A Fekete-tengeren is megy az orosz-török kakaskodás

A Fekete-tengerre tevődött át a török-orosz izmozás helyszíne egy nappal azután, hogy vasárnap egy orosz katonai hajó adott le figyelmeztető lövést egy török halászhajóra az Égei-tenger északi részén, 20 kilométerre a török partoktól.

Cukkolták a krími konvojt

Hétfőn a Csernomornyeftyegaz olajtársaság akarta az Odessza gázmezről orosz felségvizekre szállítani a fúrótorony elemeit, amit a rossz idő mellett az nehezített meg, hogy a konvoj útjába állt egy török zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó – írta honlapján a cég, amely krími vállalatként azóta orosz, hogy Oroszország egyoldalúan magához csatolta az addig az 1991 óta független Ukrajnához tartozó területet. Az incidens nemzetközi vizeken történt, 150 kilométerre Krímtől.

Az áthelyezést cég a Krím Moszkva által elismert vezetése utasítására, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) részvételével hajtotta végre.

„A vontatás útvonalán megjelent egy török hajó, amely a nemzetközi szabályok és az általánosan elfogadott normával ellentétben nem adott szabad utat a konvojnak, kísérletet téve arra, hogy megálljon, balesetveszélyes helyzetet idézve elő” – közölte a cég.

A török hajó csak egy torpedónaszád és az FSZB őrhajójának megjelenésekor haladt tovább, rádiókapcsolatba nem lépett senkivel.

Az újabb incidens jól jelzi a feszültséget Törökország és Oroszország között, amely azóta szökött fel magasra, hogy a török légvédelem légtérsértésre hivatkozva megsemmisített egy orosz vadászbombázót a szíriai-török határvidéken, november 24-én.

Moszkva bocsánatkérést követelt, miközben Törökország az orosz légierő szíriai beavatkozásával saját regionális érdekeit látja veszélyben, és a Szu-24 elleni fellépéssel épp ezt jelezte.

Fogytán a türelmünk

– közölte hétfőn a török külügyminiszter az orosz partoktól 1080, a Törökországtól 20 kilométerre történt vasárnapi incidens kapcsán. Mevlüt Çavuşoğlu szerint az orosz reakció a török halászhajóra mindenképp túlzó volt. a külügyminiszter a fekete-tengeri ügyről nem tett említést, viszont ismét kifogásolta az orosz légierő szíriai beavatkozását, amely Ankara szerint továbbra is inkább Bassar Aszad szíriai elnök megerősítésére, és nem annyira az Iszlám Állam (IS) visszaszorítására irányul. A támadásoknak csupán a nyolc százaléka célozta az IS-t – állította Çavuşoğlu.

Még kevésbé beszélnek egymással

Hétfőn az orosz elnök szóvivője közölte: Moszkva lemondja a december 15-re tervezett orosz-török csúcstalálkozót, amelytől sokan a feszültség enyhítését várták, bár az elmúlt három hét ismeretében tulajdonképpen az volt a furcsa, hogy a csúcstalálkozót eddig nem mondták le.

Oroszország gazdasági szankciókat vezetett be Törökország ellen, kérdésessé tette a nagy infrastrukturális beruházások – orosz atomerőmű, a Török Áramlat gázvezeték – megvalósítását.

Vlagyimir Putyin Törökországot megvádolta azzal, hogy az IS-szel illegális kőolaj-kereskedelmet folytat, sőt az orosz fél azt állította, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és családja személyes haszonélvezője az üzletnek. A törökök ezt visszautasították,  Moszkvát vádolva meg az illegális olajkereskedelemmel.

Putyin Erdogannal már a vadászbombázó incidense után pár nappal találkozhatott volna, ám az orosz elnök a párizsi klímakonferencián nem akart szóba állni vele.

Ankara és Kijev egymásra talált

Ahogy romlott a török-orosz viszony – amelyben néhány hónapja a felek még szoros stratégiai együttműködést láttak – úgy vált intenzívebbé Törökország és Ukrajna kapcsolata. A közelmúltban arról állapodott meg a két ország, hogy Ukrajna török optikai rendszerekkel fogja ellátni hadseregének páncélos erőit.

Erdogan december 1-jén tárgyalt Petro Porosenkóval, aki a jövő év elején Törökországba is elutazik. Törökország sem nézi jó szemmel a Krím orosz annexióját, nem csak a Fekete-tengeren lévő helyzet megváltozása miatt, hanem azért is, mert a határok megváltoztathatósága különösen rossz üzenetet hordoz számára, tekintettel az autonómiára törekvő kelet-törökországi, szíriai, iraki kurdok miatt.