Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Putyin beolvasott Washingtonnak

2015.09.28. 19:10 Módosítva: 2015.09.28. 19:55

Bár az Egyesült Államok nevét nem említette Vlagyimir Putyin, az ENSZ közgyűlésén elmondott beszéde lényegében Washington elleni vádirat volt a "rövidlátó", "az ENSZ határozatokat megkerülő", a II. világháború utáni rendet megingató politikája miatt, ami polgárháborúhoz vezetett Ukrajnában és a terroristák megerősödését hozta a Közel-Keleten.

Az ENSZ a mi országunkban született

Putyin beszédét azzal kezdte, hogy a nácikat legyőző erők az ENSZ alapjait Jaltában tették le, hogy egy biztonságos világot teremtsenek, amihez az út két világháborún sok tízmillió áldozaton át vezetett.

„Az ENSZ 70 éves történetében mindig is voltak, viták, mindenki élt a vétó jogával, aminek lényege épp a kompromisszumok elérése volt. Aztán a határozatok vagy megszületnek, vagy nem. De ezt a rendszert megkerülni nem megoldás” – tért rá a hidegháború utáni sérelmekre Putyin.

„A hidegháború után egyetlen hatalmi központ maradt, fel is merült, hogy az ENSZ-t fel kellene számolni, beteljesítette történelmi küldetését és most már csak láb alatt van.”

Putyin a Szovjetuniót kritizálva is az Egyesült Államok kritikájához jutott, amikor megjegyezte: a Szovjetunió saját ideológiai meggyőződéséből exportált társadalmi modellje csak tragédiához vezetett. Fejlődés helyett elmaradottságot hozott. „De senki sem tanul más hibájából.”

A színes forradalmak – a szovjet utódállamokban véghez vitt hatalomváltások – és a közel-keleti beavatkozások csak a meglévő rendszereket semmisítették meg, reformok helyett szociális katasztrófát hoztak, olyan világot, ahol az emberi élet semmit sem ér.

Meg kellene kérdezni azokat, akik mindezt előidézték: értitek egyáltalán, hogy mit tettetek?

Ma már az Iszlám Államban tízezrek harcolnak, köztük európaiak és Oroszországból érkezők is volt iraki katonák és a líbiai káoszból kinőtt fegyveresek mellett.

„De az Iszlám Állam sem a semmiből jött: bizonyos kényelmetlen világi rezsimek elleni fegyverként használták.” Putyin beszédét végig átszőtte a gondolat, hogy a terrorizmus megerősödéséért a Nyugat felel. (Bár a Nyugat szót sem használta.)

AZ orosz elnök illegális olajkereskedelmen, kábítószer-kereskedelmen keresztül is finanszírozott terroristákról beszélt, akiknek soraiba gyakran az ellenük kiképzett és felfegyverzett harcosok vonulnak. Aki a terroristákkal játszik, az rövidlátó és veszélyes játékot űz.

Uraim: kegyetlen emberekkel van dolgunk. De nem butákkal. Nem butábbak maguknál és nem tudni, ki kit is használ ki valójában.

– mondta Putyin, aki szerint az IS nem fog megállni az iszlám világban megszerzendő vezető szerepnél. „Ezek a mészárosok aztán hazamennek és folytatják majd sötét üzelmeiket. Ezt egyikünk sem akarja, igaz?”

Ezért Putyin szerint nyíltan Bassar Aszad szíriai elnök mellé kellene állni, aki – rajta kívül Putyin a kurdokat említette meg – kész valóban harcolni az Iszlám Állam ellen.

Egységesíteni kell az erőket, valódi antiterrorista koalíciót teremteni, ahogyan a Hitler-ellenes erői is összeállt, noha nagyon különböző tagokból állt.

 És ebbe be kell vonni az arab államokat is, nem csak azért, mert első számú elszenvedői a terrorizmusnak, de azért is, mert a terroristák megszentségtelenítik az iszlámot és az által hirdetett értékeket – mondta a történelmileg is több mint 20 milliós muzulmán közösséggel élő Oroszországot vezető Putyin.

Véget kell vetni a testvérháborúnak, kidolgozni a Közel-Kelet újjáteremtését. „És akkor az európai menekülttáborokra sem lesz szükség.”

Nem százezrekről, de milliókról lehet szó ebben a szomorú, keserű népvándorlásban.

Putyin ezután Ukrajnára tért, amelynek kapcsán egyetlen erőt nevezett meg konkrétan a felelősök között: a NATO-t, amely a Szovjetunió széthullása és a Varsói Szerződés felszámolása után nem csak, hogy megmaradt, de még szélesedett is.

Konfrontatív logikával választásra kényszerítették a volt szocialista tábor tagjait: vagy Európa, vagy Oroszország – írta le röviden a közép-európai országok útját a NATO-ba. Putyin szerint ez történt Ukrajnában is, aminek a következménye lett a kelet-ukrajnai polgárháború. Az elnök a minszki megállapodás betartását követelte és azt, hogy a rendezésbe vonják be Donyeck és Luganszk vezetőit is.

Se ENSZ, se WTO nem számít

Putyin beszéde harmadik részében is a fennálló rend megerőszakolásáról, „gazdasági önzésről” szólt, megjegyezve, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) is az átlátható, szabályos kereskedelem záloga volna, helyette azonban az ENSZ alapokmányát is megkerülő, egyoldalú gazdasági szankciók terjedtek el. „Exkluzív gazdasági szövetségek jönnek létre, aminek megalakításából kihagyják a társadalmat és a partnereket is, hogy aztán a kiválasztottak szűk köre kész tények elé állítva a világot közölje: átírták a szabályokat.”

Putyin ehelyett az "integrációk integrációját" kínálja, konstruktív viszonyt az EU-val, Kínával, orosz részről az Egységes Gazdasági Térség (JeEP) kereteiben, amely több volt szovjet tagállamot tömörít.