Százévesen kapott orvosi diplomát az Auschwitz-túlélő Schwimmer Zoltán

A nyolcadik éve Izraelben, Netanyán élő Schwimmernek az ünnepség egyben a 65. házassági évfordulója is volt, így több mint százötven vendég köszöntötte, és a megkésett orvosi diploma mellé egy századik születésnapi oklevelet is kapott a város képviselőjétől, írja az MTI.

Schwimmer Zoltán azért csak sok évtizedes késéssel kapott egy tiszteletbeli diplomát az egyetemtől, mert annak idején nem végezhette el az orvosi fakultást, 1938-ban, három év után abba kellett hagynia tanulmányait. Közben hiába próbált megszökni a németek uralta országokból, nem járt sikerrel.

Visszatért Magyarországhoz visszakerült szülőfalujába, de hamarosan behívták munkaszolgálatra, Nagykátára került. Honlapján írt önéletrajza szerint zsidók százainak segített ideiglenes dokumentumokhoz jutnia, miután egy időre hazakerült. Később Vácra kellett bevonulnia.

Végigharcolta a keleti frontot, majd deportálták Auschwitzba. Számos tábort megjárt, végül Bergen-Belsenben szabadult.

A táborokban nagy hasznát vette az orvosi fakultáson szerzett tapasztalatnak, olykor kezdetleges eszközökkel még fejsérüléseket is összevarrt. A háborút fiútestvéreivel túlélte, textilüzletbe fogott az Egyesült Államokban.

Ott a Zoltán nevet nem ismerték, de meglátott egy Sidneybe címzett csomagot és mivel a város nevét a Zolihoz közel állónak érezte, pár évtizedre Sidney Schwimmer lett belőle.

New Yorkban feleségül vett egy Szolyváról származott túlélőt, két kislányuk született, de nem hagyta nyugodni a múlt. Mindig is sokat foglalkozott holokauszt-kutatással és dokumentációval. Nyugdíjas korában összeírta az odaveszett dolhai zsidó családokat, elkészítette az egykori öt-hatszáz tagú zsidó közösség leltárát.

Kilencvenkét évesen ismét hazát váltott, Izraelbe költözött lányai után. Honlapján elérhetők ritka, értékes fényképei. A baloldali fotó Schwimmer honlapja szerint a magyar hadsereg által kiállított, egy német tiszt által aláírt dögcéduláját ábrázolja (az eredet kép itt elérhető).

A második világháború végének hetvenedik évfordulójára készült sorozatunkban először az Auschwitz után Amerikában gyári munkásból pszichológussá vált magyar nő, Edith Eger életét mutattuk be, majd a Budapesten élő Homonai Irén történetéről is írtunk.

Arról, hogy egy erdélyi származású amerikai katona, majd későbbi nürnbergi főügyész hogyan élte meg a második világháborút, Ben Ferencz-portrénkban írtunk, a nürnbergi perről magáról külön cikkben. Budapest ostromának elejéről erre, végéről Vitray Tamás történetén keresztül itt emlékeztünk meg. Nagyképünkön a 70 éve a családjuk számára kijelölt csillagos házba vittünk vissza ma már idős, akkor még gyerek túlélőket. Arról, hogy 1945 karácsonyán hogy találta meg a sors iróniája folytán épp egy zsidó menekült Hitler végrendeletét, itt írtunk.