Moszkva négymilliárd dollárért retteg

2015-04-13T201719Z 1660195276 GF10000058095 RTRMADP 3 IRAN-NUCLE
2015.04.15. 11:17
Szakértők szerint az orosz rakétarendszerek leszállítását lehetővé tévő orosz elnöki rendelet módosítása csak egy négymilliárd dolláros per miatti aggodalomról szól. Mindez nem befolyásolja az ENSZ BT állandó tagjai és Németország, valamint Irán között folyó tárgyalásokat a teheráni atomprogramról. A nyugati gyanú szerint katonai célokat rejtő polgári program átláthatóvá tételéről szóló megállapodás júniusban megszülethet.

Meglepő gyorsasággal jelezte Moszkva, hogy kész leszállítani Iránnak az Sz–300-as rakétavédelmi rendszereket. Vlagyimir Putyin hétfőn módosította az ezt tiltó rendeletet, amit még kis mozgásterű elődje, Dmitrij Medvegyev hozott 2010-ben.

A döntés független attól, hogy az ENSZ mikor oldja fel a Teheránnal szemben öt éve hozott embargót. A feloldás előfeltétele az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi megállapodás aláírása, amely biztosítja, hogy Teherán átlátható rendszerben hozzáférést nyújt minden nukleáris objektumához, és ezzel eloszlatja a külvilág kételyeit, hogy polgári atomprogramja valójában katonai célokat szolgál – ez a megállapodás legkorábban idén júniusban születhet meg.

A hétfőn módosított, 2010-es elnöki rendeletet az ENSZ 1929-es számú határozatára hivatkozva tiltotta meg, hogy Irán katonai repülőgépeket, helikoptereket, hadihajókat nehéztüzérségi fegyvereket, légvédelmi rendszereket vagy akárcsak ehhez kapcsolódó alkatrészeket vásároljon, beleértve az Sz–300-as rendszert is.

Putyin most az Sz–300-at vette ki a korábbi tiltórendelet hatálya alól, így elvileg lehetséges, hogy Irán hamar hozzájut a 2010-ben már szerződésben megígért rendszerhez.

Vihetik, ha még kell nekik

A döntést azonnal kritizálta a Fehér Ház és Izrael is, jelezve, hogy Irán a szankciók feloldását ismét nem a térség békéjének megteremtésére, hanem a fegyverkezésre használná fel.

Az orosz elnök szóvivője szerint a szállítás bármikor megkezdődhet, hiszen az elnöki döntés alapján annak semmilyen akadálya nincs. 

Dmitrij Peszkov szavai ellenére azonban a szállítás megkezdése nem olyan egyszerű: az Sz–300PMU1-et – amiről a 2007-ben kötött, de a leszállítás előtt felmondott szerződés szólt – már nem gyártják, így csak a raktáron lévő készletből lehetne küldeni, de ez is pár hónapot venne igénybe. Bonyolultabb a helyzet azonban, ha Irán már az Sz–300VM-hez ragaszkodik, amit viszont csak másfél év alatt tudna teljesíteni az orosz fél. Az sem kizárt, hogy most már az Sz–400-as, 250 kilométer hatótávolságú rakétavédelmi rendszer leszállítását követelné Irán.

Medvegyev két nagy hibája

A két putyini ciklus között, 2008-tól 2012-ig „átmeneti elnökként” tevékenykedő Medvegyev szemére két nagy hibát vetnek Oroszországban. Az egyik az volt, hogy Moszkva nem élt vétójogával, és tartózkodásával hozzájárult ahhoz az ENSZ-határozathoz, amely alapján a NATO-légierő beavatkozott Líbiában a Moammer Kadhafi ellen küzdő erők oldalán. Az akkor épp kormányfőként irányító Putyin nyíltan kritizálta is a döntést. Nemcsak a Líbiában fellépett káosz igazolta Moszkvát , de az is, hogy az észak-afrikai országban történt változások után Oroszország líbiai üzleti érdekei is sérültek.

