Merkel nem híve a látszatmegoldásoknak

Nem fogok látszatmegoldásokat javasolni címmel közölt terjedelmes interjút Angela Merkel német kancellárral a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap. Az interjúban a német kancellár többször is utalt a magyar kerítésre.

Merkel azt mondta, hogy érzékeli a menekültválság miatt a német lakosság körében megjelent aggodalmat és zavarodottságot, de ezzel együtt a hihetetlen segítőkészséget és tenni akarást is. Szerinte az a döntő kérdés, hogy a németek mit kezdenek ezzel a kihívással, az ő válasza pedig az, hogy meg kell próbálni megbirkózni vele. Kancellárként nem fogok látszatmegoldásokat javasolni, mert azok

két hétig sem tartanak, és utána még nagyobb a csalódottság amiatt, hogy mégsincs megoldva a probléma.

Azt mondta, tartós megoldásokon dolgozik, de ezek alkalmazása nem Németországon múlik és hosszabb időt vesz igénybe. „Addig őszintén azt mondom a polgároknak, hogy most megtapasztaljuk a szíriai háború hatásait Európában a sok ember formájában, akik a hazájukat és gyakran mindenüket elvesztették".

A bezárkózásra irányuló igyekezet, például kerítések révén, mint Magyarországon, „csak ahhoz vezetett, hogy a menekültek más utakat választottak, de kevesebben nem lettek", mondta. Szerinte hatékonyan kell védeni az uniós külső határokat, el kell érni a menekültek méltányos elosztását az EU-ban, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére.

A többségük hazamenne

A legértelmesebb megoldásnak azt tartja, ha a háborús menekültek a hazájuk közelében élhetnek elfogadható feltételek között, de ez a körülmények drámai mértékű romlása miatt a Szíria térségében működő menekülttáborokban sokaknak már nem volt lehetséges.

Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint minél rövidebb időt kell a hazától távol eltölteni, annál nagyobb a menekültekben az akarat a hazatérésre, és felmérések azt mutatják, hogy a Németországba érkezett szíriai menekültek nagy része vissza akar térni hazájába, amint véget ér a polgárháború.

A németországi helyzet értékeléséhez pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb menekült csak három évre kap tartózkodási engedélyt, és azután felülvizsgálják, hogy továbbra is védelemre szorul-e, emelte ki.

Teljesen lezárni nem lehet

Arra a felvetésre, hogy többször hangsúlyozta, nincs lehetősége dönteni arról, hogy ki jön Németországba, és azt is mondta, hogy Németország nem tudja lezárni a határát, Angela Merkel kifejtette: „azt mondtam, hogy nem áll hatalmunkban megmondani, mennyi ember jön hozzánk, de nagyon is hatalmunkban áll dönteni arról, hogy ki maradhat és ki nem". Azt mondta, hogy a háború, üldöztetés és terror elől menekülő emberek jogosultak a védelemre, de aki tisztán gazdasági okok miatt jön, annak vissza kell térnie hazájába.

A határokat pedig szerinte természetesen lehet ellenőrizni, és helyes döntés volt az ellenőrzés visszaállítása a bajor-osztrák határon. Ugyanakkor a határokat nem tudják és nem is akarják teljesen lezárni, hiszen „ez még egy kerítéssel sem sikerülne, amint azt Magyarország példája mutatja".

A német kormány a menekülthullám irányítására, rendezett mederbe terelésére törekedik. Ezt szolgálhatja a tranzitzóna intézménye is, amelyről még zajlanak az egyeztetések a koalíciós pártok között.

Merkel a menekültáradat feltartóztatását követelő bajor kormányfővel, Horst Seehoferrel kialakult vitáról egyebek között azt mondta, hogy néhány fontos pontban ugyan nem értenek egyet, de a konkrét intézkedéseket tekintve jórészt egy véleményen vannak.

Integrációs tanfolyamon vesznek részt

Azt mondta, hogy a politikai üldözöttek vagy polgárháborús menekültek védelemhez fűződő, a német alaptörvényben rögzített joga nem tesz különbséget keresztények, muzulmánok, zsidók és buddhisták vagy ateisták között, ugyanakkor minden menekültnek el kell fogadnia a német törvényeket és szabályokat. Ezeknek része a férfiak és nők egyenlősége is.

Az összes migráns kap egy hatszáz órás integrációs tanfolyamot, mondta, és azt is bevezették, hogy a házastársra vonatkozó családegyesítésnél rendszerint már a származási országban igazolni kell a német nyelvtudást.

Szerinte a szövetségi köztársaság erős alapokra épül, az alaptörvény, a szociális piacgazdaság, az EU- és NATO-tagság, valamint Izrael biztonsága olyan „alaposzlopok, amelyek mindig megtartanak bennünket". Szabadon gyakorolhatja vallását és elmondhatja véleményét mindenki, aki Németországba jön, de tisztelnie kell ezeket az alaposzlopokat, mondta.