Debalceve lett Ukrajna lőporoshordója

Harckocsiágyúkkal lövik az oroszbarát szakadárok az ukrán katonák állásait a Donyeck megyei Debalceve térségében - közölte hétfőre virradóra Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője. Az MTI híre szerint hozzátette, hogy a támadásokra tüzérségi csapásokkal válaszolnak az ukrán egységek.

Debalceve a szeparatisták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton található, és az ukrán erők kezén lévő térsége mélyen beékelődik a szakadárok által megszállt területbe. A várost múlt nyáron foglalták vissza az ukrán erők. Azóta a szakadárok hasztalan lőtték, a vasárnap életbe léptetett tűzszünetig nem sikerült a területet újra elfoglalniuk. Kijevben továbbra is cáfolják - és helyszíni beszámolók is ezt erősítik meg -, hogy Debalcevénél a szakadárok körbezárták volna a várost védő ukrán egységeket, mint ahogy azt Donyeckben állítják.

Stratégiai pont, ami mindkét félnek kell

A város stratégiai jelentőségét az adja, hogy jelentős közlekedési csomópont, vasúton köti össze Donyecket, Luhanszkot, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donu városát. A TSZN ukrán hírtelevízió arra hívta fel a figyelmet, hogy vasúton lényegesen több, úgynevezett humanitárius segélyt tudna eljuttatni Moszkva a kelet-ukrajnai szakadár területekre. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak. Gyanújukat erősíti az, hogy a segélyszállítmányok érkezése után rendre intenzívebbekké váltak a szakadár támadások.

Az ukrán tévécsatorna kiemelte, hogy nemcsak a közeli műveleti területen állomásozó ukrán egységek, önkéntes alakulatok siettek Debalceve védelmére azután, hogy egy hónapja rendkívül hevesekké váltak a szakadár támadások, hanem gyakorlatilag "az egész front összefogott egyetlen stratégiai célért", ami a TSZN szerint még az ukrán fegyveres erők tábornokait is valamilyen mértékben meglepte.

A délkelet-ukrajnai tűzszünet a Debalcevénél bekerített ukrán katonák sorsától függ - erre a megállapításra jutottak a vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők.

A Kommerszant azt írta, egyes "szakértők aggódnak, hogy a település, ahol mintegy 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a szakadárok, a donyecki repülőtérhez hasonló sorsra jut, ami végül a Minszk-1 kudarcához vezetett." (Az orosz sajtóban így nevezték el a fehérorosz fővárosban tavaly ősszel aláírt békemegállapodásokat). 

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági című napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette, hogy a kelet-ukrajnai település körüli vita képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Donyeck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen - figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a donyecki repülőtér volt az egyik ürügy arra, hogy a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a harcokat. 

A "fegyverszünet alá helyezett akna"

A "fegyverszünet alá helyezett aknának" nevezte a Délkelet-Ukrajnában bekerített ukrán fegyveresek sorsát Viktor Murahovszkij orosz katonai szakértő. A Vedomosztyi című, a hatalomtól független lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Kijev a nemzetközi megfigyelők és szervezetek segítségével tervezi ellátni a szakadárok által gyűrűbe fogott katonákat. A tartalékos ezredes biztos abban, hogy az Artemivszkből Debalcevébe vezető utat lezárták és szó szerint aláaknázták, a kitérő utakat pedig páncélosokkal lőhetik, amelyeknek a visszavonásáról nincs szó a minszki megállapodások végrehajtási intézkedései között. 

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap szerint a valódi ellenőrzés és a megbízható garanciák hiánya kudarccal fenyegeti a fehérorosz fővárosban létrejött egyezségeket. Hivatalosan az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) ruházták mindezt, ám a szervezet képviselői korábban csak a lövöldözések tényét állapították meg, és nem nevezték meg azokat, akik elkövették a támadásokat - írta a lap kijevi tudósítója. Tatyjana Ivzsenko emlékeztetett arra, hogy vasárnapra virradóra, amikor a tűzszünet életbe lépett, a szakadárok nem engedték be a nemzetközi megfigyelőket Debalceve térségébe.

Majdnem egymillióan menekültek Oroszországba

Már 906 ezer délkelet-ukrajnai lakos tartózkodik Oroszország területén - közölte Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) vezetője hétfőn.

Az Oroszországba érkezett ukrán állampolgárok közül 265 ezren kaptak ideiglenes menedékjogot vagy menekült státust - közölte Valentyina Kazakova, az FMSZ állampolgársági hivatalának vezetője.

"Több mint 290 ezren fordultak hozzánk menedékért, beleértve ebbe az ideiglenes menedékjogért, illetve menekült státusért folyamodókat, és közülük 265 ezren kapták meg a papírokat" - mondta.

Szélesedtek a szankciók Moszkva ellen

Mint arról délelőtt beszámoltunk, eközben életbe léptette az EU hétfőn az Oroszország elleni szankciók január végén eldöntött bővítését. A lista további 19 fővel bővült, így már 151 orosz állampolgárt és ukrajnai szeparatistát érint a beutazási és számlavezetési korlátozás, amely számos orosz cégre is kiterjed.

A bővített listára hétfőn 14 szeparatista és öt orosz állampolgár került fel, köztük az orosz vezérkari főnök helyettese, Andrej Kartapolov, és a védelmi miniszter helyettese, Anatolij Antonov.