Lelőtt maláj gép: a rakéta ismert, a tettes nem

Egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es járatát, 298 emberrel a fedélzetén tavaly július 14-én, ez derült ki a nemzetközi vizsgálat összehangolásával megbízott Holland Biztonsági Iroda (OVV) jelentéséből, amit délután hoztak nyilvánosságra. A megállapításait már egy előzetes sajtótájékoztatón bemutatták az áldozatok hozzátartozóinak, eszerint Bukból származó repeszdarabokat találtak a személyzet tagjainak holttestében.

A most lezárult vizsgálatban nemzetközi légügyi szakértők egy dél-hollandiai légibázison vizsgálták meg az MH17-es járat roncsait. A szakértői csapatban voltak ukránok, malájok, ausztrálok, amerikaiak, britek és oroszok is. Már egy éve, tavaly szeptemberben nyilvánosságra hoztak egy előzetes jelentést, amiből kiderült, hogy több, kívülről érkező nagy erejű tárgy becsapódásától még a levegőben darabokra szakadt a gép.

Több utasszállító is repült a közelben

A sajtótájékoztatón is bemutatták a gép orrának roncsokból összerakott maradványát. A szakértők szerint a Buk egy köbméterre robbant fel a pilótafülkétől, a fedélzeti hangrögzítőkön hallani is a pillanatot. Teljes bizonyossággal kizárták, hogy egy vadászgép lőtte volna le az utasszállítót, amivel több szakadár vezető vádolta az ukrán vezetést korábban.

Levetítettek egy animációt is, amiben rekonstruálták, hogyan lőhették le a gépet. A  rakéta robbanása először a pilótafülkét érte el, ami aztán leszakadt a gép többi részéről. A vizsgálat szerint a fedélzeten utazók nem szenvedtek, a pilóták azonnal a meghaltak, az utasok pedig azonnal elvesztették az eszméletüket.

Tjibbe Joustra, az OVV vezetője azt mondta, hogy a rakéta kilövésének helyét egy 320 négyzetkilométeres területre szűkítették le. Joustra szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy ennél pontosabban meghatározzák a kilövés helyét. A vizsgálatot végző szakértők még két hete is gyűjtöttek roncsdarabokat a helyszínről.

Azt is megállapították, hogy le kellett volna zárni a légteret a civil gépek elől Kelet-Ukrajna felett. Alacsonyabb magasságban tilos volt a repülés, de az utasszállítók utazási magasságán nem. A lelőtt gépen kívül három másik utasszállító is volt a közelben, összesen pedig 160 repülő szállt el az ukrán háborús terület felett július 17-én. Azt is megállapították, hogy közel tizenhat katonai repülőt és helikoptert lőttek le az MH17-es lezuhanása előtti hetekben, ezek közül több viszonylag magasan repült.

A de Volkskrant holland napilap három, a jelentést ismerő forrásra hivatkozva emellett azt írta, hogy több olyan térképet is felvázoltak a vizsgálatban, amiken a rakéta kilövésének lehetséges helyszínei láthatóak, és ezek mind az akkor a szakadárok által uralt részen vannak. Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, igazolódni fog, hogy a rakétát szeparatista ellenőrzésű területről lőtték ki. Ez azonban a sajtótájékoztatón nem hangzott el, ahogy az várható volt, a jelentés nem nevezett meg lehetséges felelősöket.

Felelősöket nem neveztek meg

Vagyis az továbbra is vita tárgya marad, hogy pontosan ki lőtte le a gépet: az oroszok az ukránokat, mindenki más pedig az oroszokat, és az általuk támogatott szeparatistákat vádolja majd. Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a hozzátartozóknak tartott bemutató után az orosz titkosszolgálatokat vádolta meg.

Az ausztrál News Corp a tragédia első évfordulójára állt elő egy leleplező erejű videóval, amin az látszik, hogy szakadárok a lelőtt gép roncsaihoz sietve rájönnek, hogy nem egy ukrán harci gépet találtak el.

Párhuzamosan folyik egy bűnügyi vizsgálat is, ennek ugyanakkor majd csak jövőre várható a lezárulása. A holland ügyészek által vezetett csapat már szintén jelezte, hogy a Buk a legvalószínűbb verzió.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy a legfontosabb felkutatni és bíróság elé állítani az elkövetőket. Azt mondta, a holland ügyészek még kedden nyilatkoznak majd ehhez kapcsolódóan. Rutte teljesmértékű együttműködést kért az oroszoktól az MH17-es ügyében folyó bűnügyi vizsgálathoz.

