Soha ilyen durva kritikát nem kaptunk Amerikától

A beszéd egyértelművé tette, hogy nem volt alapjuk azoknak a véleményeknek, amelyek szerint az Egyesült Államok megenyhült André Goodfriend távozása után, és már nem kritizálja úgy a magyar politikát, mint az ügyvivő működése idején.

Colleen Bell hosszú és udvarias bevezető után a diplomáciában szokatlan nyíltsággal sorolta azokat a problémákat, amelyek a magyarországi demokráciát veszélyeztetik.

• A nagykövet felhívta a figyelmet az orosz olaj- és gázfüggőségünk káros hatásaira. Szabad és diverzifikált, több forrásra épülő energiapolitika nélkül Oroszország politikai vagy gazdasági túszaivá válhatunk. A nemzeti energiapiacok integrálásával létrejövő energiaunió erősíthetné Európa energiabiztonságát.
• Fontos az ország befektetői klímájának javítása, a befektetők, vállalatok ugyanis aggódnak az adózási és szabályozási környezet stabilitása miatt. Szükséges, hogy a befektetők képesek legyenek előre kiszámítani a vállalkozásaikat érintő szabályozók és adók hatásait. Bár az Egyesült Államok az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, ilyen környezetben csökkenhet a befektetéseik mértéke.
  

  Fotó: Ajpek Orsi
• A nacionalista, intoleráns retorikát a szemétdombra kell hajítani.
• Magyarországon rendszerszintű a korrupció, ami súlyos aggodalmakra ad okot. A korrupció aláássa a tisztességes kormányzást, és ez táptalaja lehet az erőszakos szélsőségesség erősödésének.
• A kormány hozza nyilvánosságra a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás részleteit.
• Sérült az alkotmányos fékek és ellensúlyok, a demokratikus intézmények helyzete. Elindult egy olyan hatalomkoncentráció, amelynek eredménye az lehet, hogy a Magyarország sorsát nemzedékeken keresztül meghatározó döntések nagy része homályban marad.
• Dermesztő hatásúak azok az intézkedések, amelyekkel a civil társadalom szabad működését veszélyeztette a kormány. Nem szabad az a társadalom, ahol a civil társadalom szervezeteit érintő korlátozásokat vezetnek be, ahol korlátozzák az eltérő véleményt kifejtő hangokat.
• Gondok vannak a bíróságok függetlenségével. Az Alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették az Alkotmánybíróság (AB) függetlenségét. A nagykövet kritizálta, hogy az AB bíráinak kijelöléséhez már nincs szükség a politikai pártok beleegyezésére. Az AB tagjait korlátozták abban is, hogy az Alaptörvény módosításait vizsgálják.
  

  Fotó: Ajpek Orsi
• Csökken a sajtószabadság. „Ez a hanyatlás korlátozza a párbeszédet és a magyar emberek számára fontos ügyek megvitatását. A Freedom House most már, egy öt éve tartó hanyatlást követően, a média szabadsága tekintetében csak részben szabad országként kategorizálja Magyarországot." Bell azzal védte ki a várható kormányzati kritikát, hogy rámutatott, nem az újságírók bebörtönzéséről, megkínzásáról beszél. „A mi meglévő aggályaink inkább a koncentrált médiatulajdonra és az állami médiának juttatott hangsúlyos szubvencióra vonatkoznak.” Ezek alapjaiban torzíthatják el a médiaüzleti viszonyokat azzal, hogy megakadályozzák új lapok indulását, a kisebb szerkesztőségeket pedig a csőd szélére hajszolják. „További ellenőrzés valósul meg a nyomtatott és televíziós médiumok felett azzal a választással, hogy a hirdetéseket bizonyos entitásokhoz juttatják.”
• A Médiatanács, amelynek a független sajtó érdekében fellépő ombudsmannak kellene lennie, kizárólag egyetlen pártból érkező kinevezettekkel van feltöltve.
• A választási törvény átszabása is kritika tárgya volt. Bell kiemelte a választási körzetek újrarajzolását, valamint a határon túli magyarok szavazásának kérdését.
  

  Fotó: Ajpek Orsi
   
• Menekültügyben a menekültek megbélyegzése, ellenségként kezelése került szóba. „Minden szuverén államnak joga van megvédeni saját határait. Ugyanakkor a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket.„ A xenofób kormányzati retorikának azonban nincs köze a megoldáskereséshez. Humánus megoldásokra, és valamennyi migráns emberi jogainak tiszteletben tartására van szükség.

Colleen Bell beszédjében leszögezte, hogy szó sem volt az amerikai álláspont felpuhulásáról.

Politikánk. NEM. Változott. Magyarország barátjaként szóvá tettünk ügyeket a múltban, ezt tesszük a jelenben és ezt fogjuk tenni a jövőben is – ugyanabban a szellemben – barátként és partnerként.

A beszéd után megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy véleményezzék Bell beszédét, illetve megkérdeztük, hogy várható-e valamilyen diplomáciai reakció – tiltakozó jegyzék, a nagykövet behívása – a példátlanul kemény beszédre. Szijjártó Péter másnap, csütörtök reggel, egy MTI-nek eljuttatott közleményben reagált a nagykövet szavaira.

Mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, „a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. Sőt, korábban már meg is vitattuk, és le is zártuk őket” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Sokszor hallhattuk már a Colleen Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak

– áll Szijjártó Péter nyilatkozatában. A miniszter szerint „tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok szeretne minél több bevándorlót látni Európában, nyilván ezért fogalmazták meg most a véleményüket, ugyanakkor Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely meg tudta állítani a határainál a bevándorlók áradatát”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!