Háborúval fenyegeti Törökországot az iraki nagyajatollah

Újabb konfliktus sötét felhői tornyosulnak a Közel-Keleten, ezúttal Észak-Irakban, ahol robbanással fenyeget az iráni–török konfliktus. A két fél régóta vív kliensháborút Szíriában, és Irán most is egyik kliensén, az iraki nagyajatollahon keresztül fenyegette meg az ország északi területeire csapatokkal benyomuló törököket. Ali asz-Szisztáni pénteken szóvivőjén keresztül felszólította a kormányt, hogy minden, az ország szuverenitását sértő lépést azonnal toroljon meg. 

A felszólítás nem nevezte meg az elmúlt héten több száz katonával, páncélosokkal és tüzérséggel az Iszlám Állam által megszállt Moszul térségébe  – a hivatalos magyarázat szerint „az Iszlám Állam elleni erők kiképzésére” – érkező Törökországot. Onnan lehet tudni, hogy ők a címzettek, hogy Irak területi szuverenitása már évtizedek óta csak illúzió, részben a kilencvenes évek óta létező kurd autonóm területek, részben a 2014 óta jelentős területeket ellenőrző Iszlám Állam miatt.

A kijelentés értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a szunnita felekezethez tartozó Szaddám Huszein 2003-as bukása után amerikai nyomásra – és a demokratikus logika mentén – egy síita többségű kormány alakult meg. Az amerikai felszabadító/megszálló hatóságok arra számítottak, hogy Núri al-Máliki, majd Haider al-Abádi kormányai demokratikusak lesznek, ehelyett azonban inkább a síita felekezet érdekeit igyekeztek képviselni.

Irak politikailag 2008 után Irán karjaiba sodródott, és ma már sokkal inkább számít a legnagyobb síita állam szövetségesének, mint megbízható amerikai partnernek. Területén számtalan állig felfegyverzett síita milícia működik, hadseregét Irán kiképzőkkel és tüzérségi egységekkel is támogatja. 

Iráni és iraki szempontból érthető az idegesség. Az elmúlt héten már több síita milícia háborúval fenyegette meg Törökországot (és az Egyesült Államokat is), és félő, hogy a nagyajatollah felszólítására egy újabb vallási színezetű konfliktus tör ki. Másfelől azonban a török csapatok megjelenése a New Yorker kiváló elemzése szerint azt is jelentheti, hogy Erdogan elszánta magát arra, hogy tevőlegesen is részt vegyen a néhány kilométerrel arrébb elnézően kezelt Iszlám Állam elleni harcban – vagy legalábbis kikaparja a gesztenyét, ha a terrorállam iraki ága elszigetelődik. Irán és persze Irak számára is elfogadhatatlan lenne az, ha a visszafoglalt szunnita területek Szíriához hasonlóan függetlenné válnának.

A török csapatok egyébként az első öbölháború óta állandó vendégeknek számítanak a régióban, hiszen gyakran átcsapnak a határon, hogy lerombolják a kurd felszabadító szervezet, a Kurd Munkáspárt helyi bázisait. A kurdokat a napokban is bombázták a török légierő gépei.