Kicsit sem finomkodtak egymással a republikánusok

Közeleg az előválasztási időszak kezdete, ennek megfelelően a korábbinál is keményebben egymásnak estek a dél-karolinai Charlestonban rendezett tévévitán a republikánus elnökjelöltek, akik kicsit több mint két hét múlva, február 1-jén már Iowában élesben is megkezdik a küzdelmüket a párt jelöltségének elnyeréséért. Mindenkinek volt megvillanása, de egyikük sem úszta meg támadások nélkül sem.

Ahogy az várható volt, a felmérésekben vezető Donald Trump ingatlanmágnás-celebritás és Ted Cruz texasi szenátor között alakultak ki a legnagyobb csörték, főleg, miután Iowában fej fej mellett állnak (27,3 és 26,9 százalék). Trump múlt héten vette elő, hogy Cruz a kanadai Calgaryban született, ezzel pedig a milliárdos szerint nagy kérdés, hogy egyáltalán megválasztható-e amerikai elnöknek. Trump szerint a jogi szakértők sem egységesek, a demokraták pedig a bírósághoz fordulhatnának. A republikánus előválasztást eddig a legnagyobb örömmel széttrollkodó milliárdos pedig aggodalmának adott hangot, hogy a Cruzt körüllengő kérdésekkel a pártot is veszélyezteti.

Cruz alapvetően kivágta magát, de az elég egyértelmű volt, hogy túl jól nem fog kijönni abból, ha a kanadai születéséről kell beszélnie. A texasi szenátor szerint semmi esélye annak, hogy egy jogi eljárás sikerrel járjon ellene, mivel az egyik szülője amerikai állampolgár volt – anyja amerikai, apja kubai –, és megfelelt a szükséges kritériumoknak. Cruz szerint Trump csak azért változtatott a hangnemén vele szemben, mert fenyegetve érzi magát Iowában, amit az üzletember lényegében el is ismert.

„Nem sok konzervatív jött Manhattanből" – ment át ellentámadásba Cruz, aki Trump liberális „New York-i értékeit" próbálta kikezdeni. Ebből azonban ő jött ki rosszul, miután Trump azzal vágott vissza, hogy ezzel többek között azokat a nagyszerű embereket sértette meg, akik összefogtak a 9/11-i támadások után. Amikor aztán a terrortámadások után tanúsított bátorságukról beszélt, akkor a közönség elismerően morajlott, és még maga Cruz is együtt tapsolt velük.

Trump nem kapott különösebb össztüzet, amikor megismételte, hogy nem engedne be szíriai menekülteket, és olyan trójai falónak nevezte őket, akikkel együtt olyan emberek érkeznek az országba, akik ártanak az Egyesült Államoknak. A felmérésekben alaposan visszacsúszott Jeb Bush volt floridai kormányzó szinte egyedüliként próbálta ezzel betámadni, de annyira nem hangzott keményen, hogy Trump inkább gondolja újra az egészet, mivel az ilyen felfogással lehetetlen lenne legyőzni az Iszlám Államot.

A pártelit támogatására pályázó, harmadik helyen álló Marco Rubio floridai szenátor és Cruz is összecsapott bevándorlási kérdésekben. 2013-ban Rubio is ott volt azok között a demokrata és republikánus szenátorok között, akik megpróbáltak átvinni egy bevándorlási reformot, ami mára viszont kifejezetten népszerűtlen konzervatív körökben. Rubio azt magyarázta, hogy azért változtatott álláspontján, mert „egy radikális dzsihadista csoport" miatt a bevándorlás nemzetbiztonsági kérdés lett. Cruz viszont azzal szúrt oda, hogy a radikális iszlamista terrorizmust nem két éve találták fel.

Rubio viszont betámadta a mérsékeltebb szavazókat megszólító Chris Christie New Jersey-i kormányzót, akit túlságosan liberálisnak nevezett, például azért, mert támogatta az Obama által jelölt Sonia Sotomayor kinevezését a legfelsőbb bírák közé. Ez azonban várható volt, így Christie előre készülve azzal vágott vissza, amivel az egyik első vitán Rubio rendezte le Busht. „Azt mondta Bushnak: valaki azt mondta neked, hogy engem bírálva fogsz előrejutni. Úgy tűnik, hogy ugyanez a valaki súgott Marco fülébe is" – mondta. Aztán megint kormányzói tapasztalatát húzta elő, szemben Rubióval, aki szerint olyan szenátor, aki csak a száját jártatja, de nincs mit felmutatnia.

Obamának és a demokratáknak is bőven kijutott a bírálatokból. Rubio a fegyverkérdésről azt mondta, hogy Obama lefoglalna minden egyes fegyvert az Egyesült Államokban, ha tehetné. John Kasich ohiói kormányzó szerint a gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint amilyennek Obama azt az évértékelőjében próbálta lefesteni. Kiosztották Obama külpolitikáját, szerintük az Egyesült Államokat gyöngének mutatják, és példaként említették az amerikai katonák iráni fogvatartását. Bush viszont arra az esetre konkrétan nemzetbiztonsági katasztrófát jósolt, ha Hillary Clintonból, a legesélyesebb demokrata jelöltből lenne Obama utódja.