Egyre súlyosabb a menekültkrízis Délkelet-Ázsiában
További Külföld cikkek
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
- Meghiúsult ünnepi program, síkideg emberek: több órát vesztegeltek egy vonat utasai a Csalagútban
- Egy új orosz videóban rakétát kap az arcába a Moszkva felett vidáman elhúzó Mikulás
Malajzia nem tud tovább egyedül megbirkózni a partjai felé tartó menekültáradattal – mondta a maláj miniszterelnök vasárnap. A délkelet-ázsiai térségben súlyos menekültügyi krízis van kialakulóban, jelenleg is több ezer mianmari menekült sodródik a tengeren, és senki nem gondolja úgy, hogy az ő feladata lenne befogadni őket, írja BBC.
A múlt heti, rohingya menekültekkel teli hajó esete egyáltalán nem egyedi, becslések szerint több ezer bangladesi és mianmari rohingya sodródik reménytelenül a tengeren Thaiföld, Malajzia és Indonézia partvidékén. Az országok pedig vonakodnak befogadni őket, inkább ellátják őket némi élelemmel és vízzel, majd visszafordítják hajóikat. Malajzia miniszterelnöke azt mondta, ők eddig nagyon együttérzően bántak a menekültekkel, de magukra hagyva nem bírják tovább kezelni a helyzetet.
Az ENSZ szerint valóban rengeteg, körülbelül 120 ezer elkeseredett rohingya hagyta el Mianmart az elmúlt három évben jobb élet reményében, többségük Thaiföldön át Malajzia vagy Indonézia felé tartva. A helyzet akkor lett válságos, amikor a thai kormány a közelmúltban elvágta az embercsempészek szokásos szárazföldi útvonalát, így azok a tengeren át kényszerülnek megközelíteni a célországokat.
A muszlim rohingyák az egyik leginkább elnyomott népcsoport a világon, Mianmarban és Bangladesben folyamatos üldöztetésnek vannak kitéve, nem részesülnek az alapvető állami ellátásokból, nem kapnak munkát, vagy kényszermunkára kényszerítik őket. Idén márciusban még a szavazati jogukat is elvette a mianmari kormányzat, nem meglepő tehát, hogy aki csak teheti közülük, megpróbál elmenekülni onnan.
Az érintett országok képviselői szerdán találkoznak, hogy megoldást találjanak a problémára, Malajzia és Indonézia azt szeretné, ha a mianmari oldal tenne valamit azért, hogy meggátolja a rohingyák ilyen mértékű kivándorlását. Mianmar azonban visszautasította, hogy őt terhelné a felelősség a kialakult szituációért, és úgy döntött, nem vesz részt a találkozón, így annak eredményessége erősen kérdéses.
Megoldást pedig muszáj lenne találni, mert a délkelet-ázsiai menekültek helyzete még a Földközi tengeren át Európába igyekvőkénél is aggasztóbb. Segélyszervezetek szerint több ezren hánykolódhatnak a tengeren túlzsúfolt hajókon, elegendő víz és élelem nélkül, gyakran az embercsempészek és a legénység által magukra hagyva. Múlt héten egy indonéz halász, aki 700 embert mentett ki a vízről, azt mondta a BBC-nek, hogy a menekültek közül már százan meghaltak, mire megtalálták őket, mert a hajón tömegverekedés tört ki a megmaradt élelemért. Rengeteg embert leszúrtak, felakasztottak, vagy egyszerűen kihajítottak a fedélzetről. A túlélőket az indonéziai Acehban szállásolták el, és a természeti katasztrófák idejére félretett tartalékokból látják el őket, de ez nem tartható fenn sokáig, ezért azonnali segítségért folyamodtak a kormányzathoz és nemzetközi szervezetekhez.
Az ENSZ sürgeti az érintett országokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és haladéktalanul segítsenek a tengeren hánykolódó menekülteknek.