Három hét alatt majdnem 50 százalékot gyengült az euróval szemben a hrivnya, 31,5-re lökve az árfolyamot.
A keleti válság mellett mély gazdasági krízissel terhelt ország – a két probléma nem is választható el egymástól – ráadásul újabb nehézségek elé néz: áprilistól a lakossági áram ára 40 százalékkal nő. Az áremelés márciustól megkezdődik.
„1200 hrivnyás nyugdíjamból 615-öt fizetek a lakásra, áramra és fűtésre” – mesélte egy kijevi asszony. Egy hrivnya már lassan alig 10 forintot ér, de teljesen megszokott, hogy az emberek 3-4 ezer hrivnyás fizetésből és 1000-1200 hrivnyás nyugdíjból próbálnak megélni, hivatalosan.
Sok kijevi nyugdíjas szobakiadásból próbál megélni, szerencsés esetben akár havi kétezer hrivnyát is megkeresve.
A rendőrök és orvosok fizetését a korrupció és a hálapénz egészítheti ki, de még az egyetemi oktatók esetében sem ritka, hogy a vizsgán elérhető jobb jegy ígéretével jutnak a megélhetéshez szükséges pluszpénzhez.
A Gazprom is nyomul
Az orosz gázóriás tegnap jelentette be, hogy megkezdik a gázszállítást a szakadár területekre. Kijev válaszul közölte: az odaérkező földgázért Ukrajna nem fog fizetni – írta az Unian. A Naftogaz vezetése jelezte, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a Gazpromtól a gázszállítás megindításáról Donyeck és Luganszk felé, ezért sem szándékoznak fizetni az ott elfogyasztott földgázért.
Eközben a harcok sem csitulnak Debalcevénél. Ukrán források szerint 110 ukrán katona esett fogságba a Donyeck melletti településen, amely a legérzékenyebb pontja az ukrán és az oroszbarát szeparatisták közötti vonalnak.
Kijev szerint a szeparatisták folyamatosan kapnak orosz katonai támogatást, a minszki megállapodás után is. Ukrán források arról számolnak be, hogy Oroszország felől pénteken több mint ötven páncélos, köztük tankok érkeztek a szakadárok ellenőrzése alatt álló területre.