Emanuel-emlékfánál.

Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez - mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző.

A berlini Tudomány és Politika Alapítvány uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője szerint a német-magyar viszonynak "magas helyi értéke" van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak "eltérő hangsúlyok" és tisztázó vitákra is szükség volt.

Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése "hosszabb időt vett igénybe", a német fél jelzi, hogy "nem adta magát könnyen". További fontos tényező, hogy a német kancellár "az országot látogatja meg", és nem csupán kormányfő kollegáját.

Az elemző szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába. Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a "kritikus pragmatizmus" határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, "nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt".