Valóra vált a bősi polgármester 22 éves álma

A település az utóbbi időben az ott újranyitott menekülttábor miatt került a figyelem középpontjába. A szlovák-magyar határ közelében lévő, túlnyomó többségében magyarok lakta csallóközi nagyközség több mint ötezer lakosával az egyik legnagyobb lélekszámú olyan településnek számít Szlovákiában, amely nem rendelkezik városi ranggal.

A helyi önkormányzat gyakorlatilag évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy településüket - amely korábban évszázadokig mezővárosi ranggal rendelkezett - újra várossá nyilvánítsák. A település önkormányzata 1998-ban népszavazást írt ki a község városi rangra emelését célzó beadványról. Bár a referendumon résztvevők túlnyomó többsége támogatta a várossá minősítést, a népszavazás az enyhén ötven százalék alatt maradt részvételi arány miatt nem lett érvényes. Később, amikor a vonatkozó törvények a népszavazás kiírását ebben az ügyben már nem tették kötelezővé, az önkormányzat egyhangúlag megszavazta az indítványt, és két éve kérvényezte a település várossá minősítését az államigazgatástól. Ezt a kérvényt hagyta jóvá szerdán a szlovák kormány. A kabinet döntését ugyan még a pozsonyi törvényhozásnak is meg kell szavaznia, de ez már csak jelképes lépésnek számít.

Az újabban főleg az ott augusztusban újranyitott menekülttábor kapcsán emlegetett település vezetése egyértelmű lelkesedéssel fogadta a döntést.

"Huszonkét éve vagyok polgármester, és eddig minden nap amikor bejöttem munkába, az járt az eszemben, hogyan tudjuk ezt elintézni, tehát nagyon örülök ennek a döntésnek" - mondta az MTI-nek Fenes Iván, Bős polgármestere. Kérdésre válaszolva hozzátette: bár az átminősítés közvetlenül nem változtat a település életére vonatkozó törvényi háttéren, attól mégis pozitív változásokat várnak, leginkább a turizmus élénkülése terén.

A polgármester nem zárta ki, hogy lehet valóságtartalma azoknak a közbeszédben megjelent elképzeléseknek, amelyek szerint a település városi rangra emeléséről szóló kormánydöntés összefüggésben állhat azzal, hogy augusztusban a helyiek komoly tiltakozása ellenére újranyitották a községben az ott korábban 2009-ig működő menekülttábort.

"Amikor Robert Kalinák belügyminiszter a menekülttábor újranyitása kapcsán idelátogatott, felhívtam a figyelmét a kérvényünkre és támogatást kértem tőle ebben az ügyben" - mondta az MTI kérdésére Fenes Iván.