Durva patthelyzetben egy magyar madám Németországban

Erzsébet munkahelyén negyvenhárom kabin működik. Ő kabinnak nevezi azokat az apró helyiségeket, amiknek az utca felől üvegablaka van, hogy a járókelők jól láthassák a testük szolgáltatásait kínáló félig vagy teljesen meztelen nőket. Ha a kirakaton lévő sötétítő függöny be van húzva, akkor az azt jelenti, hogy a szexmunkás éppen dolgozik. Erzsébet cége lakáskiadással is foglalkozik, elsősorban a kirakatban dolgozó nőknek, illetve olyan munkásoknak adják bérbe az ingatlanokat, akik idényjelleggel érkeznek a városba dolgozni. A piros lámpás negyed egy egész utcát elfoglal, a prostituáltak és a személyzet (takarítók, biztonsági őrök) jelentős része magyar.

Németországban minden 18 év feletti EU-s állampolgár jogszerűen dolgozhat szexmunkásként, és az ellenőrzött piros lámpás negyedek fenntartása is legális. Erzsébet négy éve dolgozik ennél a cégnél szervezőként és kapcsolattartóként,

„Semmilyen titkom nincs, legálisan végzem a munkámat. Az a feladatom, hogy megszervezzem a piros lámpás negyed munkáját, kezelem a telefonokat, intézem a lányok szerződéseit, segítek nekik mindenben, ha esetleg nem beszélnek németül, szedem a bérleti díjakat, szervezem a takarítást” – meséli Erzsébet. 2012-ben egy magyar tárhelyszolgáltatón keresztül jegyeztetett be egy magyar nyelvű weboldalt, ahol információkat ad az érdeklődő szexmunkásoknak, klienseknek, és fotók is láthatók a helyszínről. Több nála dolgozó prostituált kihallgatási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Erzsébet a kijutásban is segít a magyar nőknek, a repülővel érkező nők elé fuvart szervez, a busszal utazókat pedig tájékoztatja arról az (Erzsébet cégétől független) magán-autóbuszjáratról, ami gyakorlatilag menetrendszerűen viszi nyugatra Budapest egyik pályaudvaráról indulva a magyar szexmunkásokat.

Magyarországon tilos, Németországban szabad

Erzsébet két holland főnökével együtt vezeti a piros lámpás negyedet, és munkaköre a felsorolt cselekmények miatt kimeríti a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) szerinti kerítés nevű tényállását. A kerítés azt jelenti, hogy valaki egy másvalakit haszonszerzés céljából szexuális cselekmény végzésére másnak (üzleti célból) megszerez. Ilyen bűncselekmény Németországban nincs.

A madám ellen egy éve nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), ezért ő december óta nem hagyja el a várost, ahol lakik, mert attól tart, amint kilép onnan, elfogják. Német ügyvédje tanácsára november közepén sem utazott Magyarországra, amikor üzletszerű kerítés megalapozott gyanújára hivatkozva megidézte őt az NNI emberkereskedelem elleni alosztálya. Mivel nem jelent meg, december 23-án a magyar és nemzetközi jogoknak megfelelően kiadták ellene az európai nemzetközi elfogatóparancsot, mondja Erzsébet. Mégis szabadlábon van, azóta is végzi a munkáját.

Erzsébet kifogásolja, hogy az idézésen kívül semmilyen tájékoztatást nem kapott az ügyéről a magyar hatóságoktól. Pedig az általunk megkérdezett jogász szakértők szerint az eljárásban biztosítandó jogai miatt részletes tájékoztatást kellene kapnia az elfogatóparanccsal kapcsolatos és büntetőeljárásban őt megillető jogokról, minthogy az Európai Parlament és Tanács tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelve az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyekre is vonatkozik. Erzsébet azt mondja, a német városi rendőrök állítják, a magyar nyomozók nem vették fel velük a kapcsolatot egyáltalán, és az elfogatóparanccsal kapcsolatos indoklás sem érkezett meg hozzájuk a magyaroktól. Így a német hatóságnak egyelőre nem világos, hogy

A nő német ügyvédjén keresztül levelet írt a területi ügyészségnek és a szenátusnak is, amelyben leírja esetét és jogorvoslatot kér, mert – arra hivatkozva, hogy legális munkát végez – nem fogadja el a magyar nyomozó hatóság gyanúsítását.

Komplikált büntetőjogi eset

Az általunk megkérdezett, nemzetközi büntetőügyekben szakértő jogászok azt mondták, hogy a magyar Btk. 3. paragrafusa szerint ha egy cselekmény a magyar törvények szerint bűncselekménynek számít, akkor azt hiába követi el egy magyar állampolgár külföldön, felelősségre vonható, még akkor is, ha az adott cselekmény legális a külföldi országban. (Hasonló példa, ha egy magyar a Hollandiában legális coffee shopokban drogozik, elvileg azért is felelősségre vonható.)

A nemzetközi jogi gyakorlat viszont az, hogy a bűncselekményt elkövető magyart a kettős büntethetőség elvének értelmében csak akkor adják ki Magyarországnak, ha a szóban forgó cselekmény mind a magyar, mind a cselekmény helyszínéül szolgáló ország joga szerint bűncselekménynek minősül. A kerítés pedig Németországban nem az.

Kirs Eszter nemzetközi jogász szerint ugyanakkor az EU Tanácsának európai elfogatóparancsról szóló kerethatározata felsorol kivételeket. „Eszerint figyelmen kívül kell hagyni a kettős büntethetőség elvét, ha a büntetési tétel maximuma az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban legalább három évi szabadságvesztés, másrészt konkrét cselekményeket nevez meg a kerethatározat, ahol nem alkalmazandó az elv. Ezek között szerepel többek között a gyermekek szexuális kizsákmányolása. Azt feltételezem, hogy a magyar nyomozó hatóság ennek gyanúja alapján bocsáthatta ki az elfogatóparancsot a hölgy ellen” – mondja a jogász. Ha igazolhatóan fennállnak az átadás fent említett, kerethatározat szerinti feltételei, akkor Németország nem tagadhatja meg Erzsébet átadását Magyarországnak.

Megkérdeztük a Nemzeti Nyomozó Irodát is Erzsébet ügyével kapcsolatban, de azt a választ kaptuk, hogy adatvédelmi okokból nem adnak semmilyen tájékoztatást. Így nem lehet tudni, hogy milyen konkrét cselekményekkel gyanúsítják a nőt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!