Balti fal épülne az orosz határon

Kerítést építését tervezi Észtország az orosz határ mentén – írta a Postimees. A másfélmilliós – harmadrészt orosz anyanyelvűek lakta – ország azonban nem siet a rendőrség és a határrendészet által megszellőztetett terv megvalósításával: a munkálatokat csak 2018-ban kezdenék, és csupán a két ország közötti határszakasz alig több, mint egyharmadára – a 294-ből 108 kilométerre – vonatkozik. Igaz, a többi szakasz mocsaras, nehezebben megközelíthető vidék, ám ott is az ellenőrzés erősítését tervezik. A projektre 71 millió eurót szán a 2011 óta eruóövezetbe is belépett Észtország.

A bejelentés egybevág a lett tervekkel. A szomszédos balti állam szintén kerítést építene. A kétmilliós – harminc százalékban oroszok lakta – Lettország belügyminisztere, Rihards Kozlovskis szerint erre a 17 millió eurós projektre a Közép-Ázsiából érkező menekültek visszatartására volna szükség a 214 kilométeres határszakaszon.

A számok nem indokolják egy ilyen kerítés felhúzását: Lettországba tavaly 200 illegális bevándorló érkezett. Idén augusztusig is csupán 187.

A fő vándorlási útvonalak messze esnek Oroszországtól, amellyel a NATO- és EU-tag balti államoknak feszült a viszonyuk. Igaz, katonailag egy ilyen kerítés felhúzása szintén nem indokolt. Az észt bejelentés is arra utal, hogy inkább a nyilatkozat, mint a valódi kerítés felhúzása az elsődleges: erre utal az is, hogy a munkálatokat csak három év múlva kezdenék.

Oroszország és Észtország csupán tavaly írta alá a határvonalról szóló egyezményt, amely minimális kiigazításokkal de lényegében a Szovjetunióban meghúzott tagköztársasági határokat követi a szárazföldön, és az ENSZ egyezményeknek megfelelően alakította ki a határokat a tengeren. A szerződést az orosz parlament egyelőre nem ratifikálta.