Több embert hallgathattak le, mint a jugoszláv titkosrendőrség

A régóta húzódó politikai válság lassan másfél hónapja csúcsra jár, és egy tévésorozat biztosságával hozza hetente a fordulatokat Macedóniában, ahol az ellenzék szerint az általuk nyilvánosságra hozott, lehallgatott beszélgetésekből a kommunista időszakot messze túlszárnyaló, minden századik ember magánéletébe belemászó vezetők képe rajzolódik ki. Lényegében minden fontos politikust, üzletembert, médiaszemélyiséget, de még a kormány saját minisztereit is lehallgathatták az elmúlt évek alatt.

20 ezer embert hallgathattak le

A lényegében a tavaly áprilisi parlamenti választások óta húzódó politikai válság – a szocialisták konkrétan azóta bojkottálják a parlamenti üléseket, mert szerintük Nikola Gruevszki kormányfő elcsalta a szavazást – lépett újabb szintre január végén, amikor a macedón rendőrség és a miniszterelnök azzal vádolta meg Zoran Zaev ellenzéki vezetőt, hogy külföldi titkosszolgálatok támogatásával puccsot tervez, és meg akarja dönteni a kormányt. A kilenc éve kormányzó Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) vezető Gruevszki szerint Zaev megzsarolta, hogy nyilvánosságra hoz külföldi titkosszolgálat segítségével megszerzett titkos felvételeket, ha nem áll fel szakértői kormány.

A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezetője azonban váltig állította, hogy a hatóságok csak azt akarták megakadályozni, hogy nyilvánosságra hozza bizonyítékait a kiterjedt kormányzati visszaélésekről. Csakhamar elő is állt, és éppen a lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva azzal vádolta Gruevszkit, hogy a kommunista időszaknál is kiterjedtebb hálózatot működtet: az illegálisan lehallgatott több, mint 20 ezer ember között voltak politikusok, bírók, újságírók, rendőrök, vallási vezetők, de még külföldi nagykövetek is. Ez azt is jelentené, hogy az elmúlt nyolc évben minden századik embert lehallgattak valamikor a kétmillió lakosú országban, miközben a jugoszláv titkosrendőrség becslések szerint 15 ezer embert figyelt meg 1944 és 1991 között.

A botrányban Gruevszki ráragasztotta Zaevre, hogy csak a külföldi titkosszolgálatok bábja, a kormányközeli Sitel TV-ben pedig az esti híradóban adták le a kormányfő és az ellenzéki vezető négy titkos találkozójáról készült, természetesen lehallgatott felvételt, amiket a csatorna szerint a YouTube-on találtak – bár aktivisták szerint másfél órával az adás után kerültek csak fel a videomegosztóra. Jött is újabb fordulat a történetben, Zaev ugyanis azóta már azt állítja, hogy szándékosan hazudott a találkozókon, valódi forrásait a macedón titkosszolgálaton belül.

Hetente jönnek a menetrendszerinti felvételek

A botrány azóta gyűrűzik tovább, Zaev szépen leosztva, hetente áll elő egy újabb szivárogtatással, vagy ahogy ő nevezi, „információs bombával", ami egynél több felvételt is jelenthet, de legtöbbször egy témát jár körbe.

Az ellenzék szerint ezekből általánosságban kiderült, hogy a miniszterelnök, és unokatestvére, a titkosszolgálatokat vezető Szaso Mijalkov napi szinten kaptak jelentéseket a lehallgatásokról, és személyesen próbáltak befolyásolni bírókat, újságírókat és állami tisztviselőket, de az is mindennapos volt, hogy miniszterek beleszóltak elvileg független kinevezésekbe. Politikai elemzők szerint a beszélgetésekből ráadásul nagyon úgy tűnik, mintha nem is Gruevszki, hanem a háttérből a senkinek sem felelő Mijalkov irányítaná az országot.

