Valakik néha belelőnek az ukrajnai tűzszünetbe

2015.02.15. 20:40 Módosítva: 2015.02.15. 23:05

Általában betartják az ellenfelek a vasárnap nulla órától hatályba lépett tűzszünetet, de vannak incidensek is - állapította meg a francia államelnökség.  Francois Hollande elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnökkel, és ennek alapján állapította meg a február 12-én elfogadott tűzszünet tiszteletben tartását, írja az MTI.

Ugyanakkor egy ukrán katonai forrás azt állította vasárnap este, hogy szombat éjfél óta hatvan esetben vették célba az állásaikat a kelet-ukrajnai lázadók "mindenféle fegyverrel", köztük Grad-rakétákkal. Debalceve város térsége "a legforróbb pont". Itt a szeparatisták be is jelentették, hogy nem állnak le a harccal.

Az AFP helyszíni tudósítói azt jelentették, hogy vasárnap is folyamatos volt az ágyúzás és a gépfegyverropogás  Debalceve közelében. A francia hírszolgálat munkatársai szerint a debalcevei harcok intenzitása alig mérséklődött a tűzszünet életbe lépése óta. A Luhanszk és Donyeck között félúton fekvő, a szakadárok területébe mélyen beékelődő város környékét hetek óta heves támadásokkal próbálják ellenőrzésük alá vonni a lázadók.

Eduard Baszurin szakadár parancsnok a Reuters hírügynökségnek telefonon ezt mondta:  

Természetesen lőhetjük Debalcevét, mert a mi területünkhöz tartozik, a mienk.

Baszurin parancsnok szerint a szakadárok ezen kívül mindenütt másutt betartják a tűzszünetet.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a tűzszüneti megállapodást feltételek nélkül tiszteletben kell tartani, arra azonban nem tért ki, hogy Moszkva szerint Debalcevére is vonatkozik-e az egyezség.

Az oroszbarát szakadárok a tűzszünet ellenére sem engedték be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő csoportjának tagjait a hetek óta ostromlott Debalcevébe - közölte a misszió vezetője vasárnap. Ertugrul Apakan arról számolt be, hogy a tűzszünetet Debalceve és a lázadók egyik fellegvárának számító Luhanszk kivételével a keleti országrész nagy részén betartják.

A párizsi közlemény szerint a felek úgy látják, hogy tovább lehet lépni a minszki megállapodás következő pontjainak teljesítése irányában. A feleknek a tűzszünet hatályba lépése után két napal kell megkezdeniük a nehézfegyverek visszavonását a frontvonalról. Erre 14 napjuk van.  

Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta legalább ötezer ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, nagyjából tízezren pedig megsebesültek. Két konvojjal több mint 1800 tonna újabb segélyszállítmányt vittek Oroszországból a délkelet-ukrajnai Donyeckbe és Luhanszkba - közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának képviselője.

Az orosz válsághelyzeti irányítóközpont parancsnokhelyettese hangsúlyozta, hogy a délnyugat-oroszországi Rosztovi területről indított szállítmányokat a Matvejev Kurgan és Donyeck nevű határátkelőkön az ukrán határőrség és vámhatóság munkatársaival együtt vizsgálták át.

Merkel Nobel-békedíjat érdemel? 

A német konzervatív CDU több parlamenti képviselője szerint Angela Merkel német kancellár Nobel-békedíjat érdemel az ukrán válság kezelésében nyújtott teljesítményéért. Merkel és Francois Hollande francia államfő hatalmas eredményt ért el a minszki egyezmény tető alá hozásával. Georg Wellmann, a Bundestag német-ukrán parlamenti csoportjának elnöke a Bild am Sonntagnak azt mondta:  ha a megállapodás elvezet a békéhez, akkor a Nobel-békedíj logikus lépés lenne. Wellmann szerint azonban egyelőre még csak tűzszünetről lehet beszélni, és nem tudni, mennyire lesz tartós. Egy másik CDU-s képviselő, Sylvia Pantel a lapnak azt mondta: miközben egyes politikusok megpróbálják kijátszani egymás ellen Európa népeit, Merkel azt tartja küldetésének, hogy egyesítse őket és előmozdítsa az EU alapítóinak ügyét.