Merkel: A menekültáradat előny lehet, a multikulti önátverés
További Külföld cikkek
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
- Meghiúsult ünnepi program, síkideg emberek: több órát vesztegeltek egy vonat utasai a Csalagútban
- Egy új orosz videóban rakétát kap az arcába a Moszkva felett vidáman elhúzó Mikulás
- Erős földrengés rázta meg a Kuril-szigeteket
- Meghalt az autóipari legenda, Szuzuki Oszamu
Miután egy kompromisszumos javaslattal sikerült lecsendesíteni a pártbeli ellenzéket, Angela Merkel többször nagy tapssal kísért beszédet tartott a Német Kereszténydemokrata Néppárt CDU) ma kezdődött karlsruhei kongresszusán.
Merkel a küldöttek előtt személyes hangon beismerte, számára is hihetetlen volt a 2015-ös év. Ő maga sem tapasztalta még, hogy egy évben ilyen sűrűn következzenek egymás után az események. Már az első hónapok is azt mutatták, milyen viharos lesz ez az év: Charlie Hebdo elleni merénylet, a minszki békekonferencia, ahol nem kevesebbről volt szó mint arról, hogy lesz-e háború, aztán jött a német Germanwings-gép katasztrófája. Áprilisban százak haltak meg a Földközi-tengeren átkelő menekülthajókon, június végéig pedig le kellett zárni a tárgyalásokat a csődben lévő Görögországgal.
Ezután következett az, amikor szeptember elején több ezer menekült indult el gyalog a magyar autópályán Nyugat-Európa felé. Merkel szerint ez egy hatalmas humanitárius kihívás volt, és az európai értékrend vizsgája. Az volt a kérdés, hogy ezt a hatalmas erőpróbát Európa képes-e kiállni. A német kancellár továbbra is megvan győződve arról, hogy ezt a feladatot meg tudja oldani az EU.
A kancellár megismételte az azóta sokat idézett mondatát arról, hogy Németország meg tudja oldani ezt a válságot (Wir schaffen das!). Szerinte a németek lényéhez tartozik, hogy megmutassák, mire képesek. És a németek mindig nagy dolgokat valósítottak meg. Erre alapozott annak idején Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja 1949-1963 között, aki a legsötétebb időkben képes volt azt mondani, hogy "mi a szabadságot választjuk". Ebbe a sorba illeszkedik Ludwig Erhard, aki a mindenki számára elérhető jólétről beszélt, és Helmuth Kohl, aki a német újraegyesítés elején "virágzó tájakat" jósolt a keletnémeteknek is, amit akkor csak kevesen hittek el.
A mostani feladat az országba érkező menekültek tömegével Merkel szerint is hatalmas. A kancellár megértést kért a menekültek iránt, mert "senki sem hagyja el könnyű szívvel a hazáját".
"Ha kétségeink lennének abban, hogy képesek leszünk úrrá lenni ezen, ha nem tudnánk ezt megoldani, akkor nem mi lennénk a CDU. De mi a CDU vagyunk. Mit gondolnának rólunk, ha már most feladnánk", próbálta lelkesíteni a párttagságot, és bejött, mert erre nagy tapsot kapott.
Merkel szerint a menekültválság kezelésének alapkérdései a következők:
- Mi fog változni a menekültek befogadása miatt?
- Akarjuk, hogy megváltozzon valami?
- Mikor válik a változás teherré?
- Milyen hatással lesznek az arab bevándorlók az országra?
- Németország az az ország marad ezután, ahogy eddig ismertük?
Merkel idézte Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert, aki a bevándorlást a német társadalom "globalizációval való randevújának" nevezte. Merkel szerint eddig inkább a globalizáció kellemes oldalát ismerték, de a folyamat hátrányait látva nem a kirekesztés és az elzárkózás a helyes válasz. Ehelyett bátran ennek a bonyolult folyamatnak az előnyeit kell látni, mondta a küldötteknek Merkel, aki szerint "ehhez újra fel kell idézni azt, kik vagyunk és honnan jöttünk".
A kancellár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy
aki náluk védelmet kér, annak be kell tartania a törvényeinket és a hagyományainkat, és meg kell tanulnia németül. (...) A multiklulti párhuzamos társadalmakhoz vezet, ezért a multikulti önátverés.
Merkel a CDU elnöksége által vasárnap kidolgozott kongresszusi előterjesztésre utalva azt mondta: érezhetően csökkenteni akarják a menekültek számát. Merkel szerint ez mindenki érdeke: Németországnak, Európának és maguknak a menekülteknek is. Ehhez európai megoldásra van szükség, és szoros együttműködésre a kibocsátó- és tranzitországokkal. A párt ezzel az ország polgárainak aggodalmát is képviseli, de a néppártiság Mekel szerint nemcsak azt jelenti, hogy képviselik ezeket az aggodalmakat, hanem azt is, hogy ezekre megoldást találnak.
Mint megírtuk: a párt elnöksége eredetileg hallani sem akart arról, hogy Németország határozzon meg felső határt a befogadható menekültek számáról. A CDU egyes körei azonban ezt egyre élesebben követelték. Őket azzal sikerülte lecsendesíteni, hogy a kongersszusi előterjesztésbe bevették: érezhetően csökkenteni fogják a menekültek számát Németországban, mert az ország befogadóképessége korlátozott.
Ezzel a továbbra is a nyitott határok mellett érvelő Merkellel szemben először sikerült megjeleníteni azt, hogy a német társadalom jelentős részének elege van a napi több ezer menekültből. Merkel ugyanakkor így nem szenvedett jelentős politikai veszteséget. A menekültek számának érezhető csökkentését az általa már korábban is javasolt pontok mentén akarják megvalósítani: a menekültügyi törvények szigorításával, a gazdasági bevándorlók kiutasításának felgyorsításával, az EU külső határainak védelmét ellátó Törökország támogatásával, és a menekültek európai elosztását szabályozó uniós kvótarendszerrel.