A japán miniszterelnök mélyen bánja az ország második világháborús cselekedeteit
A japán kapituláció hetvenedik évfordulójára időzített nyilatkozatban a miniszterelnök nyilvánosan elnézést kért országa háborús tetteiért, amelyek legnagyobb elszenvedője Kína és Dél-Korea volt.
Abe Sinzó nyilatkozata azt a hagyományt folytatta, amely szerint minden tizedik évfordulón Japán első embere beszédben fejezi ki sajnálatát a háborúban súlyosan érintett országok vezetőinek. Az első, történelmi jelentőségű nyilatkozatot húsz éve Murajama Tomiicsi adta ki a megadás ötvenedik évfordulóján, ezt követte Koizumi Dzsunicsiró 2005-ös nyilatkozata.
A mostani nyilatkozat kiadásánál fontos szempont volt, hogy Japán megtartsa jó viszonyát a mára fontos regionális partnerekké váló, egykoron azonban Japán háborús tetteit elszenvedő országokkal. A másik oldalról viszont ott volt a helyi nacionalisták népes táborának nyomása, nekik elegük van Japán folyamatos bocsánatkéréseiből.
A nyilatkozat jelentőségét és a nacionalisták ellenérzést növeli, hogy a második világháború egyik legvéresebb és legkegyetlenebb hadműveleteként számon tartott nankingi mészárlás puszta létezését sokáig úgy is tagadta Japán, hogy azt diplomaták által kicsempészett filmfelvételek és fényképek is bizonyítják. A japán császári hadsereg több parancsnoka a mai napig ünnepelt háborús hősként van számon tartva, míg a kínaiak által becsült áldozatok száma tizenötszöröse annak, amit Japán végül bevallott.
Abe Sinzó azt mondta: nem szeretné, ha megismétlődnének a háború borzalmai, és Japánt a béke útján haladó virágzó és büszke nemzetként képzeli el a jövőben is.
(Borítókép: Japán katonák kínai civileket végeznek ki Fotó: Europress / Getty)