• Az egyik felvételen állítólag Mijalkov hallható, amint éppen azzal hívja fel Dragan Pavlovic-Latas oligarchát, nem mellesleg a Sitel TV vezetőjét, hogy másnap majd készüljön nagy hírekre. Egy nappal később, 2011. június 6-án illegális kampányfinanszírozás és hivatali visszaélés vádjával őrizetbe vették a kormánypártokból kiugró, és új pártot alapító Ljube Boskoski volt belügyminisztert. „Fél órán át feküdt ott a hasán, megbilincselve. Jöttek az újságírók, lefotózták, ő meg azt ordítozta, hogy Szaso Mijalkov felültetett" – hangzik el egy másik telefonbeszélgetésen. Mijalkov azt is magabiztosan belengette, hogy Boskoski nyolc évet fog kapni – végül a férfit hét év börtönre ítélték. Az üzletember aztán azzal viccelődött egy Mijalkovval folytatott másik beszélgetésen, hogy nem ártana, ha kicsit megdolgoznák Boskoskit a börtönben.
• Egy másik beszélgetésen Gordana Jankulovszka belügyminiszter azt ecsetelte a 2011-es választások után Gruevszki kabinetfőnökének, Martin Protogernek, hogy ki kell rúgni azokat a közszolgákat, akik az SDSM-re, vagy Boskoskira szavaztak. Ráadásul mindezt azután, hogy a választások előtt a kormánykoalíció elrendelte, hogy az állami alkalmazottak adják meg a nevét és személyi adatait legalább tizenöt kollégájuknak, akik biztosan a kormánykoalícióra szavaznának
• A lehallgatásokból kirajzolódó kép egyébként messzire ér, előkerült ugyanis már egy olyan beszélgetésrészletet is, amin állítólag Zoran Sztavreszki pénzügyminiszter és Gordana Jankulovszka belügyminiszter éppen a kormányfő által szorgalmazott megszorítások miatt panaszkodik, és őrültségnek nevezik Gruevszki javaslatait. Sztavreszki később azzal védekezett, hogy a beszélgetést megvágták, mivel ellentéteket akarnak szítani a kormányon belül. A Vice szerint Zaev ezt azzal magyarázta, hogy a kiszivárogtatásokban leadott részleteket azért válogatták össze egyenként, hogy biztosan ne maradjon bennük olyan elem, amivel hosszabb távon kárt okozhatnának az országnak.
• A legutóbbi, kedden nyilvánosságra hozott hangfelvételek Zaev szerint bizonyítják, hogy a kormánypárt csalt a 2011-es és a 2014-es parlamenti, és a 2013-as önkormányzati választásokon.
• Az ellenzéki vezető a 90-es évek tévésorozataihoz hasonlóan már a következő részek tartalmából is belengetett ízelítőket, így például kiderült, hogy arról is szó lesz még, hogyan záratott be Gruevszki egy ellenzéki tévécsatornát, valamint etnikai jellegű leleplezéseket is ígértek. Ebben feltehetően a lakosság negyedét kitevő albán kisebbség helyzetére vonatkozó állítások hangzanak majd el, ami azért is érdekes, mert Gruevszki a helyi albán kisebbségi párttal koalícióban kormányoz.

Minden megváltozott?

A Mijalkov-Gruevszki politikai dinasztia már a függetlenedés óta meghatározó szerepet töltött be Macedónia politikájában. A később autóbalesetben meghalt Jordan Mijalkov volt az ország első belügyminisztere, és fia, Szaso Mijalkov is 1998 óta töltött be fontos pozíciókat a védelmi- és a belügyminisztériumban. Unokatestvére, Gruevszki 1999 és 2002 között először pénzügyminiszterként kezdte, majd 2006-ban már miniszterelnök lett. Sokan a populista, nacionalista szlogenekkel hatalomra kerülő Gruevszki győzelmében látták az igazi fordulópontot.

Macedónia egyenes úton volt a NATO-ba, és EU-tagjelölt ország lett belőle 2005-ben. A tárgyalások azonban nem tudtak érdemben megkezdődni, mivel Görögország történelmi okból vitatja Macedónia hivatalos nevét, és folyamatosan vétót emelt a tagsága ellen. Az EU-csatlakozás támogatottsága azóta is kifejezetten magas a 2,1 millió lakosú országban, azonban egyre több aggódtak az elmúlt években, hogy az ország több vállalás tekintetében visszaesett.

