A semmiből lett Madrid polgármestere a 71 éves nagymama

Szombaton iktatják be Madrid polgármesterének a politikába a semmiből előlépő, a fiatalokat megnyerő 71 éves Manuela Carmenát, miután az őt támogató, a megszorításellenes Podemost is maga mögött tudó baloldali szövetség megállapodott a május 24-i helyhatósági választásokon harmadik helyezett szocialistákkal. A volt kommunista, volt bírónő a legnagyobb példaképének Margaret Thatchert tartó bárónét ütött el a tisztségtől, a kormánypárt veterán jelöltje ugyanis hiába kapott kicsivel több szavazatot, a koalíciókötésre nem volt esélye.

A kormányzó spanyol Néppárt (PP) 24 év után bukta el Madrid vezetését, de a hárommilliós főváros mellett Spanyolország második legnagyobb városát, Barcelonát is a 2011-es utcai tiltakozásokból kinőtt mozgalmak által támogatott jelölt vette át, ami jelzi a spanyol politika átalakulását.

Szoros lett a vége

A kormányzó PP a regionális és helyhatósági választásokon a 63 éves Esperanza Aguirre bárónét, a spanyol politika egyik jól ismert konzervatív hangadóját indította. Aguirre volt már korábban kulturális miniszter és a madridi régiós tanács elnöke is, most pedig kifejezetten a főváros polgármesteri székének megszerzéséért tért vissza aktívan a politikába.

Hónapokon át vezetett a felmérésekben, azonban 10 pontos előnye a május 24-i választás előtti héten felszívódott, miután a politikai spektrum másik végéből a Kommunista Párt egykori tagjaként, a Franco-diktatúra alatt emberi jogi aktivistaként dolgozó Manuela Carmena nyugdíjas bírónő napról napra dolgozta le hátrányát. Az őt támogató Ahora Madrid (Madrid Most) baloldali szövetség abból a tiltakozási hullámból nőtte ki magát, ami még 2011-ben kezdődött Spanyolországban. A spontán tüntetések végül olyan mozgalmakat szültek, mint a Podemos párt, ami már arra készül, hogy meghatározó eredményt érjen el a novemberi parlamenti választásokon.

A helyhatósági és regionális választásokon végül a PP összességében ugyan a legnépszerűbb párt maradt, de 2011-hez képest több mint 2,5 millió szavazót veszített el, és szinte mindenhol elbukta addigi abszolút többségét, köztük a hagyományos erősségeinek számító Madridban és Valenciában is. A kormánypártok jelöltjeinek gazdasági fellendülésre vonatkozó üzenete nem igazán jött be a megszorítások közepén, de a párttól a két számjegyű munkanélküliség, és korrupciós botrányok miatt is elfordultak a választók. A legfontosabb ellenzéki erőként a szocialisták sem tudták felszívni az elégedetleneket, ehelyett országszerte megerősödtek a tüntetési mozgalmakból kinőtt pártok, a Podemos mellett például a jobbközép Ciudadanos is.

A PP Madridban ugyan egy képviselővel több, 21 helyet szerzett, mint a Podemos által is támogatott Ahora Madrid, azonban utóbbinak volt arra reális esélye, hogy koalíciót kössön a 9 képviselős szocialistákkal, amivel megszerezhette a többséget az 57 fős közgyűlésben. Az El País szerint bármilyen szövetséget a szavazás utáni három héten belül, vagyis éppen a mostani hétvégéig meg kellett kötni, különben a legtöbb szavazatot kapott párt, a PP adhatta volna a polgármestert.

Bedobta magát a kampányba a nagymama

Az utolsó pillanatig egyezkedtek, de végül pénteken eldőlt, hogy Carmena veheti át Madrid vezetését. A 71 éves asszonyt a Podemosból keresték meg barátai, és személyesen a pártot vezető Pablo Iglesias, mivel benne látták Aguirre legmegfelelőbb ellenfelét, akit a kampányban egy egyszerű, de őszinte embernek próbáltak beállítani a tapasztalt politikussal szemben.

