Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Az egész USA felbolydult egy zászló miatt

GettyImages-52997427
2015.06.26. 00:28

Újra fellángolt a korábban is létező vita az egykori konföderációs zászló jelentésárnyalatairól a charlestoni templomban elkövetett mészárlás után, és az elmúlt napokban beindult a lavina. Nem csak a dél-karolinai törvényhozás épülete elől távolítanák el a lobogót, de Alabamában is, a különböző áruházláncok sorra jelentik be, hogy nem árulják tovább az emblémával ellátott termékeket, több államban múzeumba küldenék a Konföderáció egykori elnökének szobrait, a sokáig kitartó Mississippi a saját zászlaját is megváltoztathatja, és a republikánus elnökjelöltségre pályázók sem mehettek el szó nélkül a történtek mellett.

Sokan tüntettek a charlestoni mészárlás után

A zászlóvita azután került újra napirendre Dél-Karolinában, hogy múlt héten egy fehér rasszista fiatal agyonlőtt kilenc fekete hívőt egy charlestoni templomban. A 21 éves Dylann Roof gyakran pózolt a zászlóval, és abban az internetes hitvallásban is hivatkozott rá, amiben a fehérek felsőbbrendűségét hirdette.

Egyre többen kezdték a közösségi médiában is ostorozni Nikki Haley kormányzót, hogy vetesse le a már korábban is vitákat kiváltó zászlót, a hétvégén pedig több száz fekete és fehér tüntető vonult fel a zászló ellen tiltakozva. Haley aztán hétfőn nyilvánosan kiállt, és javasolta, hogy vegyék le a konföderációs zászlót Columbiában az állami törvényhozás épülete elől. Haley szerint a zászló olyan szimbólum, ami megosztja az embereket. Az állam egyik republikánus szenátora, és elnökjelölt-aspiránsa, Lindsey Graham is ott volt a kormányzóval a bejelentésen.

A zászló a dél-karolinai állami törvényhozás épülete előtt egy olyan emlékhelyen van felállítva, ahol a konföderációs katonákra emlékeznek. Azonban még a konföderációs emblémát általában támogatók közül is többen azzal érvelnek, hogy a konkrét zászlót 1962-ben a deszegregáció ellen emelték az állami törvényhozás épülete elé.

Ráadásul miközben más zászlókat félárbócra engedtek a charlestoni mészárlás után, ezt nem, mivel törvény szabályozta a magasságát. „A feketéknek ez az elnyomás jelképe" – mondta egy helyi fekete szenátor, John Matthews a Guardiannek.

Obama megdicsérte Romney-t

A konföderációs zászló kérdése már előkerült korábban, például az 1999-es előválasztások idején, és most újra begyűrűzött a jövőre esedékes amerikai elnökválasztási versengésbe. A Dél-Karolinában kirobbant tüntetések ellenére a republikánus elnökjelölt-aspiránsok nem foglaltak egyértelműen állást a kérdésben, de a 2012-es elnökjelölt Mitt Romney nyíltan kijelentette, hogy le kellene venni a zászlót a törvényhozás elől. Barack Obama elnök szintén a Twitteren replikázott volt ellenfelére: „Jó meglátás, Mitt."

Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátor, és a jelöltségének hivatalos bejelentésével még kiváró Scott Walker wisconsini kormányzó is menekülőutat választott, szerintük ezt a kérdést Dél-Karolinában kellett eldönteni. Jeb Bush ment a legmesszebb a 2016-os indulók közül, amikor emlékeztetett rá, hogy floridai kormányzóként egy múzeumba vitette a saját államában felállított konföderációs zászlót. Nikki Haley bejelentése után pedig méltatta a dél-karolinai kormányzót és a helyi vezetőket, amiért helyes döntést hoztak.