A munkanélküliség hivatalosan 28 százalék, a fizetések pedig rendkívül alacsonyak, de a gazdasági helyzet nem alakult rosszul az elmúlt években, a GDP idén 3,7 százalékkal nőhet. Azonban a 2009-ben a World Press Freedom Indexen még a 34. helyen álló Macedónia mára már a 123.-ra csúszott vissza, Gruevszki pedig bírálói szerint átszabta a választási szabályokat, kezében tartja a munkaerőpiacot és befolyásolja a médiát.

A tavaly áprilisi választások óta lett egyre feszültebb a helyzet. Nemzetközi megfigyelők szerint maga a szavazási folyamat átlátható volt, de a kampány és az általános keretek nem feleltek meg a nyugati elvárásoknak. A szociáldemokraták bojkottálják 34 képviselőjükkel a parlamenti üléseket a 123 fős törvényhozásban, mert állítások szerint a negyedszer győztes kormánykoalíció elcsalta a választásokat, manipulálta, megfenyegette, megzsarolta a választókat, és tömegesen vásárolt szavazatokat. Mostanra a kormány és az ellenzék támogatói minden korábbinál jobban megosztottak lettek, a Guardian szerint még évek óta egymás mellett élő szomszédok között is olyannyira megromlott a viszony, hogy már nem is beszélnek egymással.

Benne érezték a levegőben

„A modell inkább Törökország, semmint Oroszország" – mondta Florian Bieber politikai szakértő a Guardiannek Gruevszki politikájáról. Ez szerinte azt jelenti, hogy a gyenge államot és demokratikus intézményeket ki tudják használni a megválasztott kormányok, amelyek kezében aztán olyan informális háló összpontosulhat, mint Gruevszki esetében is. „A macedón kormány meglehetősen autokratikus módon viselkedik, benne van a levegőben, hogy bírókat és újságírókat befolyásolt, ezért a lehallgatás nem egy nagy meglepetés" – mondta. „Mindenki tisztában volt vele, hogy megfigyelik, ez egyfajta nyilvános titok volt, ahogy itt Macedóniában mondjuk" – mondta Zoran Andonovszki, a META hírügynökség vezetője is.

Chris Deliso, a Macedóniában működő, független híroldal, a Balkanalysis.com igazgatója szerint a mostani politikai válságot a helyi média pártkötődések mentén fújja fel, vagy jelentékteleníti el. Szerinte egyelőre csak találgatni lehet az állítások valóságtartalmát illetően, miközben mindkét oldalon napi szinten is képesek alakítani álláspontjukon a felek, így aztán nehéz igazságot tenni.

Az ellenzéket is megvádolták

A kormány első körben egy sor politikai döntéssel is próbálta elterelni a figyelmet a botrányról, több törvénymódosítást is sürgősséggel nyújtottak be, változtattak például a tavaly tüntetéseket kiváltó oktatási törvényen és a részmunkaidősök adózására vonatkozó szabályozáson. A Global Voices szerint azt is bejelentették, hogy háromezer embert felvesznek a közszférába.

A kormányzati nyilatkozatok közben széles skálán mozogtak. Gruevszki többek között arról beszélt, hogy a felvételek egy részét külföldi ügynökök segítségével állították össze, és nem valódiak. „Ahogy a miniszterelnök is mondta, az anyag egy része valódi, egy része félig igaz, másik része pedig teljesen hamis" – mondta Antonio Miloszoszki helyettes házelnök. Hozzátette, hogy komolyan veszik az állításokat, de meg kell várni a jogi eljárások végét. Gjorge Ivanov elnök pedig azt mondta a Le Temps-nak adott interjúban, hogy az ellenzék csak fel akarja hívni magára a figyelmet a lehallgatási botránnyal, de egyébként már utasította a hatóságokat, hogy lépjenek, és büntessék meg a felelősöket. Gruevszki ezzel párhuzamosan az Economist szerint azzal is előállt, hogy a lehallgatásokat valójában a szociáldemokratákhoz köthető volt kémfőnök rendelte meg külföldi titkosszolgálatokkal összejátszva.

