Az ország, ahol minden párt kormányra kerülhet

A következő forgatókönyvek bármelyik megvalósulhat a vasárnapi horvátországi választások után:

• kisebbségi kormányt alakít a legtöbb mandátumot szerző Horvátországi Demokrata Közösség (HDZ);
• koalíciót alakít a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP), az Isztriai Demokratikus Közösség (IDS) és a harmadik legtöbb képviselői helyet szerző Híd Függetlenek Listája (Most);
• a Most a HDZ-vel közösen alakít kormányt;
• egymás koalícióiból csábítanak át képviselőket a nagypártok, és a végén valakinek meglesz a kormányzáshoz szükséges többség;
• egységkormányt alakítanak a pártok;
• előrehozott választások lesznek Horvátországban.

Totális a patthelyzet a a vasárnapi választások után. A jobboldali Horvát Demokrata Közösség (HDZ) vezette koalíció a külföldön szavazó horvátok három képviselőjével együtt 59 képviselői helyet szerzett, szemben az eddig kormányzó Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) koalíciójával, ami 56 képviselővel vehet részt a törvényhozásban. Az Isztriai Demokratikus Gyűlésnek (IDS) 3 helye lesz, velük a szociáldemokraták informálisan már megegyeztek az együttműködésről. Vagyis sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett abszolút többséget (76 mandátumot) a 151 fős száborban, pont egálra áll a két tömörülés.

A vasárnapi választás legnagyobb győzteseaz a Híd Függetlenek Listája (Most), amelyet alig három éve alapítottak. A harmadik helyre felérő formációnak pártnak 19 képviselője lesz a törvényhozásban. Ezzel megkerülhetetlen királycsinálókká léptek elő.

Vasárnap este az SDP és a HDZ is kormányzásra hívta a harmadikutas pártot. A szociáldemokraták azt ígérték, bármilyen, a Mosttól érkező ajánlatra rábólintanak, ha velük kötnek szövetséget. A jobboldali HDZ ehelyett pozíciókat ajánlott fel. A Most viszont eddig elzárkózott attól, hogy bármelyikükkel is koalícióra lépjen.

Városi sikertörténetből lettek nagyok

A Mostot három éve alapította a politikán kívülről érkezett Božo Petrov a 2012-es helyhatósági választások előtt. Az akkor mindössze 33 éves Petrov fölényesen nyert a Metković várost 1997 óta irányító, szinte tejhatalmú Stipe Gabrić polgármesterrel szemben. A párt leginkább a magyar Lehet más a Politikához (LMP) hasonlítható rendszerkritikus és korrupcióellenes nézetei miatt.

Valamint abban, hogy harmadikutas pártként – az LMP-hez hasonlóan – azzal kampányolt, hogy új arcok kellenek a törvényhozásba, akiket még nem rontott meg a politika. A fenntartható fejlődés és a helyi gazdálkodók támogatása is hangsúlyos közös elem az LMP-vel. Az „elmúlthuszonötévezés” mellett a kormány költekezéseinek megvágásával, adó- és bürokráciacsökentéssel kampányoltak.

A Mostban több politikus is van, akik korábban a szociáldemokraták vagy a HDZ színeiben politizáltak, mások viszont független tisztviselőkből lettek a jelöltjeik. A párt önmagát balközép pártként határozza meg, ezért inkább húznak a kormányzó SDP-hez, míg a jobboldali ellenzék távolabb áll tőlük a Sanader-kormány korrupciós ügyei miatt. 

Egyeztettek, végül senkire sem hallgattak

A Most vezetősége kongresszust tartott szerda délelőtt. Erre a párt megosztottsága miatt volt szükség. A tagság három álláspont mellé sorakozott fel a választások után:

• ne lépjenek koalícióra senkivel, mert a két nagy párttal nem lehet véghez vinni a horvát politika megújítását;
• az SDP-vel lépjenek koalícióra, mert a vesztegetési botrányaiba négy éve belebukott jobboldal vállalhatatlan a korrupcióellenes Mostnak;
• a HDZ-vel lépjenek koalícióra, mert Zoran Milanović eddigi kormányfő teljesen lejáratta Horvátországot a menekültválság alatt.

A párt politikán kívülről érkezett szárnya mondja a leghangosabban, hogy ne kössenek senkivel politikai szövetséget. Ők veszni látnák a Most hitelességét, ha beállnának valamelyik táborba. Úgy látják, az emberek azért szavaztak rájuk, mert valós alternatívái voltak a két hagyományos pártnak. Reformjaik és kampányuk lényege is az, hogy hátat fordítanak az elmúlt 25 év belpolitikájának. 

Az SDP-s koalíció mellett érdekes módon a párt korábbi HDZ-s politikusai érveltek a szerdai kongresszuson. Drago Prgomat, a Most egyik alelnöke, korábban több  ciklus alatt is a jobboldali párt tagjaként jutott be a száborba, de teljesen elzárkózik a velük való szövetségtől. Prgomat szerint a pártelnök Boźo Petrov ellen undorító lejárató kampányt indított a választások előtt a HDZ, ezért nem érdemlik meg a bizalmat.

Prgomat csoportja szerint összeegyeztethetetlen a közös kormányzás a HDZ-vel: a 2008-as korrupciós botrány ráégett a jobboldalra, és elkerülné, hogy ez átragadjon a hároméves pártra.

A HDZ koalíciót támogató tábor a legkisebb. Ez a csoport azzal érvelt, hogy királycsinálókká válnának, ha az SDP-t a vesztes választás után tartanák bent a hatalomban. Úgy vélik, az emberek azért rájuk szavaztak, mert el akarták távolítani a hatalomból a kormányt, de nem bíztak meg a jobboldalban. Afféle csendőrszerepben képzelik el a pártot egy Most-HDZ koalícióban.

A kongresszus végén a párt egyik álláspont mögé sem állt be. Ezért egy negyedik lehetőséggel álltak elő.

Hídat vernének a két oldal közé

25 év után reméljük, hogy az SDP és a HDZ is megérti, hogy Horvátországnak egységre van szüksége. Hisszük, hogy 25 év után félre tudják tenni a gyűlölködést, és az emberek érdekeit nézik majd!

– mondta Petrov, a Most elnöke, mikor a párt kongresszusa után bejelentette, hogy mind a két pártot közös kormányzásra hívják.

A forgatókönyvvel sem a horvát politikai elemzők, sem a politikusok nem számítottak. Délelőtt az SDP még azzal számolt, hogy a 8 nemzetiségi képviselő többségét maga mellé tudja állítani, így 66-67 támogató mandátumukkal érvelhetnek amellett, hogy övék a nagyobb támogatottság. 

A HDZ abban bízott, hogy a párt színeiben elnökválasztást nyerő Kolinda Grabar-Kitarović államfőt használják adukártyának. Kitarović az alkotmány szerint a választás győzteseiként őket kell, hogy felkérje a kormányzásra.

Az egyeztetéseket egészen biztosan az fogja hátráltatni, hogy a miniszterelnöki posztot mindenki magának akarja majd. Az SDP azzal érvelhet, hogy Zoran Milanović kapta az egész országban a legtöbb preferenciavoksot, a HDZ pedig azzal, hogy övék a legtöbb képviselő és a listát vezető Tomislav Karamarko volt titkosszolgálati főnöknek jár a kormányfői szék. A Most-nál pedig abban bíznak, hogy  kompromisszumos megoldásként  Petrov vagy Prgomet lehet a miniszterelnök.

A Most nem biztos, hogy rosszul jár, ha valamelyik fél nem vállalja az egységkormányt. A párt így lemoshatja magáról azt a vádat, hogy nem akarják megváltoztatni a horvát politikát. A sokat emlegetett reformjaikat pedig átvihetik a parlamenten.

Nem a programokon fog múlni

Horvátországban most a 2010-es magyar parlamenti választásokhoz hasonló helyzet alakult ki azáltal, hogy a leginkább protestszavazatokat kaptak a pártok a helyi elemzők szerint. A Mostra olyanok szavaztak, akik mind a két pártot büntetni akarták, a HDZ-re azok, akik Milanović-kormányát büntették volna a menekültválság gyenge kezelése miatt.

Az SDP-re pedig azok, akik még mindig nem bocsátották meg a Sanader-kormány botrányait.

A vasárnapi választás nem a programokról szólt. Nincsenek is nagy különbségek az SDP, a Most és a HDZ terveiben. A Most programja a zöldgazdaságot és az emberi jogok védelmét tekintve nem mutat olyat, amivel ne értene egyet legalább az egyik nagypárt. 

A Most és az SDP programjában közös pont a bürökrácia- és az állami apparátuscsökkentése, valamint a korrupcióellenes harc. A jobboldali HDZ szintén erős, független gazdasági szereplőket akar Horvátországban. Egy véleményen vannak a szigorú fiskális szabályozásról, de a nagyobbik párt konzervatív piacpolitikát folytatna, míg a Most liberálisabb elveket képvisel.

De a programoknál jóval fontosabb Milanović és Karamarko kibékíthetetlensége.

A választás alatt a két politikus folyamatosan egymásnak üzent. Karamarko szerint Milanović, utóbbi szerint ellenfele a kémfőnök, valamint Orbán Viktor beépített embere. A két párt ellenségeskedése is túl mélyen gyökerezőnek tűnik ahhoz, hogy a kormányzás kedvéért félredobják.

Mandátumvásárlás kezdődhet

A horvát belpolitika abban egészen eltér a magyartól, hogy nem 5-6 párt versenyez a parlamentbe jutásért, hanem civil egységek, regionális erők egész sora. Több tucatnyi politikai szervezet indul el egy körzetben, és koalíciónként is akár féltucatnyi párt összejön. 

Négy éve a Kukurikú-koalíciónak négy tagja volt, a mostani választásra Horvátország növekszik!-re átkeresztelt szövetségben már hat párt van. Az ellenzéki HDZ vezette Hazafias Koalícióban pedig nyolc párt fogott össze.

A szövetségek viszont könnyen felbomlanak a különböző pártok érdekei mentén.  A HDZ például hiába jobboldali párt, szövetségesei között ott a baloldali Szociálliberális párt is. Utóbbinak három értékes mandátuma van a száborban.  Adott esetben őket magához csábíthatja Zoran Milanović pártja.

Ugyanez igaz azonban a másik oldalon is, a HDZ az SDP-vel egy koalícióban induló Horvát Parasztpártot állíthatja maga mellé, ezzel akár 2 plusz mandátumot is szerezve.

Egyik átállás sem lenne példanélküli: a legutóbbi ciklusban az IDS szállt ki a kormányzásból. A másik oldalon 2011 és 2015 között a keményvonalas baloldali Munkáspárt szavazott együtt a HDZ-vel.

Az előrehozott választások olcsóbbak, mint egy gyenge kormány

Több mostos politikus már a választások estéjén arról beszélt, nem feltétlenül tenne jót Horvátországnak egy koalíciós kormányzás. A vártnál jobb eredményt elérő párt képviselői azt mondogatták: „olcsóbb egy előrehozott választás, mint egy hatalom nélküli kormány.”

Az elemzők szerint a Most akár jól is kijöhet egy előrehozott választásból. A pártot 12 mandátumra várták a közvéleménykutatók, ehelyett 19-cel végeztek. Legtöbb szavazójuk korábban bizonytalanok közül volt. Az a tábor, amelyik sem a HDZ-re, sem az SDP-re nem akart szavazni, láthatja, hogy a Mostra leadott szavazat nem értéktelen. Valós alternatívái lettek a két nagy pártnak.

Ha pedig az egységkormányról nem sikerül megállapodniuk a két nagypárttal, akkor még a kudarccal is sikeresen kampányolhatnak: valóban új gondolatokat hoznak a horvát politikába.

De ugyanez a visszájára is elsülhet. A 19 mandátum bár óriási siker egy hároméves párttól, messze van a kormányzáshoz szükséges 76-tól. Ha képtelenek arra, hogy megegyezzenek egy koalícióról, akkor inkább valamelyik nagy pártra érdemes szavazni.

Arról, hogy melyik a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy előrehozott választások, kisebbségi kormány, vagy koalíciós kormány lesz, egyik elemző sem mer nyilatkozni. De a héten jó eséllyel eldől a horvát kormányalakítás sorsa.