Az ügy elérte a demokrata oldalt is, a The Blaze ugyanis előszedte azt a Clinton-Gore konföderációs zászlós kitűzőt, ami még 1992-ben terjedt el, de nem tudni róla, vajon hivatalos része volt-e a kampánynak. Emlékeztettek rá, hogy Bill Clinton még arkansas-i kormányzóként írta alá 1987-ben azt a törvényt, amiben többek között az is szerepelt, hogy az állami zászlóban a csillagok a Konföderációról emlékeznek meg. A 2016-os demokrata elnökjelöltség legesélyesebb várományosaként Hillary Clinton viszont mmár a 2007-es elnökjelölti kampányában követelte a zászló levételét Dél-Karolinában.

Nehezen elválasztható jelentések

„A déli államokban van egy beágyazott, északellenes érzés, hogy letiporták őket a polgárháborúban" – mondta a déliek és a zászló viszonyáról a CEU-n amerikai tanulmányokat oktató Littvay Levente. Azonban szerinte bármennyire is azzal érvel valaki, hogy az államok jogairól van szó a zászlóvitában, a háttérben mégis a rabszolgatartás, a feketék elnyomása állt a polgárháborúban, és a kettőt nem igazán lehet elválasztani egymástól.

A polgárháborús történelem ápolása pozitív értelemben is nagyon erős délen, de ettől függetlenül már korábban is voltak nagyobb felhördülések, állami bojkottok szerveződtek, hogy vegyék le a törvényhozásoknál felállított zászlókat, vagy pedig változtassák meg a konföderációs emblémát is magukba foglaló állami zászlókat. Az előző hullámok is elég erősek voltak ahhoz, hogy több állam zászlóját is megváltoztassák, igaz, Georgiában például úgy nézett ki a csere, hogy a közismert csatazászlóval szemben sokkal kevésbé felismerhető hivatalos déli zászló került bele.

Délen továbbra is rengeteg helyen lehet látni az út mentén is, hogy ki van rakva a zászló akár egy házra, és olyat is látott, aki szinte egy focipályányi nagyságú változatot lengetett éppen, de Littvay szerint ez egy folyamat része, és idővel teljesen elfogadhatatlan szimbólummá válhat.

Megosztja a társadalmat

A konföderációs zászlót 1861 és 1865 között a polgárháborúban használták a rabszolgatartó déli államok, és sokak szerint többet jelent egy történelmi emléknél: lényegében a fehér felsőbbrendűség szimbóluma, és mint ilyen, sokak jóérzését sérti. Rasszista csoportok nyilvánvaló mögöttes jelentéstartalommal is használják a zászlót, a feketék szemében pedig egyértelmű a zászló szimbolikája. A SurveyMonkey által a napokban készített felmérés azt találta, hogy a zászló tényleg teljesen megosztja az amerikaiakat: 49 százalék a rasszizmus jelképének tartja, míg másik 49 százalék csak a déli büszkeséget látja benne. 2 százaléknak nem volt véleménye a kérdésben.

A charlestoni vérengzés előtt eléggé más volt a konföderációs zászló megítélése Dél-Karolinában. Tavaly novemberben 61 százaléknak nem volt vele gondja, és csak 31 százaléka utasította el. A fekete lakosság körében már pont az ellenkezője volt az arány. A YouGov 2013-ban szondáztatta meg a lakosságot országszerte, minél magasabb végzettséggel rendelkezett valaki, annál inkább tisztában volt a konföderációs zászló rasszistaszimbólum-jellegével.

Kevin L. Bryant helyi szenátor szerint három csoportba lehet sorolni az embereket: egy részük történelmi szimbólumként és örökségként tekint a konföderációs zászlóra, egy másik része nem tud nem úgy tekinteni rá, hogy ne a rabszolgatartást juttassa eszébe, míg egy kisebbik rész kifejezetten rasszista jelképként használja. A zászlót korábban megvédte például a dél-karolinai szenátus kvázi elnöke, valamint a helyi képviselőház volt házelnöke is, amikor felmerült, hogy távolítsák el a törvényhozás épülete elől. Azzal érveltek, hogy olyan elesett katonák emléke előtt tiszteleg, akik nem gyűlölettől hajtva, hanem kötelességtudatból harcoltak az amerikai polgárháborúban.

Szerintük csak a katonák emlékét őrzi

A zászlót különösen védi az 1896-ban alapított, országszerte 30 ezer taggal bíró Sons of Confederate Veterans nevű szervezet, aminek többek között a polgárháborúban elesett déli katonák emlékének őrzése az egyik célkitűzése. A tagok a rendszámtábláktól kezdve a baseball-sapkákon át rengeteg formában előtérbe helyezik a konföderációs zászlót, azonban állításuk szerint ebben semmilyen sértő szándék nincs. A szervezetben az örökségvédelmi vezető az a Ben Jones, aki az 1980-as években népszerű Hazárd megye lordjai nevű tévésorozatban a szerelő Cootert játszotta. A sorozatban a főszereplő fivérek Dodge Chargerjét a konföderációs tábornokra utalva General Lee-nek hívták, az autó tetején pedig nem más, mint a konföderációs zászló virított évadokon át. Most egyébként bejelentették, hogy az autóból sem gyártanak több játékot a zászló miatt.

„A szimbólumok mást jelentenek más embereknek más kontextusokban" – mondta Jones, aki korábban demokrata színekben kongresszusi képviselőként is képviselte Georgia államot, egyébként pedig állítása szerint felmenői között több konföderációs katona is van. Mint mondta, az ő szemében a zászló az ősei bátorságát és érdemeit szimbolizálja.

A most 73 éves, egyébként saját maga is a sorozatból ismert emléktárgyakat konföderációs emblémával áruló volt színész szerint a zászló ezer szálon kötődik a déli kultúrához, amit hagyományosan függetlennek, lázadónak írt le. A charlestoni mészárlásról pedig azt mondta, nem szabad összekötni a zászlóval. „Volt még egy fekete Hyundai-ja is (Roofnak)? Akkor az is a rasszizmus jelképe?" – kérdezte.

Mississippiben megmutatkozott a kettősség

A vita azóta már országos méreteket öltött, több államban is új lendületet vett. Mississippi zászlójában egyedüliként még mindig ott van a konföderációs zászló, így pedig valójában a washingtoni kongresszus épületében is ott lóg. Több helyi szenátor és képviselő most azt akarja elérni, hogy teljesen cseréljék le az 1894 óta használt zászlót, és ehhez a republikánus házelnök támogatását is sikerült megnyerniük. A szintén republikánus Phil Bryant kormányzó hivatala ugyanakkor egyelőre azzal érvelt, hogy 2001-ben már tartottak egy népszavazást a kérdésről az államban, azon pedig a választók kétharmada a mostani zászló megtartását szorgalmazta.

Mississippiben egyébként a szimbólum beágyazottságára jó példa a sport és a közélet kapcsolata. Az Ole Miss, azaz a University of Mississippi egyetem régóta identitásválsággal küzd. A kizárólag fehér játékosokból álló 1963-as amerikaifoci-csapatuk meccsén még az állam demokrata kormányzója, Ross Barnett is konföderációs zászlót lengetett, aztán az egyetemen 1983-tól kezdődött az elhatárolódás a zászlótól. Először az intézmény irodáiból tiltották ki ezeket. Az iskola vezetése 1997-től nem engedélyezte, hogy a sporteseményekre zászlórudakat lehessen bevinni. Biztonsági okokra hivatkoztak, de mindenki tudta, hogy a konföderációs zászlókat akarták száműzni a lelátókról.

Cserébe kaptak néhány halálos fenyegetést. Már akkoriban is sokan látták úgy az egyetemen, rossz színben tünteti fel őket a konföderációs zászlóhoz való ragaszkodás, és ebből komoly hátrányuk is származott: a sportprogramokban dolgozó megfigyelők panaszkodtak arra, hogy a fekete sportolók nem szívesen jönnek hozzájuk a zászló miatt, aminek olyan nagy jelentősége volt az egyetem történetében. Az Ole Miss amerikaifoci-csapatának, a Rebelsnek egykori edzője, Tommy Tuberville 1996-ban akadt ki egy vereség után: azt mondta, hogy képtelenek jó fekete játékosokat toborozni a zászló miatt, mert a kiszemeltek nem történelmi, hanem rasszista jelképként tekintenek rá. Ezek voltak azok az évek 1991 és 1995 között, amikor ezer diák hagyta ott az intézményt, és a fekete tanulók aránya mindössze öt százalék volt.

Azóta persze sokat változott a helyzet a sportban is, ma már fekete élsportolói is vannak az egyetemnek. A zászlókból is kevesebb lett az Ole Miss meccsein, de még mindig lehet hallani időnként a South Will Rise Again, azaz a Dél újra felemelkedik rigmust. Egy tavaly szeptemberi felmérés szerint a faji feszültség is ugyanúgy megmaradt, vagy legalábbis jól tapintható. Több fekete diák panaszkodott arra, hogy becsmérlően beszélnek róluk a kampuszon. Egyesek szerint ennek köze van az egyetem tradíciójához tartozó szimbólumrendszerhez, köztük a konföderációs zászlóhoz. Hiába tiltották be a konföderációs múltra utaló szimbólumokat, vagy legalábbis próbáltak eltávolodni tőlük, ettől még a közösség ugyanúgy megosztott marad.

Léptek a nagy láncok

A vita kiéleződése után gyorsan léptek a legnagyobb kereskedőláncok, a különböző online áruházak és zászlógyártó cégek sorra jelentették be, hogy leveszik a kínálatukból a zászlót, vagy egyáltalán nem gyártják tovább. A Walmart, az eBay, az Amazon és a Sears is sorban bejelentette, hogy nem árul többet olyan termékeket, amiken a konföderációs embléma is megjelenik. Az eBay például azzal indokolta a lépést, hogy a zászló mostani megítélés szerint a megosztottság és a rasszizmus jelképe lett. A nagy cégek kihátrálása ugyanakkor azzal is járt, hogy hirtelen az egekbe szökött a kereslet az addig csak mérsékelten fogyó zászlók iránt.

Mielőtt az Amazon is lépett volna, volt néhány óra, amikor 3000 százalékkal nőtt meg a kereslet az előző naphoz képest. A kisebb árusok és boltok forgalma is megugrott a napokban, volt olyan kiskereskedő, ahonnan egy nap alatt az átlagosnál húszszor többet, kétszáz zászlót rendeltek meg.

A zászlóvita miatt folytatódott a konföderációs emblémával ellátott egyedi rendszámtáblák ügye is. Texasban korábban úgy döntöttek, hogy a megosztó jellege miatt nem engedik meg a zászlónak a használatát az államilag kibocsátott rendszámtáblákon. A hagyományőrzők a szólásszabadság korlátozására hivatkozva perelték az államot, de a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az államok vezetését nem köti az alkotmány szó lásszabadságra vonatkozó klauzulája. A napokban erre reagálva Virginia állam kormányzója is bejelentette, hogy leszedetik a konföderációs rendszámtáblákat, és Maryland államban is felmerült, hogy meglépnék a tiltást

A Buzzfeed gyűjtése alapján azonban az egész már továbbér a kifejezetten a konföderációs zászlót használó jelképeken, és újult lendületet kaptak azok a korábbi követelések, hogy a Konföderáció egykori elnökének, Jefferson Davisnek a szobra se magasodjon például a Texasi Egyetem kampuszán. Davisnek több mint ötven éve van egy szobra a kentucky törvényhozás épületében is, azonban most a washingtoni szenátusban a republikánusokat vezető Mitch McConnell kentucky szenátor is azt hangoztatta, hogy az emléknek a múzeumban a helye. A nyomás hatására az állam kormányzója a héten bejelentette, hogy felülvizsgálják a szobor kérdését. Ugyanígy a Konföderáció legismertebb tábornokáról elnevezett Robert E. Lee park neve is hamar a múlté lehet, és még ki tudja, mit ér el a mostani hullám.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?