A Wikileaks és Edward Snowden ügye óta heves vita alakult ki világszerte abban, hogy meddig számít nemzetbiztonsági kérdésnek az üzenetek ellenőrzése, és hogy ez honnan sérti a magánéletet.
Ebbe a vitába szólhat bele az Asia News híre, miszerint a bangkoki robbantók a Whatsappon, az egyik legnépszerűbb csetprogramon beszélték meg a merénylet körülményeit, élőben előtte sosem találkoztak, nem ismerték egymást. (Itt egy tök jó magyar nyelvű blog Bangkokból.)
Júniusban is volt egy hasonló eset, akkor a belga terrorelhárítás a Whatsapp ellenőrzésével kapott el 16 embert, akik szíriai és orosz jihadista szervezetekkel voltak kapcsolatban.
Ezeket az alkalmazásokat nehezebb ellenőrizni, mint az SMS-eket vagy a telefonhívásokat. Több csetprogram, köztük 2014 óta a Whatsapp is olyan titkosított rendszert használ az üzenetküldésre, amivel az üzenetet csak a küldő és a fogadó látja.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.