Nyemcov-ügy: nonszensz a csecsen szál

„A legrosszabb balsejtelmeink valósulnak meg: a végrehajtó megbűnhődik, a megrendelők szabadok maradnak” – írta a Twitteren Ilja Jasin azután, hogy Borisz Nyemcov halála kapcsán öt csecsenföldi férfit tartóztattak le. A február végén a Kreml tövénél lelőtt politikussal halála Jasin szerint a Kreml érdekében állt. A néhai Nyemcov által társelnökként vezetett Orosz Republikánus Párt – Népi Szabadság Pártja (RPR-Parnasz) moszkvai szervezetének vezetője szerint a csecsen szál csak eltereli a nyomozást a valóságtól.

Az egyik gyanúsított állítólag vallomást is tett, legalábbis ezt állítja a Nyomozati Bizottság (SZK). Igaz, Zaur Dadajev a bíróság előtt már nem ismételte meg beismerő szavait.

Váratlan aktivitással állt ki a gyanúsított védelmében a csecsen elnök is. Ramzan Kadirov szerint Dadajev igazi orosz hazafi, sosem ártana országának. Azt ugyanakkor nem mondta ki, hogy szerinte Dadajev nem ölt: elmondása szerint az orosz hadseregben szolgált, a csecsenföldi harcokban kitüntetett Dadajevet nagyon felháborították a Charlie Habdo karikatúrái és az, hogy Oroszországban több ellenzéki kiállt a lap védelmében. Kadirov nem említette, hogy a kiállás a 12 ember, köztük a lap karikaturistáinak halálát okozó terrortámadás ellen szólt. A merényletről a csecsen elnök nem tett említést.

Groznij eltakarítja a nyomokat

A négy letartóztatott mellett egy ötödik gyanúsítottat is őrizetbe akartak venni, ám a 30 éves Beszlan Savanov kezében felrobbant egy kézigránát és belehalt sérüléseibe. Kadirov őt is tiszteletre méltó bátor harcosnak írta le.

Gyakori eset, hogy kiemelt ügyek gyanúsítottjainak elfogása halállal végződik. Ez erősítheti a gyanút, hogy a hatóságok szándékosan nem élve vették őrizetbe Savanovot. (Másik három gyanúsítottat a szomszédos Ingusföldön kapták el, igaz, a negyediket Csecsenföldön.) Az Eho Moszkvin megjelent cikkében Anton Noszik arról írt, hogy ezzel együtt korai lenne Kadirovot kikiáltani a gyilkosság megrendelőjének. A szerző szerint az is lehet, hogy nem tudja, ki követte el a gyilkosságot, de nem engedheti meg, hogy Moszkva az ő felügyelete alatt lévő területen túl aktívan nyomozzon. Nyemcov halálához ennek nincs köze, egyszerűen el akarja kerülni, hogy a szövetségi hatóságok ezután más ügyekben – például a Kadirovig vezető leszámolási és védelmi pénzzel kapcsolatos ügyekben – is nyomozzanak, hogy idővel Moszkva megszervezze Kadirov utódjának hatalomra juttatását.

Nyemcov egyébként ellenezte a Putyin által 1999-ben megindított második csecsen háborút – bár ezt az addigra már Moszkva oldalára állt Kadirov-klán nem feltétlenül tekinti érdemnek.

Az orosz ellenzék azonban nem Kadirovot, hanem a Kremlt, egyenesen Putyint tartja a gyilkosság megrendelőjének. Ezzel Putyin célja az ellenzék megfélemlítése volt, vélte Jasin, aki szerint az orosz elnököt tanúként kellene kihallgatni. A 32 éves politikus nyilvánosságra hozná a gyilkosság helyszínén működő köztéri kamerák felvételeit is, amelyekből a hatóság szerint látszik, hogy valóban a gyanúsítottak ölték meg Nyemcovot.

Igaz, ez sem tenne pontot a találgatásokra, hiszen csak a végrehajtók személyét fedné fel – ha valóban elég informatívak az arcfelismerésre általában alkalmatlan térfigyelő kamerák felvételei.