A kormány több ellenzéki politikust is külföldi kémnek minősített, és hajszát indított a titkosszolgálatokon belül a lehetséges kiszivárogtatók után. Az első információs bomba kikerülése után a rendőrség négy embert vett őrizetbe, köztük Zoran Verusevski volt kémfőnököt és feleségét. Zaev még mindig szabadlábon van, de puccs előkészítésével vádolják, és elkobozták az útlevelét. Az ellenzéki vezető állítása szerint számolt azzal, hogy őt is bebörtönzik, de erre az esetre is bebiztosította, hogy folytatódjanak a kiszivárogtatások.

Nem voltak nagy tüntetések

Az AP szerint a tavaly az elnökválasztáson is induló Sztevo Pendarovszki ellenzéki politikus beperelte a kormányt, de a szociáldemokraták mellett öt másik, baloldali párti politikus is közösen adott be kérvényt csütörtökön a belügyminisztérium és a hírszerzés ellen. Az ügyészség egyelőre nem indított eljárást. Az ellenzék Zaev zsarolására reflektálva azt akarja, hogy Gruevszki mondjon le, álljon fel szakértői kormány, ami aztán megalapozná az utat az előrehozott választásokig.

A civilek már tavaly is megmutatták magukat, voltak tüntetések a környezetszennyezés ellen, és diákok is utcára vonultak az oktatás átalakítása ellen tiltakozva. Az Albeu.com albán hírportál szerint azonban egyelőre a társadalmi visszhang mérsékelt maradt a mostani botrányban. Néhány százan tüntettek kormányzati épületek előtt, „Szadistának", „Gyilkosnak" nevezték a kormányt, lemondást követeltek, és azt akarták, hogy a rendőrség foglaljon állást.

Ljubomir Frčkoski volt külügyminiszter úgy számol, hogy a következő fél év sorsdöntő lehet majd az országának, és reméli, hogy az Egyesült Államok és az EU is aktívan segítenek majd egy szakértői kormány felállításában. Szerinte az EU stratégiája eddig az volt, hogy a biztonsági helyzetet a demokrácia elé helyezték, amivel viszont „illiberális, autokratikus rezsimek kerültek hatalomra." Nenad Markovikj politikai elemző viszont azt tette hozzá az Economistnak, hogy a szociáldemokraták évek óta nem tudnak jól szerepelni a választásokon, ezért ha a mostani botrány mellett sem tudnak előretörni, akkor végleg eláshatják az esélyeiket.

Brüsszeli fejcsóválás

„Az újságírók lehallgatása és megfigyelése elfogadhatatlan" – mondta Dunja Mijatovic, az EBESZ médiafüggetlenségért felelős képviselője a dpa-nak, miután kiderült, hogy Zaev szerint 100 újságírót is lehallgathattak. Ivo Vajgl szlovén politikus, az Európai Parlament Macedóniával megbízott jelentéstevője szintén komolynak nevezte a helyzetet a Guardiannek.

Két hete Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa Szkopjéban járt, de hangsúlyozottan egy EU-irodában, nem pedig Gruevszki irodájában akart találkozni a miniszterelnökkel. Hahn azt mondta, a vizsgálatot pártatlanul, az ártatlanság vélelmében, átláthatóan, a hatalmi ágakat szétválasztva, az igazságügyi függetlenséget szem előtt tartva kell lefolytatni. Az is jelzésértékű volt, hogy február végén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke lemondta találkozóját Gruevszkivel, hivatalosan azzal indokolva a csúszást, hogy a folyamatosan alakuló helyzet miatt ez nem lenne a megfelelő időpont.

Nem túl meglepő módon ráadásul több külföldi tényező is szerepel az egyenletben. Az Egyesült Államok nemrég jelentette be, hogy befagyasztaná azoknak a macedónoknak a vagyonát, akiket „emberi jogi visszaélésekkel" gyanúsítanak. Amikor pedig Hahn azt üzente a macedónoknak, hogy a parlamenten belül kell megoldaniuk a párbeszédet, vagyis hogy az EU nem igazán fog teljes mellszélességgel beszállni a konfliktusba, a Gazprom bejelentette, hogy a tervezett Török Vezeték útvonala már változott, és Macedónián halad majd át.