Merkelt arról kérdezték, nincs-e igaza Orbán Viktornak

Angela Merkel újabb és újabb interjúkat ad, és minden kétely és támadás ellenére makacsul azt ismételgeti: Németország képes úrrá lenni a menekültválságon.

A német kancellár a Bildnek azt mondta: nem foglalkozik azokkal a közvélemény-kutatási adatokkal, amelyek a német lakosság növekvő félelmét és az ő politikájának egyre rosszabb megítélését mutatják. Számára nem a közvélemény-kutatási adatok, hanem a feladatok jelentik a mércét. Ő tehát minden eszközzel azon dolgozik, hogy megoldja a válságot. Az sem merült fel, hogy bizalmi szavazást kérjen maga ellen, hiszen négy évre választották meg,  és azt a megbízást kapta a választóktól, hogy az országért dolgozzon. 

Újra elmondta, hogy nem akar változtatni Németország humánus arculatán. Aki hozzájuk érkezik, és menedéket kér, az kapjon tisztességes ellátást. A Bild kérésére, hogy ő személy szerint befogadna-e menekülteket, azt válaszolta: ezt a mostani helyzetben nem tartja elképzelhetőnek, neki ugyanis az a feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy ezt a feladatot az állam lássa el.

A német kancellárt megkérdezték arról is, nincs-e igaza Orbán Viktornak, aki szerint a jobb életszínvonal nem alapvető emberi jog. A német kancellár erre azt válaszolta: a háború és az üldöztetés elől menekülőket kétségtelenül csak a védelemhez való jog illeti meg. Ezt nemcsak a német alkotmány, de a genfi egyezmény is előírja, amely az aláíró ország mindegyikére kötelező érvényű. Merkel ugyanakkor azt mondta: akik csak jobb életszínvonalat akarnak maguknak Németországban, és nem jogosultak menedékstátuszra, azoknak világosan megmondják, hogy el kell hagyniuk az országot.

Merkel azt ígérte, felgyorsítják a gazdasági bevándorlók régóta elfekvő ügyeinek elbírálását, és kiutasítják őket. Jelenleg 600 ezer (!) ilyen ügy vár döntésre, amelyek nagyrészt az Albániából és Koszovóból érkezett gazdasági bevándorlókat érintik. A régóta Németországban tartózkodó, oda már beilleszkedett, dolgozó embereknek valószínűleg megadják a „maradás perspektíváját”, de az újonnan érkező, védelemre nem szoruló menedékkérőket hamarosan gyorsított eljárással küldik vissza hazájukba.

Változtatni akarnak a menekülteknek járó ellátásokon is. Ma egy kétgyermekes menekült család havi 1000 eurót is kaphat, amiért a németek egy része heti 40 órát dolgozik. Merkel elismerte, hogy vannak ilyen „téves ösztönzők”. A tervek szerint november elsejére fogadják el a menekültügyi törvények szigorítását, ami után már csak nagyrészt természetbeli ellátásokat kapnak a menekültek. Merkel cáfolta, hogy a menekültválság kezelésének költségei miatt adót emelnének vagy bármilyen szolidaritási adó bevezetését fontolgatnák.  

A Merkelt élesen bíráló bajor tartományi kormányfő, Horst Seehofer bejelentette: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) megállapodott abban, hogy az osztrák–német határon tranzitzónákat kellene létrehozni. Itt végeznék a menekültek előzetes vizsgálatát. Akiről egyértelműen kiderül, hogy nem kapna menedékjogot, azt vissza is küldenék Ausztriába. A tranzitzónákat Peter Altmaier, a Merkel által a kancelláriára kinevezett menekültügyi koordinátor is fontosnak tartja, de ezt az elképzelést a német nagykoalíció másik nagy pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatja.