Közös uniós határvédelmet akar Merkel

Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába

- erről is beszélt a német kancellár szokásos hétvégi videóüzenetében, írja az MTI. Angela Merkel szerint "közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor", és ez egy olyan globális kihívás, amellyel csak az Európai Unió részvételével lehet megbirkózni.

Az európai komponens a kancellár szerint azt jelenti, hogy megvédjük külső határainkat, méghozzá közösen, és ezzel "rendezetté tesszük a bevándorlást", de azt is jelenti, hogy  "nagyobb felelősséget vállalunk" mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban. Merkel hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások az görög-török uniós külső határ ügyében.

Arra a kérdésre, miként lehet bírálatot megfogalmazni és a további menekültek befogadása miatti aggodalmat kifejezni úgy, hogy ne kerüljön elő rögtön a rasszizmus és az idegenellenesség vádja, a kancellár azt mondta:

muszáj, hogy szabad legyen feltenni kérdéseket, és az emberek fel is teszik a kérdéseiket. 

Merkel szerint a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de "távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk". Ennek az elvnek az érvényesítésében még következetesebbnek kell lennie Németországnak.

Angela Merkel szerint a válságkezelésben tehát három rendező elvet kell követni: először is törekedni kell a válságot kiváltó okok megszüntetésére, másodszor pedig meg kell védeni az unós külső határt az Olaszországban és Görögországban felállítandó hot spotok - menedékkérő-regisztrációs központok -, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés elmélyítésével, harmadszor pedig következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő embereknek távozniuk kell.

A közös határvédelem Orbán vesszőparipája is

A közös uniós határvédelem volt korábban Orbán Viktor legfőbb javaslata is a menekültkérdésről szóló EU-csúcs előtt, amit ott ugyanakkor nem sikerült átvernie. A magyar terv az volt, hogy közös EU-s erőt kell létrehozni a határok védelmére. Ez lényegében egybevágott azzal, amit az EU-ban is egyre többen felvetettek, de túl is ment rajta. Addig csak az EU-s határok megerősítéséről volt szó, arról, hogy a görög határok őrizetéhez be kellene vonni a görög katonaságot is, illetve, hogy fontos lenne más mediterrán országok szerepvállalása a görög szigetvilág nehezen őrizhető határainak védelmében.

Az EU-s szinten létrehozandó határőrizet már akár fontos lépés is lehet az EU integrációjának erősítéséhez. Ráadásul Orbán még további lépésre utalt. Szijjártó Péter korábbi belgrádi útja során még csak Görögországról beszélt, a kormányfő viszont kijelentette, hogy „Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot.” Tehát nem csak Görögországban, de az EU határainak egészén – így a magyar határoknál is – EU-s szintű, egységes határőrizetet tartana hasznosnak.

Orbán látható csalódottsággal vette tudomásul, hogy egyelőre ezt az ötletét elvetették, és azt mondta:

Abban, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország magában nem képes, itt nem értük el a célt. Ez volt a legfontosabb az összes javaslat közül.