Lázadnak a szikhek Indiában

2015.10.21. 09:17
Az bosszantotta fel őket, hogy egy szent könyvüket szerintük megbecstelenítették. Ezért tüntetni kezdtek, majd közéjük lőttek a rendőrök, ami miatt még többen mentek utcára. Most hidakat és sztrádákat zárnak le.

Meggyalázva találták meg a szikhek szent könyvét, a Guru Granth Száhibot Bargari faluban, a Faridkot körzetben. Emiatt tüntetések kezdődtek Behbal Kalanban, a szomszéd kisvárosban múlt szerdán – írja a BBC.

A spontán összeverődött tömegre figyelmeztető lövéseket adott le a helyi rendőrség. A hatóságok állítják, hogy a levegőbe lőttek, de két ember meghalt és több megsebesült az akcióban.

A lázadás mostanra kiterjed egész Pandzsáb tartományra. A szikhek több utat, sztrádát és hidat is lezártak, és azt követelik, hogy találják meg a szent könyv meggyalázóit, és kompenzálják a két halálos áldozat családját.

A tüntetések azonban fellelkesítették a szikhellenes mozgalmakat: az első után még öt darab megszentségtelenített szent könyvet találtak szerte Indiában. Emiatt a szikhek még több elkövető elfogását várják, még többet tüntetnek, és a demonstrációk folytatását ígérik.

Ha ez nem lenne elég gond az indiai hatóságoknak, egyre többen csatlakoznak a szervezetlen csoportokhoz. Nemcsak szikhek, hanem olyan farmerek is, akik szerint a jelenlegi indiai kormány agrárellenes; ezenkívül egyéb politikai csoportok is beállnak a spontán demonstrációk mögé.

Na jó, de kik azok a szikhek?

A szikhek a szikhizmus vallás követői, amelyet mintegy ötszáz évvel ezelőtt alapított Nának guru. Leegyszerűsítve olyan, mintha a muszlim és a hindu vallást összemosnánk: szigorú egyistenhit, amelyik elutasítja a kasztrendszert, de vallja a karma tanát és a hindu szokásokat is megtartja. Ma közel 23-25 millió szikh van, többségük az indiai Pandzsáb területén. Hagyományaik közé tartozik, hogy a férfiak kardot vagy kést viselnek az oldalukon: ezt a jogukat még Indián belül a belföldi repülőjáratokon is gyakorolhatják. 1984-ben szikh testőre ölte meg Indira Gandhit, India korábbi miniszterelnökét, miután a hadsereg több szikh milicistát kivégzett az Aranytemplom ostromakor.