Sorra halnak meg Putyin bírálói

Péntek este meggyilkolták Borisz Nyemcov ellenzéki vezetőt, Vlagyimir Putyin egyik legnagyobb kritikusát. Nyemcovra a nyílt utcán lőttek rá, Moszkva centrumában, gyakorlatilag a Kreml előtt. Az elkövetők nem bízták a véletlenre, 7-9 golyót eresztettek az 55 éves politikusba, aki a helyszínen meghalt.

Nyemcov az ellenzéki Szabadság népe politikusa volt, tagja volt a PARNASZ (Népszabadság) pártnak és a Szolidaritás mozgalom társelnökeként is dolgozott, és többször nyíltan kritizálta Putyint. Nem ez volt az első eset, hogy Putyin valamelyik bírálója váratlanul meghalt.

A liberálisokat lelőtték

2002-ben a Liberális Oroszország mozgalomhoz tartozó politikust, Vlagyimir Golovljovot, kutyasétáltatás közben, egy parkban támadták meg és lőtték agyon. Golovljov ellen egyébként súlyos gazdasági visszaélések gyanújával folytatott eljárást az orosz ügyészség, de ő azt állította, hogy a hatalom politikai okokból indított hajszát ellene.

Szergej Jusenkov, a Liberális Oroszország másik képviselője politkai indíttatást sejtett a gyilkosság mögött, és alig fél évvel ő is gyilkosság áldozatává vált, őt is agyonlőtték. Jusenkovnak ráadásul nem voltak gyanús ügyei, mint Golovljov-nak, de egyet értett azon feltételezésekkel, melyek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vádolták a csecsen terroristáknak tulajdonított, több száz ember életét követelő merényletsorozat megszervezésével.

A nagy ellenfél öngyilkos lett

A Liberális Oroszországot tulajdonképpen a Putyin hatalomra kerülése után a Kremlben kegyvesztetté vált és az ellene indított eljárások miatt Londonba távozott Borisz Berezovszkij hívta életre. Az új politikai irányításban kegyvesztett liberálisok, kemény hangon bírálták Putyint, de visszautasították Berezovszkijnak azt a ötletét, amely szerint a kommunistákkal közösen kellene létrehozni egy "Putyin-ellenes" platformot.

A gyilkosságokkal kapcsolatban az orosz rendőrség a Liberális Oroszország párt egyik társelnökét, a pártalapító és londoni száműzetésben élő nagyvállalkozóhoz, Borisz Berezovszkijhoz közel álló Mihail Kodanyevet gyanúsította meg, el is ítélték.

Berezovszkij Borisz Jelcin egykori orosz elnök közeli bizalmasa volt Londonba távozása után rendkívüli értékre elkövetett csalás vádjával adott ki ellene nemzetközi körözést az orosz főügyészség. A brit hatóságok azonban nem adták ki Moszkvának, sőt még politikai menedékjogban is részesítették, elfogadva azt a védői érvet, hogy Berezovszkijt az általa rendre és súlyosan bírált Putyin adminisztrációja politikai okokból üldözi.

A brit sajtó olyan értesüléseket is közölt, hogy az orosz titkosszolgálat merényletet tervezett Berezovszkij ellen. Berezovszkij végig intenzív kapcsolatban volt azzal az Alekszander Litvinyenkóval, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat végzett ki úgy, hogy radioaktív polóniumot csempészett az italába (róla később írunk részletesebben). Végül Londonban elélte milliárdos vagyonát, anyagi gondjai mellett depresszió is gyötörte, és 2013 márciusában felakasztotta magát. (Hogy hogyan élte fel Berezovszkij három milliárd dolláros vagyonát, arról ebben a cikkünkben olvashat.)

