Még abban sem egyeztek meg, miben volt megegyezés
További Külföld cikkek
- Ketten meghaltak a tradicionális ausztrál vitorlásversenyen
- Vásáry István professzor a Török Tudományos Akadémia Nagydíjában részesült
- Megtalálták a második feketedobozt: kiderülhet, hogy tényleg az orosz légvédelem lőtte-e le az azeri utasszállítót
- Az amerikaiak többsége már nem bízik a hagyományos hírforrásokban
- Elon Musk megépíti a saját csillagbázisát, amelynek már most 500 lakosa van
Az orosz és az iráni fél szerint előrelépések történtek, sikerült megállapodni az iráni atomprogram vitás kérdéseiben, a többiek azonban nem nyilatkoztak ilyen pozitívan a szerda hajnalba nyúló lausanne-i tárgyalások hivatalos határidejének lejárta után. Irán és a P5+1 országok (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) a kitűzött határidőn túl sem tudták lezárni a megbeszéléseket, az biztos, hogy szerdán is folytatódnak még a megbeszélések.
A BBC tudósítása szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy minden olyan alapelvben sikerült miniszteri szinten megegyezni, amire a végső megállapodáshoz szükség lesz, és még a nap folyamán le is papírozhatják ezt. Javad Zarif iráni külügyminiszter is úgy vélte, „elég sok mindent sikerült elérnünk". Közelebbit egyelőre viszont nem árultak el, miben is sikerült megállapodni, a nyugati és kínai illetékesek nem voltak ilyen lelkesek.
Az amerikai delegáció videókonferencián ismertette Barack Obama elnökkel a fejleményeket. A John Kerry vezette amerikai tárgyalódelegáció kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen odahaza a republikánus többségű szenátus igen szkeptikus az Iránnal való megegyezést illetően – sőt, ha erősebben akarunk fogalmazni, akkor aktívan fúrják a megállapodást. Kerryék így nehezen térhetnek haza egy érdemi keretmegállapodás nélkül.
Az iráni atomprogram körül már 12 éve húzódik a vita
A nagyhatalmak a már évek óta húzódó atomtárgyalásokon többek között azt várták Irántól, hogy állítsa le az urándúsítást, csökkentse a 20 százalékosra dúsított uránkészleteit. Irán pedig a szankciók feloldását szorgalmazta, és azt követelte, ismerjék el jogát az urándúsításhoz. Most egy olyan megállapodás keretfeltételeit kellene lefektetni, ami biztosítja, hogy Irán bármilyen esetben – ha felrúgná a megállapodást – is egy évre legyen az atombomba kifejlesztésétől, viszont a Teherán ellen bevezetett szankciók részleges feloldásának menetét is felvázolja.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Irán és a tárgyalásban résztvevő országok megpróbálják majd a végsőkig feszíteni a húrt, ezért az utolsó napokra, és órákra is fontos kérdések maradhatnak. „Ha nincs megállapodás, az is jobb, mint a rossz megállapodás" - lengette be például a Fehér Ház szóvivője órákkal a határidő lejárta előtt.
Már korábban sem kevésszer tolták el a határidőket az iráni atomtárgyalásokon, és az most is kiderült, hogy túl nagy kényszerítő ereje nincs egy ilyen dátumnak: ha nem sikerült kedd éjfélig megállapodni, akkor folytatták szerda hajnalban is a megbeszéléseket. Az iráni külügyminisztérium egyik tárgyalója jelezte, hogy nincsenek mesterségesen kreált határidők, megállapodás pedig akkor lesz, ha minden fontos kérdést megoldottak.
Két éve tűnt fel a fény az alagút végén
Irán és az Egyesült Államok között lényegében az iráni forradalom, 1980 óta nincs diplomáciai kapcsolat, és az iráni atomprogram körüli tárgyalások is meglehetősen nehezen haladtak. A viszony enyhülésének voltak márá előjelei, de 2013 második felében vettek egészen új irányt az amerikai-iráni kapcsolatok, aminek a csúcspontja szeptember végén Obama telefonbeszélgetése volt Haszan Rouháni új iráni elnökkel, a kirohanásairól is ismert Mahmúd Ahmadinezsád elnök utódjával.
Rouháni az ENSZ Közgyűlésében arról beszélt, hogy hónapokon belül meg akar állapodni az ország vitatott atomprogramjáról a nagyhatalmakkal. Ezután kezdett enyhülni az atomprogram körüli patthelyzet, és sikerült is még abban az évben novemberben egy ideiglenes megállapodást kötni, de az átfogó megegyezés még váratott magára.
Kezdődött az a tologatás a határidőkkel, ami most kedden is éreztette hatását. Először egy évvel meghosszabbították a tárgyalásokat, tavaly novemberben pedig újabb hónapokat pakoltak rá. Március végéig adtak határidőt maguknak, hogy lefektessék egy megállapodás politikai alapjait, tehát gyakorlatilag megegyezzenek arról, hogy megegyeznek, aztán a részletek kidolgozása mindenképpen a hátralévő hónapokra maradt volna. A keretmegállapodás határideje járt le most.