Moszkva: Nem orosz Buk volt

Nincs hadrendben olyan rakétája az orosz hadseregnek, amilyennel Kelet-Ukrajnában megsemmisítették az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es járatát, 298 emberrel a fedélzetén – közölték Moszkvában még a holland vizsgálat eredményének bejelentése előtt nem sokkal egy orosz vizsgálat eredményét. A vizsgálatot levezető, légvédelmi fegyverek gyártásáért felelős Almaz-Antej konszern szerint egyértelműen a Buk rakétavédelmi rendszer 9M38M-es típusú rakétája csapódott be 10 ezer méteres magasságban.

A vizsgálat szerint a rakétát ukrán ellenőrzésű területről lőtték ki, nem pedig az oroszbarát donyecki szeparatisták által elfoglalt részről – írta a Ria Novosztyi.

A lényegre nem ad választ

Az utolsó 9M38M-es rakétát 1986-ban gyártották a Szovjetunióban. Élettartamuk 25 év, így 2011-ben le is szerelték őket – közölte a sajtótájékoztatón Jan Novikov. Az Almaz-Antej vezérigazgatója szerint ha a gépet egy a jelenleg is hadrendben lévő 9M38M1-es rakéta találta volna el, az más nyomot hagyott volna a gép roncsain. (A holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport szerint azonban épp 9M38M1-es típusú rakétával hajtották végre a támadást.)

Az orosz vizsgálat szerint tehát ez a tény cáfolja azt a nyugati feltételezést, hogy a gépet orosz segítséggel lőtték le. Ez azonban ettől még érvényben maradhat, hiszen ettől még a leszerelt rakétákat az orosz fél átadhatta a hozzá lojális szeparatistáknak, de akár szakembert is biztosíthatott a Buk működtetésére. Igaz, ilyen rakétájuk az ukrán erőknek is lehetett.

A lejárt, hadrendből kivont rakéták orosz átadására azonban még nagyobb esély is lehet, mint a hadrendben lévőkére, amelyek egyértelműbb bizonyítékot adnának az orosz jelenlétre, amit egyébként korábban több donyecki felkelő is elismert.

Ha úgy tűnik, Donyeck a bűnös, az tévedés

A cég a vizsgálatot szimulációval végezte el, a roncsok megvizsgálása után. Az eredményt átadták a nemzetközi vizsgálatot végző csoportnak, amely azonban azt nem vette figyelembe – közölte Novikov, megjegyezve, hogy a cége által októberben végzett, második vizsgálat is megerősítette a korábbi eredményt, amely szerint az említett típusú rakéta okozta a gép megsemmisülését.

Novikov szerint az is egyértelmű, hogy a rakétát Zaroscsenszke településről lőtték ki, ami ekkor az ukrán erők ellenőrzése alatt állt. „A sérüléseket a gép testén úgy is lehet értelmezni, mintha Sznyizsne felől érkező rakéta okozta volna, ami a felkelők ellenőrzése alatt állt, ez azonban tévedés” – oszlatta el sajátosan a kétségeket a konszern főkonstruktőrének tanácsadója, Mihail Malisevszkij a Newsru.com szerint. A két település között a távolság 26 kilométer. Az orosz fél szerint látható, hogy a repeszek nem szembe mentek a géppel – a rakéta 20 méterrel a gép mellett robbant fel –, hanem azonos irányban haladva érték el, így a kelet felé tartó gépet nyugatról, Zaroscsenszkéből lőhették meg. A gép Torezben, a két település között zuhant le.

Az orosz fél szerint Sznyizsnéből kilőve a rakéta repeszei nem érhették volna el a meghajtót, míg a gép mögül, nyugatról  az ukrán ellenőrzésű Zaroscsenszkéből – elindítva ez már lehetséges – jelenti ki a vizsgálat eredménye, megjegyezve, hogy ez sincs benne a holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport dokumentumaiban.

Megint megpróbálkoznának a különbírósággal

A párhuzamos vizsgálatok és azok eltérő értelmezése továbbra is megmarad, miután Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy nemzetközi bíróságot hozzanak létre a bizonyítékok értékelésére. Azok az országok, amiknek az állampolgárai meghaltak a gép becsapódásakor, például Hollandia, Malajzia és Ausztrália, fel akarnak állítani egy nemzetközi különbíróságot. Az ukrajnai külügyminiszter viszont jelezte, hogy a holland vizsgálat végleges eredménye után újból megpróbálkoznak a bíróság felállításával.

(Borítókép: oroszpárti fegyveresek biztosítják a lelőtt gép roncsait, akik elsőként értek a helyszínre AFP / Menahem Kahana)