Az elnök születésnapja

Szintén gyilkosság végzett Anna Politkovszkajával, orosz ellenzéki újságírónővel, akit 2006 októberében, éppen Putyin születésnapján öltek meg. Politkovszkajá többször bírálta a Kremlt és a csecsen háborút, és a csecsenföldi demokrácia érdekében tett erőfeszítéseiért egy évvel korábban Stockholmban Olof Palme-díjjal tüntettek ki.

Az agyonlőtt újságírónő holttestét moszkvai lakóházának liftjében találta meg egy szomszédja szombaton délután. Politkovszkajának több könyve jelent meg hazájában és külföldön, és számos kitüntetést kapott.

Rendszeresen publikált cikkeket arról, hogy a Kaukázusban robbanásveszélyes a helyzet, ellentmondva Vlagyimir Putyin orosz elnök normalizálódásról szóló értékeléseinek. Az orosz újságírónő meggyilkolásával vádolt öt embert az első bírósági eljárás során 2009-ben bizonyítékok hiányában felmentették.

Mind a bűncselekmény, mind az első ítélet nemzetközi megdöbbenést és felháborodást keltett. Az orosz legfelsőbb bíróság később a felmentő ítéletet részben érvénytelenítette, és új eljárást rendelt el, majd 2014-ben bűnösnek mondták ki a vádlottakat a megismételt eljárásban. A Politkovszkajával végző hat lövést a csecsen Rusztam Mahmudov adta le. A bűntényt Mahmudov nagybátyja és egy volt rendőr szervezte meg, és két másik személy, a gyilkos két fivére segítette őket.

Sugárzó izotóp

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) másfél évtizede Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában. A dezertőr exügynök 2006. november 1-jén, halála előtt három héttel teázott két orosszal az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns szállodában; később a személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták sugárzó izotóp nyomait.

A Scotland Yard számára eddig sem volt kétséges, hogy a gyilkosság elkövetője orosz: a londoni rendőrség szerint egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj a tettes. Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt Andrej Lugovoj ellen és kérte kiadatását. Idén, január végén arról számolt be a The Daily Telegraph, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az orosz állam részese volt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt meggyilkolásának. Litvinyenko halálos ágyán azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy ő rendelte el meggyilkolását. A történetről bővebben itt olvashat.

Valószínűleg szintén mérgezés végzett Jurij Scsekocsikinnal, aki az orosz országgyűlés tagja és az ellenzéki Novaja Gazeta újság helyettes szerkesztője volt. 2003 júniusában hirtelen megbetegedett és az egész testén bőrgyulladások keletkeztek, a belső szervei egymás után mondták fel a szolgálatot, a haja is kihullott, végül két hét múlva meghalt. Ez pár héttel azután történt, hogy oknyomozó riportsorozatot kezdett a lapja hasábjain azokról a cégekről, amelyeknek az igazgatói székébe a KGB állományából kerültek ki a vezetők.

Ugyanilyen körülmények között halt meg egéybként 2004-ben a szentpétárvári Roman Csepov is, aki Putyin biztonsági őre volt, még elnökké választása előtt.

Újságírók is

Paul Klebnyikov orosz származású amerikai újságíróval, 2004-ben négy lövéssel végeztek Moszkvában. A Forbes főszerkesztője több cikkben és könyvben foglalkozott az orosz privatizációval, a gazdasági életbe beépült maffiával, és könyvet jelentetett meg Berezovszkijról, a "kremli keresztapáról" is. A főszerkesztő, miután megjelentették a száz leggazdagabb orosz listáját, több fenyegetést is kapott.

A 41 éves újságíró elhagyta a szerkesztőség épületét és a metró felé tartott, amikor tucatnyi lövést adtak le rá. Szemtanúk szerint Klebnyikovra egy férfi lőtt, majd a társa vezette sötét színű autóval elhajtott a tett színhelyéről. Az áldozat, akit négy golyó sebesített meg súlyosan, arra kérte a járókelőket, hogy értesítsék egyik barátját. Nem sokkal halála előtt a mentőautóban még el tudta mondani, hogy egy ismeretlen lőtt rá.