A németek már az európai háborútól félnek

Angela Merkel német kancellár hétfőn végre először állt elő olyan racionális magyarázattal, ami valamennyire érthetővé teszi a németek óvatos magatartását az ügyben. Merkel azt mondta: a kerítésépítések, a határok lezárása súlyos feszültségeket idézhet elő a balkáni országok között, aminek már eddig is voltak jelei. Ha Németország is lezárná határait, mindenki ezt tenné. Így viszont elég hamar háborús konfliktus törhet ki a balkáni országok között, ami gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná. Merkel szerint ezért Németország felelőssége is a menekültválság higgadt és humanitárius kezelése. Ebbe beletartozik, a menekülthullám rendezetté és irányítottá tétele, a menedékjogra jogosultak további befogadása, de ezzel együtt az elutasított emberek visszatoloncolása is. 

Válság vagy egyezkedés?

Merkelnek közben egy komoly belpolitikai válságot is kezelnie kell, amit persze nem mindenki tart válságnak. Magyarországon talán már elszoktak attól az emberek, hogy egy országot egy olyan koalíció kormányoz, amelyben különféle vélemények vannak. Ezek egyeztetése időbe telik. Vasárnap nem sikerült teljesen egyezségre jutniuk a német nagykoalíciót alkotó kereszténydemokratáknak (CDU), a bajor keresztényszociálisoknak (CSU) és szociáldemokratáknak (SPD). Merkelnek csak az őt keményen bíráló bajor CSU-val sikerült megállapodnia a tranzitzónákról, amelyeket elsősorban a menekülthullám lassítása és ellenőrzöttebbé tétele miatt hoznának létre. A zónákban választanák szét a menekültstátuszra jogosultakat és a visszautasítandó gazdasági bevándorlókat.

A szociáldemokraták azonban ezt nem támogatják. Szerintük most nem ez a legfontosabb kérdés. A Nyugat-Balkánról már úgyis alábbhagyott a beáramlás, így ez az ügy a menekültek mindössze 2,4 százalékát érinti. Szerintük épp elég lenne az országon belül regisztrációs centrumokat létrehozni, miközben sokkal fontosabb lenne most a szíriai helyzet kezeléséről beszélni. A kormánypártok csütörtökön újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy a tranzitzónákról a szociáldemokratákat is meggyőzzék.

Abban minden résztvevő egyetért, hogy a válságot nem lehet csak a német–osztrák határon megoldani, ehhez egységes európai fellépés kell. Minden eszközzel segíteni kell Törökországnak az ottani kétmillió menekült ellátásában és egy részük átvételében. Az EU külső határainak védelme érdekében pedig a görögországi hotspotoknak az év végéig el kell készülniük.

A tél nem tartóztatja fel az áradatot

A menekültáradat az idő rosszabbra fordulásával nem csökken. A menekültút elején most is 10 percenként érkeznek újabb és újabb, emberekkel megrakott gumicsónakok Leszbosz szigetére Törökországból. A Newsweek szerint a menekültek akár már 25 perc alatt átérhetnek Törökországból Görögországba, és a hidegebbre fordult időjárás egyelőre nem befolyásolta az érkezőket. Az utóbbi időben napi 7500 ember érkezett Leszboszra. Az út másik végén vasárnap Németországba ugyanennyi ember lépett be.

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR 700 ezer menekülttel számolt eredetileg 2015-re, de a tényleges szám már most több lehet ennél. Csak októberben közel annyi menekült érkezett a tengeren át az EU-ba, mint tavaly egész évben. Ráadásul az októberi 218 394 menekült messze túlszárnyalta a szeptemberi 172 843-as eddigi rekordot. A menekültek 53 százaléka szíriai volt, míg a második legtöbben az afgánok voltak, ők az összes migráns ötödét tették ki.

A hangsúly már jó ideje egyértelműen az Égei-tengerre helyeződött át. Októberben 210 265-en érkeztek Törökországból  Görögországba, míg Észak-Afrikából csak 8129-en keltek át Olaszországba. A Vöröskereszt szerint ugyan a tél és a viharos tenger nem tántorítja el a menekülteket, viszont sokkal többen halhatnak meg. Idén már 3440-en vesztek oda vagy tűntek el az átkelés közben. Közben érezhetően többen próbálnak a szárazföldön is átjutni Törökországból Görögországba és Bulgáriába. Hétfőn 87 menekültet fogtak el Edirnénél.

A szétosztás egyelőre nem működik

A németek továbbra is kitartanak amellett, hogy a válság megoldásának egyik kulcsa a menekültek és a velük járó terhek elosztása Európában. Korábban az EU belügyminiszterei 160 ezer, Olaszországban vagy Görögországban regisztrált menekült szétosztásáról állapodtak meg. Ez a gyakorlatban egyelőre alig működik. Olaszország eddig 86 embert küldött más európai országokba. Görögországból szerdán indult el egy gép Brüsszelbe, majd Luxemburgba 30 emberrel. A szír és iraki családokat nagy csinnadrattával búcsúztatta el a repülőtéren Alexisz Ciprasz görög kormányfő és Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Hiába vonzóak azonban a feltételek, a menekültek egyelőre nem nagyon élnek ezzel a lehetőséggel. Az embercsempészek kemény ellenpropagandát fejtenek ki. Meg tudják győzni a menekülteket arról, hogy jobb, ha mindenféle regisztráció nélkül (és persze nekik fizetve) jutnak el Németországig, így ugyanis nem küldhetik vissza őket más uniós országba.

Papíron továbbra is él a dublini rendelet, ami alapján a menedékjogi kérelmeket abban az uniós országban kell elbírálni, ahol a migránsok először az EU területére léptek. Ez elvileg Magyarországot is érinti. A dublini eljárás keretében a tagállamok idén 36 ezer menekült átvételére irányuló megkeresést intéztek Magyarország felé, közölte kérdésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Németországból közel 12 ezer, Ausztriából mintegy 11 ezer, Franciaországból és Svédországból pedig mintegy 3600-3600 ügyben érkezett érdemi megkeresés. A magyar kormánynak ellenőriznie kell, hogy ezek az emberek Magyarországon léptek-e be az Európai Unióba, és meg kell vizsgálni, hogy illegális migránsról, illegális határátlépőről vagy menekültről van-e szó. „Amennyiben ezek az emberek nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére, az Európai Unió jogszabályai alapján oda kell visszatoloncolni őket, ahol vélelmezhetően először az unió területére léptek” – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Ez a mi esetünkben valószínűsíthető, hogy Görögország.

Magyarország egyetlen egy visszatoloncolásra várót sem szeretne átvenni, a meggyőződésünk az, hogy őket Görögországba kell visszatoloncolni

– ismételte meg a kormányzati kommunikációs központ azt, amit a múlt héten Lázár János már kijelentett.

A következő oldalon lépdeljünk vissza röviden a balkáni menekültútvonal országain, és nézzük meg, mi ott a helyzet.