Carmena a Francisco Franco 1939-től 1975-ig tartó diktatúrája alatt a titokban működő kommunista mozgalmat erősítette, ebben az időben kapta a Vörös Manuela becenevet. Az AFP szerint azt mondta, azért lépett be a pártba, hogy így harcoljon Franco ellen, és a diktatúra alatt többek között az emberi jogok egyik szószólója lett. A lépésért először elküldték az egyetemről, de végül 1965-ben lediplomázott, és egy olyan ügyvédi irodánál dolgozott, ami a munkásmozgalmakat védte.

Manapság mindenhova biciklivel jár, de egykoron testőrre is szüksége volt, miután szélsőségesek 1977-ben megtámadták az ügyvédi irodát, ahol többek között a Franco alatt betiltott kommunista párt is működött. Öt embert megöltek, négyet megsebesítettek. Amikor pedig a kampányban Aguirre azzal vádolta meg, hogy bíróként kiengedett a börtönből egy ETA-tagot, Carmena azzal vágott vissza, hogy ő maga is egykoron a célpontjuk volt. Bíróként harcolt a bíróságokat átjáró korrupció ellen, emberi jogi munkájáért pedig kitüntetést is kapott 1986-ban.

A 2010-es nyugdíjba vonulása után először azzal hessegette el a polgármesteri indulásának ötletével előálló aktivistákat, hogy túlságosan idősnek tartja magát, és inkább folytatja a jogi ügyekben indított blogját, valamint idejét arra a vállalkozásra fordítja, ami rabok által készített termékeket, például babaruhákat árul. Az ismerősök azonban nem adták fel ennyivel.

A hívások egyre gyakoribbak lettek. A barátaim azt mondták: Szállj be, kislány. Olyan valakire van szükség, aki tapasztalt és sok ötlete van

– idézte fel.

„Leginkább az aggasztott, hogy egy olyan valaki veheti át a várost, aki ennyit ártott a demokráciának, és korrupciós botrányok lengik körül" – mondta a Diariocríticónak a kampány alatt Aguirréről, utalva azokra az ügyekre, amikben a jobboldali politikus két korábbi tanácsadója is gyanúsított lett. Végül néhány hónappal az első megkeresések után már ott találta magát az éljenző támogatók tömege előtt, akik kórusban zengték, hogy

Manuelát polgármesternek!

A kampányban aztán sikerült adni egy csavart Carmena indulásának, és a magát mindenki  nagymamájának tituláló asszonyból a fiataloknak szóló, változást hirdető jelöltet építettek fel. „Nekünk, időseknek nincs jövőnk, de van múltunk, amit nektek, fiataloknak akarok szentelni" – mondta Carmena az El Confidencial lapnak.

A korábban szélesebb rétegek előtt ismeretlen bírónőből általános, különösen a fiatalok között ismert politikust faragtak, miután dizájnerek és művészek egész csapata árasztotta el az extravagáns képeivel – az egyiken például macskanős maszkban volt látható – a közösségi oldalakat (hashtag: #madridconmanuela).

De mit ígértek?

„Engem a politikánál sokkal jobban érdekel, hogy segítsek az emberek életén" – mondta az El Paísnak adott interjúban. „Az Ahora Madrid nem egyenlő egyik párttal sem" – tette hozzá. Szerinte egy olyan politikai platform áll mögötte, amiben több pártot, helyi szervezeteket, utcai tüntetőket képviselő emberek jöttek össze, de nincs köztük alá-fölérendeltség. Carmena így attól sem riadt vissza, hogy akár a Podemost is bírálja, pedig a párt második embere volt lényegében a kampányfőnöke, és polgármesteri sajtófőnökét is tőlük hozza majd.

Carmena azt ígérte, hogy nemcsak azokat képviseli majd, akik a változásra szavaztak, hanem azokat is, akik nem hisznek benne. Szerinte az Ahora Madrid legfontosabb célkitűzése, hogy egyenlőbb várossá változtassa Madridot, botrányosnak tartja, hogy a város két, jól elkülönülő világra oszlik, vannak városrészek, ahol a munkanélküliség eléri a 30 százalékot, míg máshol alig 6 százalék.

