Lesz valamilyen híd a magyarok dicsőségére Brazíliában

A Magyar Közösség hídja elnevezést kapta São Paulo egyik hídja – büszkélkedett egy keddi közleményében a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca. És még azzal is, hogy nem egy akármilyen hídat neveztek el hálából a brazilíai magyar diaszpóráról, hanem „a 20 milliós metropolisz egyik legforgalmasabb közúti hídjának új elnevezéséről” van szó, ami napi kétmillió embert szolgál ki.

Hű.

Elég jól hangzik ugye?

Amikor azonban megpróbáltunk képet keresni erről a bizonyos hídról, rábukkantunk a névváltoztatást elrendelő brazil döntésre. Ebből kiderült, hogy a Szijjártó Péter rosszul bezselézett hajánál is csúnyább félreértésbe eshetett valaki valahol.

A döntés szerint ugyanis nem egy borzasztó forgalmas közúti hídről, hanem São Pauló-i helyiérdekű vasút hetes vonalának két állomását összekötő vasúti hídról van szó. Ami egyfelől ugye korántsem ugyanaz – gondoljunk csak az Erzsébet híd és a ráckevei HÉV-híd különbségére –, másfelől meg ez a híd, hát, elég csúnya látvány. Így néz ki:

a város ugyanis nincs túl jól elresztve folyókkal, a Tiete inkább csak olyan, mint egy nagyobbacska csatorna. Mindenesetre a minisztériumi közelemény alapján azért nem egy Petőfi vagy Árpád híd lelakott utánérzésének szomorú verzióját várta ez ember.

Főleg, mert azt írták, hogy a hidat október 23-én fogják ünnepélyesen „felavatni” – persze az még meglehet, hogy addig ezt az izét elbontják, és villámtempóban megépítik ide a nagyon forgalmas közúti hidat. Mindenesetre a minisztériumot megkérdeztük, hogy akkor milyen hidat is neveznek el a tiszteletünkre, és hogy mi állhat a félreértés hátterében – természetesen nem várjuk, hogy kedd este választ kapjunk, de amint kapunk, közzétesszük.

A hidat egyébként azért nevezte át a São Pauló-i önkormányzat, hogy hálát mondjon a város népes magyar diaszpórájának a város és az állam építésében, fejlesztésében szerzett érdemeiért. A híd abban a kerületben található, amely a múlt században az ottani magyar közösség központja volt. São Paulo szövetségi állam és fővárosa ad otthont a legnagyobb, 80-100 ezresre becsülhető dél-amerikai magyar diaszpórának. A magyarság jelentős szerepet játszott a város és az állam építésében, iparosításában, valamint kulturális életének fejlesztésében.

A KKM egyébként ez év tavaszán nyitotta újra a 2010-ben bezárt São Pauló-i konzulátust.