Csaba
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

A németek ismerkednek a menekültekkel, és nézik a bűnügyi statisztikákat

tk3s face refugees in bavaria 10 33203993
2015.09.22. 13:17
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megpróbálta összeszedni azt, mit lehet tudni a hozzájuk érkezett menekültekről. Az látható, hogy az érkezők 32 százalékának van egyetemi vagy középiskolai végzettsége, de a szírek iskolázottsága ennél magasabb, 60 százalékuk jó életszínvonalon élt otthon is, és egy nyitottabb társadalom tagjaiként elismerik a nők egyenjogúságát. A menekültek részarányukhoz képest magasabb arányban szerepelnek a német bűnügyi statisztikákban. A bűncselekmények jelentős része azonban a zsúfolt menekülttáborok falai között történt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak teljesen friss adatokat nem sikerült szereznie, mert ahogy a lap írja, a német menekültügyi hivatal mintha államtitokként kezelné a menekültstatisztikákat.  Annyit tudni, hogy csak augusztusban 106 ezren érkeztek Németországba Magyarországon és Ausztrián keresztül, a szeptemberi hullám idején pedig München további 70 ezer érkezőről beszélt.

Fiatalok, sok a férfi

A FAZ szerint az augusztusban érkezett 106 ezer ember nemzetisége így oszlik meg:

 

A német menekültügyi hivatal 2015 első féléves adatai szerint a menekültek döntően fiatalok: egynegyedük gyermek, másik negyedük 16-25 éves, további egy negyedük pedig a 15-35 éves korosztályba tartozik.

A menekültek körében a férfiak aránya kétszerese a nőkének. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a családok a hosszú és veszélyes utazásra általában a legerősebb családtagot küldik. A fiatal korosztálynak van esélye arra, hogy ha megtanulja a nyelvet és munkát talál, egzisztenciát építsen Németországban. A befogadott menekülteket családegyesítéssel követhetik Németországba a törökországi vagy libanoni menekülttáborokban élő feleségek, gyerekek, kiskorú testvérek, a nyugdíjra szoruló nagyszülők azonban nem. A családtagokat csak abban az esetben lehet Németországba vinni, ha a menekült már tud németül, igazolni tudja, hogy van keresete és megfelelő méretű lakása.

A 2015 első felében beadott menedékkérelmek alapján a kérelmezők 70 százaléka muszlim, 18 százaléka keresztény (nagyrészt Szíriából), 5 százalékuk észak-iraki jazidi. A FAZ megjegyzi: nagy különbség van a szíriai és az afganisztáni muszlimok között. A szírek jelentős része az afgánokkal ellentétben egy nyitottabb társadalomban nőtt fel, amelyben már elfogadott a nők és a férfiak egyenjogúsága.

A szírek iskolázottabbak a többi menekülthöz képest

A Német menekültügyi hivatal a FAZ kérésére az idei évből 100 ezer menedékkérő iskolázottságáról készített statisztikát:

 

Az érkezők több mint fele arról számolt be, hogy mielőtt hazájából el kellett menekülnie, jó vagy átlagos életkörülmények között élt. A szíreknek a többi menekülthöz képest jellemzően magasabb a képzettségi szintje, és közülük 60 százalék vallotta azt, hogy átlagos vagy annál jobb életszínvonalon élt. Egynegyedük járt a felsőoktatásba, további egynegyedüknek van középiskolai végzettsége, egynegyedük végezte el az általános iskolát, 17 százalék pedig csak az alsó tagozatot.

A német munkaügyi hivatal vizsgálata szerint amellett, hogy a befogadott menekülteknek meg kell tanulniuk németül, az elhelyezkedésük nem lesz könnyű a munkaerőpiacon. Andrea Nahles német munkaügyi miniszter nemrég azt mondta: egy vizsgálat szerint jelenleg kevesebb mint egy tizedüknek van olyan olyan végzettsége, amivel azonnal el tudna helyezkedni Németországban. Ez a felmérés azonban egy 800 fős mintán készült, és az eredmények nem egészen megbízhatóak, írja a FAZ. A vizsgálatba bevont menekültek jelentős része ugyanis ekkor még nyelvtanfolyamra járt, és nem próbált meg munkát keresni, egy részük pedig eltűnt a vizsgálat látóköréből, amint megkapta a menedékjogot.

Robban a feszültség

A FAZ cikke arra is kitér, hogy a menekültek a némat lakosságon belüli arányukhoz képest magasabb arányban jelennek meg a bűnügyi statisztikákban. 2014-ben tízszer magasabb arányban (2,5 százalék) lettek valamilyen ügy gyanúsítottjai, mint amit a lakosságon belüli arányuk (0,28 százalék) indokolna. Ez a szám már nem tartalmazza az idegenrendészeti szabályok elleni vétségeket.

A menekültek körében elsősorban az olyan kisebb bűncselekmények mint a zsebtolvajlás a jellemző, de a rablásoknál 7 százalékban, a testi sértéssel járó bűncselekményeknél pedig az átlagnál jóval magasabb arányban, 8,5 százalékban volt menekült a gyanúsított.

A teljes képhez tartozik, hogy ezeket a bűncselekményeket jelentős részben a befogadó állomásokon követték el, ahol az összezártság, a kulturális és vallási különbségek számos konfliktust szülnek, hívja fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

Gyalázták a Koránt, törtek-zúztak

A szíriai polgárháborúban egymás ellen harcoló csoportok tagjai most gyakran egy sorban állnak a zsúfolásig tömött befogadóállomások menzáin az ételért, így a súrlódások elkerülhetetlenek. Egy befogadóállomáson a vallásukat gyakorló, iszlám fundamentalistákat támadták meg az ISIS vagy a tálibok elől menekülők, mert iszlamista terroristáknak gondolták őket. 

A thüringiai Suhlban kialakított menekülttábort 1000 emberre tervezték, de augusztusban már 1600 embert kellett itt elhelyezni. Augusztusban egy itt rendezett focimeccs afrikai és balkáni résztvevői között tört ki tömegverekedés. Nem sokkal később ugyanitt egy fiatal afgán kitépte a Koránból az erőszakról szóló oldalakat és kifüggesztette azokat a vécében. Emiatt súlyos zavargások törtek ki: többen elkezdtek törni-zúzni, székeket dobáltak ki a menekültszálló ablakán, majd megtámadták az őrséget, ahol a fiatal afgán menedéket keresett. Kövekkel dobálták meg a kiérkező rendőröket és egy forgatócsoportot is.  Az összecsapásokban 15 ember sérült meg, köztük több rendőr is. Az esetről a tábor egyik lakója felvételeket készített a telefonjával.

A német bűnügyi statisztikák szerint a társadalmon belüli részarányukhoz képest az átlagnál magasabb a menekültek aránya a rablógyilkosságok (5 százalék), az emberölések (4 százalék) és a nemi erőszak (4 százalék) gyanúsítottjai között. Ezek közé az esetek közé tartoznak az úgynevezett becsületgyilkosságok is, például az az eset, amikor egy eritreai férfi többször megverte barátnőjét, aki ezért elköltözött tőle és visszament egy menekültotthonba. A hatóságok hiába ajánlották fel a nőnek, hogy védett otthonba viszik, ő ezt elutasította. A férfi ezután meggyilkolta a nőt.