Habár a kampány sok szempontból formabontó volt, az ígéretek leginkább egy megszokott séma mentén mozogtak. Többek között azt mondta, hogy felszámolja a korrupciót, fejleszti az olcsóbbá váló tömegközlekedést, több segélyt ad a szegény családoknak, és több mint felére csökkenti a polgármesteri fizetését, ami így 45 ezer euro (kb. 14 millió forint) lesz. Az Ahora Madrid emellett többek között ezekkel állt elő az átláthatóságot ígérő baloldali politika jegyében:

• felfüggesztik a kilakoltatásokat
• felülvizsgálják a közműcégek szerződéseit, meg akarják akadályozni privatizációjukat
• nem maradhatna olyan háztartás, ahol nincs áram, vagy víz
• megváltoztatnák a Franco-diktatúrához köthető utcaneveket
• vésztervet készítenek arról, hogyan lehetne munkát adni a fiataloknak, és a régóta munkanélkülieknek
• emelnék a nagyvállalatok adóterheit
• és a katolikus egyháznak is fizetnie kellene az ingatlanai után.

Aguirre is próbálkozott még

A másik oldalon Aguirrének is kalandos életútja volt: kulturális miniszter volt Jose Maria Aznar miniszterelnöksége alatt, aztán pedig a nagyobb madridi régió regionális elnöke lett. 2005-ben sértetlenül vészelt át egy helikopterbalesetet Mariano Rajoy miniszterelnökkel, 2008-ban pedig ott volt Mumbaiban a robbantások idején, hivatalos látogatáson abban a hotelben, amit megtámadtak. Azt mondta, mezítláb kellett átlépnie a vértócsákon, hogy elmenekülhessen.

Madridban Aguirre azzal kampányolt, hogy megvédi a vállalkozásokat, felülvizsgálja a város által kiosztott büntetéseket, de kikelt a hajléktalanok és a tüntetések ellen is, mivel szerinte elijesztik a turistákat. Keményen támadta az Ahora Madridot is, amiért szövetségre lépett a Podemosszal. „Ha a Podemos kapja a legtöbb szavazatot a parlamenti választásokon, akkor utoljára szavazhattunk szabadon" – mondta. „Utána is lesz persze szavazás, de úgy mint Kubában."

Aguirre a szavazás után is a Podemosszal próbált riogatni.

A célom, hogy megállítsuk a Podemost

– mondta, és azt javasolta, hogy a PP, a szocialisták, és a jobbközép Ciudadanos párt hét képviselőjével olyan koalíciót hozzanak létre, ami a választók 62 százalékát képviselné a centrumban. „A Podemos a polgármesteri széket ugródeszkának használná, hogy megdöntse a nyugati demokratikus rendszert, és országos szinten is a legnagyobb politikai erő legyen" – mondta.

A válaszom a szocialisták és a saját nevemben is kategorikus NEM volt

– írta ki a Twitterre Antonio Miguel Carmona, a szocialisták polgármesterjelöltje, elég gyorsan rövidre zárva a dolgot. Innentől már csak az volt a kérdés, mikor állapodnak meg az Ahora Madriddal. Mindenesetre Aguirre is azt mondta, hogy bármelyik esetben, vagy polgármesterként, vagy pedig a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként marad a madridi politikában.

Egyre közelebb a november

Carmena polgármestersége mellett Ada Colau lett Barcelona első női polgármestere. A baloldali aktivista is a Podemos által is támogatott koalícióban indult, és a két nagyváros része lehet a spanyol politikában megjelenő változásoknak. A megszorításellenes párt a 13 spanyol régióból 12-ben harmadik helyen végzett, azonban a főpróbának felfogott helyhatósági és regionális választások után a novemberi parlamenti választásokon akar elérni igazi áttörést.

Ehhez pedig Carmena polgármestersége is egy újabb lépcsőfok lehet. Ráadásul a Pew Research felmérése szerint a spanyolok 70 százaléka jó dolognak gondolja a Podemos felemelkedését, más kérdés, hogy most nem úgy tűnik, hogy akkora földindulást hoznának Spanyolországban, mint amit az előrehozott választásokon kormányra kerülő Sziriza hozott Görögországban.