A másik nagy hiba épp az Iránnal kapcsolatos elnöki ukáz volt. „Az ugyanis az ENSZ határozatára hivatkozott, pedig az nem terjedt ki az Sz–300-as rendszerekre” – hívta fel a figyelmet Vaszilij Kasin. A moszkvai Stratégiai és Technológiai Elemzési Központ (CASZT) munkatársa szerint az akkori – vélhetően washingtoni kérésre teljesített – moszkvai elállás abban a reményben történhetett, hogy Oroszország cserébe nagy összegű, esetleg szaúd-arábiai katonai szerződéseket kap. „Ezek pletykák, de bizonyosnak tűnik, hogy Moszkva nem kapta meg azt, amire számított.”

A washingtoni kérést az indokolhatta, hogy 2010-ben az Egyesült Államok és Izrael komolyan fontolgatta egy légi csapás lehetőségét Irán nukleáris objektumai ellen, márpedig ezt megnehezítette volna, ha Iránnak vannak Sz–300-as rakétarendszerei.

Most nincsen napirenden ilyen támadás, de Kasin szerint az Sz–300VM-ek birtokában Iránnal szemben nehezebb is lesz egy ilyet kivitelezni. Míg korábban a veszteség kockázata nélkül lehetett volna végrehajtani egy célzott légi csapást, később ehhez nagyobb erőket kell mozgósítani. Először a rakétavédelmi rendszerek megsemmisítése a feladat, és csak utána hajtható végre a célzott támadás.

Kasin szerint azonban 2017 előtt Irán nem kapja meg a rendszert, már csak azért sem, mert az iráni szakemberek kiképzése is időt vesz igénybe.

Sokba' lehet ez Moszkvának

Irán kedvező helyzetben van Oroszországgal szemben, ugyanis a szerződés orosz felmondása után

Irán nemzetközi bírósághoz fordult, négymilliárd dollárt követelve Oroszországtól.

A szállításért felelős Roszoboronekszport tarthat a még mindig érvényben lévő keresettől, vélhetően ezért is sietett Irán tudtára hozni, hogy kész bíróságon kívül megállapodni.

A négymilliárd dolláros tétel a világ második legnagyobb fegyverexportőrének is tétel. Az orosz fegyverkivitel értéke körülbelül 12 milliárd dollár.

Az aggodalom jogos: 2009-ben Iránnal szemben per vesztett Nagy-Britannia, mert az iráni forradalomra hivatkozva 1979 után felmondta a tankok leszállítására vonatkozó szerződését. Irán végül 650 millió dollárt nyert.

„Pedig ekkor már Irán igen elszigetelt volt, a nemzetközi bíróságon mégis érvényesíteni tudta igazát. Ez Oroszországgal szemben is megtörténhet, még ha a végösszeg kevesebb is lenne négymilliárd dollárnál” – mondta Kasin, megjegyezve, hogy a szerződés eredeti értéke 800 millió dollár volt, ám a nem teljesítésre komoly szankciókat foglaltak bele.

Lehettek volna csendesebbek

„Kétségtelenül megváltoztak a feltételek, közeledik az atomprogrammal kapcsolatos megállapodás, tehát valóban érdemes készülni a szankciók utáni időkre. Az elnök döntése csupán a belső jogi akadályt hárítja el a szállítás elől” – mondta az Indexnek Pjotr Topicsanov.

A moszkvai Carnegie Intézet tudományos munkatársa szerint azonban valóban feleslegesen magas labdát adott fel Moszkva az Sz–300-asokkal kapcsolatos bejelentéssel. „Ez megnehezíti a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – és az Irán között folyó tárgyalások eredményeinek elfogadtatását a tárgyaló országok parlamentjeiben” – hívta fel a figyelmet Topicsanov.

Ez ugyanis jó érv azoknak a megállapodást ellenző erőknek, amelyek szerint Irán katonai megerősödését követné az egyezmény aláírása. Az elemző szerint ha a Kreml csak megegyezési készségéről akarta biztosítani Iránt az Sz–300-at érintő vita kapcsán, akkor ezt megtehette volna kevésbé nyilvános formában is.

