Kvótarendszerrel osztanák szét a menekülteket a svédek

Nagyvonalúak akarunk lenni, de néhány EU-tagállam egyáltalán nem fogad be menekülteket

- mondta Margot Wallström svéd külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia alkalmából adott interjújában a Reutersnek.

Az európai közösségen belül Németország és Svédország helyezi el a legtöbb menekültet. Éppen ezért javasol kvótarendszert a külügyminiszter, ami azt jelenti, hogy arányosan osztanák el az egyes tagállamokban a befogadandó menekülteket.

Wallström ezenkívül azt mondta, hogy Brüsszelnek a nemzetközi menekültügyi politika finanszírozásában is élen kellene járnia. "Világszerte mintegy ötvenmillió ember keres menedéket, többen, mint korábban valaha is, viszont úgy tűnik, összeomlott a nemzetközi segélyezési rendszer" - jegyezte meg a svéd diplomácia vezetője.

A külügyi tárcavezető emiatt támogatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) azon követelését, amely miszerint az ENSZ tagállamainak számára bizonyos szintű kötelező hozzájárulást írnának elő. "Megengedhetetlen, hogy időközben már a világélelmezési programnak is vissza kell fognia a segélyezési szolgáltatásait, és egyre inkább egy-két állam vagy nem kormányzati szervezetek segítségétől függ" - jegyezte meg Wallström. Úgy vélte, a 28 EU-tagországnak önként vállalt kötelezettséggel kellene jó példát mutatnia a többi országnak.

Az Európai Unió területén egyre nagyobb terhet jelent a Földközi-tenger felől Afrikából vagy Törökország felől a Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók egyre nagyobb száma. A helyzetet súlyosbítják a líbiai, kelet-ukrajnai, szíriai és iraki fegyveres konfliktusok.

Lebontaná a szögesdrótkerítést a Sziriza

Lebontaná a török-görög határon az illegális bevándorlók miatt emelt szögesdrótkerítést a Görögországban néhány napja kormányra került Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza), írta az MTI.

Igazi szégyen egy demokratikus ország számára egy ilyen kerítés

- mondta vasárnap Jeórjiosz Kondrosz, a Sziriza vezető politikusa az APA osztrák hírügynökségnek Bécsben. Úgy vélte, a 2012 végén felállított kerítés hibás jelzést küld az országról, és hangsúlyozta, "Görögország Európa kapuja".

A kerítés miatt jogvédő szervezetek folyamatosan bírálták Athént, mivel ez a Közel-Keletről Törökországon keresztül Európába igyekvő illegális bevándorlókat a szárazföldi utazás helyett a veszélyes tengeri út megtételére kényszeríti. Kondrosz vasárnap megerősítette, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pártja lazít a dél-európai ország eddigi szigorú migrációs politikáján.

Az új kormány nemrég bejelentette, hogy minden Görögországban született külföldinek megadja a görög állampolgárságot. Emellett a hatóságok változtatnak a menedékkérelmek elbírálásának gyakorlatán.

A Sziriza azt reméli, tervei megvalósításához segítséget ad az Európai Unió. Kondrosz szerint az uniós szabályozás megváltoztatására lenne szükség, ugyanis a jelenlegi rendszerben a menekültek kizárólag ott folyamodhatnak menekültkérelemért, ahol először léptek az EU területére. A politikus úgy vélte azonban, a bevándorlóknak esélyt kellene adni arra, hogy "ott kössenek ki, ahova eredetileg indultak, és nem szabadna őket bezárni abba az országba, ahova megérkeztek".

Tavaly év végén a görög menekültügyi szolgálat közölte, 2013 júniusa és 2014 november között 13 289-en folyamodtak menekültstátusért a görög hatóságoknál, s közülük 1764 emberről vélték úgy a görög hatóságok, hogy megilleti őket a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!