Az ígért 60 eurót sem tudják kivenni a görögök

Bankokat megrohamozó dühös anarchisták és pénzüket követelő nyugdíjasok, közalkalmazottak, vállalkozók feltartóztatása helyett perecmajszolgatással és kávézgatással tölthették a reggelt az athéni rohamrendőrök.

A görögök nyugodtan fogadták, hogy hétfőtől egy héten keresztül zárva lesznek a bankok, és az automatákból is csak korlátozottan, naponta 60 euró erejéig juthatnak a pénzükhöz. Még abból sem lett balhé, hogy a belvárosban ezt az ígéretet sem sikerült tartani: az elmúlt napokban kifosztott automatákat nem sikerült még feltölteni.

„A pénzük biztonságban van” – győzködte Alekszisz Ciprasz vasárnap a görögöket, akik úgy tűnik, egyelőre hisznek az unortodox úton elindult kormányfőnek. A kormány vasárnap este hozta meg a július 6-ig – a vasárnapra tervezett népszavazás utánig – érvényes döntést, azzal, hogy az meghosszabbítható.

Mi folyik itt? 

A görögök és a hitelezőik nem tudtak megegyezni a hitelprogram meghosszabbításáról, ezért

Ez az eurózóna elhagyását is jelentené, aminek viszont a hitelezők még mindig nagyon nem örülnének, ezért keddig még gyakorlatilag bármi megtörténhet.

Ha viszont tényleg csőd lesz, az óriási felfordulást hozhat. A múlt héten pedig már majdnem megvolt a megegyezés, ezért összeszedtük, hogy hogyan jutottunk el ide, és mire lehet számítani a jövő héten.

Pedig az elmúlt években az ország igen sok erőfeszítést tett, hogy valahogy egyensúlyba kerüljön a költségvetése. Kiadáscsökkentések és adóemelések árán mostanra elérték, hogy hitel nélkül is képesek biztosítani az állam működését, a költségvetésük az utóbbi években már nem halmoz hiányt, sőt, ahogy az ábrán is látszik, többletes. 

Sőt, a görög gazdaság halvány növekedési pályára is állt. Mindez tehát azt jelenti, hogy a problémák nem az ország jelenlegi gazdálkodása, hanem a korábbról felhalmozott rengeteg adóssága miatt vannak. Az államadósság nincs távol az ország gazdasági teljesítményének a duplájától, ezzel az eurózónában csúcstartók.   

Bár a napi üzembiztos működéshez már nincs szüksége hitelre – ennyiben tehát eredményesek voltak a görögök eddigi erőfeszítései –, Görögország az adósságai törlesztését csak újabb hitelfelvételekből tudja megoldani. Ez most a gond. Ehhez ugyanis hitelezők kellenek, a hitelezők pedig egy ennyire eladósodott országnál különösen szeretnek beleszólni abba – érthető módon –, hogy mi is történjen a gazdaságpolitikában. 

A szombaton megszakadt tárgyalásokra mindenki úgy tekintett, mint a görögök utolsó esélyére arra, hogy elfogadják a hitelezők által eléjük terjesztett takarékossági programot – ennek a célja pontosan az lett volna, hogy az első ábrán látott kamatfizetés nélküli elsődleges költségvetési egyenleget még nagyobb mértékben javítsák.

És bár voltak rossz előjelek, akadozás, a tárgyalások hónapok óta tartottak, de Görögország eddig minden lejáró tartozását törleszteni tudta. A piac így alapvetően most is azt várta, hogy lesz megállapodás, ami még a hét elején is egy elég valószínű forgatókönyvnek tűnt. Így aztán most, hogy eldőlt, hétvégén már biztos nem jut nyugvópontra a vita, és hó végéig már csak két munkanap van, eléggé valószínű, hogy idegesen fog kezdődni a jövő hét. 

Az aggodalom ellenére a görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufákisz szombaton úgy fogalmazott: „Ezekben a kritikus pillanatokban a görög kormány azért harcol, hogy kedden megszülethessen a megállapodás." 

Van, akinek bejön az orosz rulett

„Ezt is ki kell próbálni” – mondta a pultot törölgetve egy biobolt tulajdonosa. A 27 éves Jorgosz fivérével együtt három éve viszi az organikus termékekre specializálódott boltját. Nem mondja, hogy Ciprasz taktikája feltétlenül sikeres lesz, de úgy érzi, megéri keménykedni a hitelezőkkel és az EU-val, elvégre mindenki benne van a kialakult helyzetben.

Persze ez az adókat visszafogottan fizető görögökre is igaz, bár Jorgosz szerint az adómorál – vagy inkább a digitalizált ellenőrzés – sokat javult. A 23 százalék áfát persze így is igyekszik megspórolni az, aki megteheti, bár a vendéglátóiparban és a boltokban ma már nem igen van példa rá, hogy ne adnának számlát.

„Én egyébként most is elfogadom a hitelkártyás fizetést. Félelemben nem lehet élni. Valahogyan mindig lesz” – váltott át filozofikusba Jorgosz, aki szerint az ideális mégis az lenne, ha az ország megmaradna az eurónál. Azt tervezi, hogy részt vesz a vasárnapi népszavazáson a megszorításokat tartalmazó hitelmegállapodásról, feltéve, „ha lesz elég információ”.

Ellentétben vele a legtöbben nem szívesen fogadnak el mást a készpénzen kívül. A gyógyszertárban felhúzott szemöldökkel még csak-csak hajlandók erre, de a belvárosi szemüvegboltok, ruhaboltok már teljesen elutasítják, elmondásuk szerint csak erre a hétre, amíg a bankok zárva lesznek. A teljes zárva tartásról délben döntenek, elképzelhető, hogy néhány bank a nap néhány órájára mégis kinyithat a hét folyamán.