Persze nem elképzelhetetlen, hogy Teherán a kompromisszumos, peren kívüli megállapodás lehetőségét azzal a feltétellel fogadta el, hogy Moszkva nyilvánosan takarítsa el az útban álló jogi akadályokat.

Moszkva sem akar iráni bombát

Moszkva is érdekelt abban, hogy Irán ne tegyen szert atomfegyverre, az Sz–300-assal kapcsolatos bejelentéssel az orosz fél semmiképp sem szeretné megnehezíteni a nemzetközi megállapodást az iráni nukleáris objektumok átlátható ellenőrzéséről. „Putyin tavaly egyik beszédében tízszer említette meg Iránt, miközben az atomfegyverek globális terjedésének veszélyéről beszélt” – mondta Topicsanov, jelezve hogy a Kremlben is élnek kételyek Teherán polgári atomprogramja iránt.

Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy hosszas csúszásokkal ugyan, de Oroszország felépítse a buseri atomerőművet és egyezményt kössön további iráni reaktorok építéséről. „Ezt nem is érte nemzetközi kritika, senki sem gondolja úgy, hogy ezek az Oroszország által épített objektumok Irán katonai nukleáris programjának helyszínévé válnak.”

Oroszország elsődleges hadiipari piaca a Szovjetunió felbomlása óta India és Kína volt, az iráni tétel nem volt jelentős. A két nagy partner sokáig a 80-90 százalékát is elvitte a 90-es évek 1,7 milliárd dolláros mélypontjáról 2012-re már 15 milliárdra feltornászott fegyverexportnak, a többin további 60 ország osztozik. Később az arányok módosultak, Kína hátrébb szorult. Részben talán a szellemi tulajdonjog alacsony szintű kínai védelme miatt.

„Ez a kockázat valós, minden Kínával együttműködő magas technológiájú céget illetően, bár kicsit eltúlozzák. Kétségtelen azonban, hogy vannak olyan területek, ahol a másolástól tartva Moszkva nem működik együtt. De az együttműködés általában nagyobb haszonnal jár, mint a másolás kockázata. Általában abból indulnak ki a cégek, hogy mire a kínaiak lemásolják, addigra a megszerzett haszonból a partnerek már technikailag előrébb tudnak lépni. Igaz, azonban, hogy Indiában ez a kockázat sokkal alacsonyabb” – mondta Kasin. Ettől függetlenül Kína lett az első, amelyik Sz–400-ast vásárolhat. Ettől függetlenül a a másolási kockázat is szerepet játszhatott abban, hogy India elsődleges partnerré lett – ami viszont miatt Moszkvának értelemszerűen Pakisztánnal nem lehetnek intenzív fegyverszállítási kapcsolatai.

Több mint fegyverpiac

Irán tehát a térségben fontos szerepet kaphatna az orosz fegyverpiac diverzifikációjában. Az utóbbi tíz évben megjelent a portfólióban Dél-Amerika, Algéria, Egyiptom és Vietnam, Kasin szerint utóbbit érheti el Irán: a délkelet-ázsiai ország 2012 és 2015 között 3,2 milliárd dollárért rendelt haditechnikát.

Irán azonban Oroszország számára sokkal több, mint fegyverpiac. Az atomenergia alapvető terület, de emellett a gépiparban is nagy lehetőségek rejlenek, és Oroszország személyautó-exportjának felfuttatásában is bízik. Ehhez azonban rendezni kell az Sz–300-as miatti vitát, mert ez alapvetően megrontotta a kapcsolatot. Januárban az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu is Iránban járt, jelezve, hogy új lapot kell nyitni a két ország együttműködésének történetében. Kasin szerint azonban addig még hosszú az út, de biztos benne, hogy Moszkva nem fogja elkövetni harmadszor azt a hibát, amit Medvegyev Líbia és Irán esetében már elkövetett. Az Sz–300-ast érintő ukáz látványos módosítása erről is szól.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla