Jó bármire is a NATO flottája a menekültáradat ellen?

Tavaly a tengeren eltűnt és meghalt menekültek száma összesen 3770 volt, idén pedig már mostanra 410 ember tűnt el vagy halt meg. A múlt év elején még a Földközi-tengeren át Olaszország volt a fő csapásirány, később már Törökországon és az Égei-tengeren keresztül Görögországba vezetett az út. Az idei esetek döntő többségében viszont már az Égei-tengeren vesztették életüket a csónakkal útnak indulók, köztük sok gyerek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozata után, miszerint a NATO hajókat küld a térségbe az embercsempészek ellen, az SNMG2-nek nem kell hosszú utat megtennie, hiszen már most is a térségben tartózkodik: a múlt héten a török haditengerészettel gyakorlatozott az Aksaz bázisból kiindulva – derült ki a NATO tengerészeti parancsnokság honlapjáról. Az SNGM2 egy német, egy török és egy kanadai hajóval vett részt a közös műveletben, többek között keresési és mentési műveleteket gyakoroltak.

Szokatlan, hogy egy gyakorlatozó egységet ilyen rövid időn belül éles bevetésre irányítanak át – tudtuk meg NATO-forrásból. Maga a döntés, hogy a NATO csatlakozik az Égei-tengeren az európai uniós bevetéshez, rendkívül gyorsan és előzmény nélkül született.

„A cél Görögország, Törökország és az EU megsegítése a migráns és menekültáradat, és az emberi tragédiák eddiginél jobb kezelésében – mondta Stoltenberg.

Az SNMG2 zászlóshajója a német EGV Bonn, amely január 9-én hagyta el Wilhelmshaven kikötőjét. Stoltenberg ígérete szerint az egység több NATO tagországból érkező erősítésre számíthat a közeljövőben.

A héten felgyorsultak az események:

• Hétfőn Angela Merkel német kancellár találkozott Recep Tayyip Erdoğan török államfővel Ankarában. Akármiről is volt szó a tárgyalásukon, érezhető lökést adott az ezután következő döntéseknek.
• Szerda este a Brüsszelben munkavacsorát tartó NATO védelmi miniszterek már egyhangúlag támogatták az Észak-Atlanti Szövetség szerepvállalását a görög-török határvédelemben.
• Csütörtökön a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen arról beszélt újságíróknak: „Törökország támogatja azt a megegyezést, hogy a menekülteket visszaküldik Törökországba. Ez egy világos üzenet az embercsempészeknek.”
• Pénteken pedig egyértelmű figyelmeztetést kapott Görögország az Európai Unió Tanácsától: egy hónapja van Athénnek arra, hogy tervet dolgozzon ki, három hónapja a megvalósításra, amelytől Brüsszel a menekültáradat kezelésének érdemi javulását várja. Ellenkező esetben az EU tagországai két évre bevezethetik a határellenőrzést – ezt eddig fél évre tehették meg a Schengeni rendszerben.

A pénteki figyelmeztetés jelzi a legjobban, hogy Brüsszel türelme elfogyott. Alig három hete még tagadta az Európai Unió Tanácsa, hogy felmerült volna Görögország kizárása Schengenből, amely amúgy is nagy nyomás alatt van: Németország csütörtökön már be is jelentette, hogy további három hónapra fenntartja a határellenőrzést, a menekültek továbbra is nagy száma miatt. Az országba tavaly 1,1 millió menedékkérő érkezett.

Berlin reakciója is mutatja, hogy nem vár gyors változást a NATO lépésétől sem. Egyébként is néhány hétbe telik, míg teljes gőzzel beindulhat az akció. Fel kell mérni, hogy éles helyzetben milyen hiányosságokkal néz szembe az egység, át kell hidalni az információcserében mutatkozó bonyodalmakat. Az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex már vezényel egy műveletet a térségben, Poseidon néven, mely ugyancsak felderítő feladatokat végez. Nem magától értetődő, hogy a két bevetés hogyan fog együttműködni, ki kell dolgozni a részleteket.

A NATO akciója azonban csak felderítésre szorítkozik: nem arról van szó, hogy fizikailag visszatarthatja a csónakokat – ez valószínűleg egyébként is csak újabb emberáldozatokkal járna – elvileg arról sem, hogy kiemelné a menekülteket, arról pedig végképp nem, hogy ha mégis kimentené őket, akkor Törökországba szállítaná vissza. Kérdés az is, Törökország felségvizein milyen mozgásterük lesz a hajóknak, bár a helyzetet egyszerűsíti, hogy NATO-tagországról van szó.

A közös katonai bevetés a NATO és az EU között lendületet adhat az eddig jobbára csak vánszorgó együttműködésnek. „Semmilyen rossz érzés nincs az EU-ban azzal kapcsolatban, hogy mást kérünk föl arra, hogy ügyeljen a határokra” – válaszolta hétfő délután Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a kérdésre, hogy a NATO bevetésével az Európai Unió egyben elismeri-e, hogy egyedül nem képes kezelni a helyzetet. – Ezt a megegyezést két NATO szövetséges [Törökország és Németország] javasolta. Mi sem természetesebb, mint hogy két NATO-szövetséges beveti azokat az eszközeit, amelyek máris a térségben vannak, hogy megoldjanak egy bonyolult problémát.”

A törökök is figyelhetnének

Szerdán az Európai Bizottság jelentést adott ki arról, hogyan halad az Ankarával közösen lefektetett EU-Törökország akcióterv. (A héten Budapesten járt török külügyminiszternek Szijjártó Péter azt mondta, Törökország tiszteletreméltó teljesítményt nyújt az akcióterv megvalósításában. Igaz, Mevlüt Çavuşoğlu egyszer már elhalasztott vizitje végül nem bizonyult többnek udvariassági látogatásnál. Egyelőre történelmi minaret sem lesz ennek nyomán Szigetváron.)

A brüsszeli testület sokallta azoknak a migránsoknak a számát, akik december 17-étől január végéig szabálytalanul keltek át a török–EU határon – majdnem mindannyian az Égei-tengeren keresztül.

– írja a Bizottság. Összehasonlításképpen: tavaly szeptemberben 147 ezren, októberben 215 ezren lépték át itt a határt szabálytalanul.

A török hatóságok jogszabályi és operatív intézkedései valamelyest csökkentették a bevándorlási nyomást, de még lehetetlen számokban kifejezni, hogy pontosan mekkora hatást érnek el, írják az elemzésben.

Törökország hárommilliárd eurós támogatást kap az EU-tól, egymilliárdot az uniós büdzséből, kétmilliárdot a tagállamoktól. Ezt a pénzt a menekültek életkörülményeinek javítására kell fordítania Ankarának, és meg kell erősítenie belőle a határvédelmét. További feltétel, hogy meg kellett nyitnia a munkaerőpiacát a menekültek számára is, amit január 15-én meg is tett a török kormány. Gazdasági áganként 10 százalékos plafont szabtak meg: az egyes ágazatokban dolgozók legfeljebb tizede lehet menekült. A mezőgazdasági munkákra nem állítottak be fölső határt.

Január 1. és 15. között hétszer vetették be közös akcióban a török parti őrséget, rendőrséget és csendőrséget, hogy megállítsák a migránsokat. 230 embercsempészt vettek őrizetbe ebben a két hétben, jelentették a török hatóságok.

Hiába a kétoldali egyezmények

Görögország és Törökország között már létezik egyezmény a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaszállításáról. Ezt azonban nagyon nehéz végrehajtani, mert a török oldalon sokáig tart a visszafogadási kérelmek feldolgozása, mutat rá az Európai Bizottság. Törökország felajánlotta, hogy a Dikiliben már üzemelő fogadóközpont mellett újabbakat is megnyit.

2014 októberében az EU és Törökország között is született egy megállapodás arról, hogy visszaszállíthatják Törökországba azokat a harmadik országból származó állampolgárokat, például a pakisztáni, iráni, bangladesi bevándorlókat, akik illegálisan tartózkodnak egy EU-s országban, és bizonyíthatóan Törökországon keresztül érkeztek Európába.

Ez a megállapodás eredetileg csak 2017 októberében lépett volna életbe, az EU azonban szeretné, ha már idén június elsején jogerőre emelkedne. Ez azt jelentené, hogy Törökországnak bármelyik uniós országból vissza kellene fogadnia azokat a migránsokat, akik nem kaphatnak nemzetközi védelmet. Január végén egy uniós delegáció arról tárgyalt Ankarában, hogy miként lehetne felduzzasztani a török fogadó-kapacitást, hogy a júniusi időpont valóban tartható legyen. Arra is sürgették a török kormányt, hogy hozza tető alá a saját kétoldalú egyezményeit azokkal az országokkal, ahonnan a menedékre nem jogosult bevándorlók érkeznek.

De nem lesz rögtön sokkal könnyebb a dolga az EU-nak akkor sem, ha Törökország minden tekintetben maximálisan együttműködő lenne az EU-val: a menedékre nem jogosultak visszatoloncolására nem automatikusan kerülhet sor, hanem csak akkor, ha az EU területén már lefolytatták a menekültügyi eljárást és a menekült, gazdasági bevándorló kérvényét elutasították.

A nemzetközi jog is a törökökkel van

Nem egyszerűbb a helyzet azokkal szemben sem, akiket még az Égei-tengeren fognak el és mentenek ki – figyelmeztetett a Frontex szóvivője. „Mindenki, aki átlépte az EU határát jogosult arra, hogy elbírálják menekültkérelmét” – mondta Ewa Moncure, hangsúlyozva, hogy a görög vizekről a nemzetközi jog szerint enélkül nem lehet senkit visszavinni Törökországba. Így tehát, ha Törökország nem tesz érdemi erőfeszítéseket, hogy még saját tengerpartja előtt megállítsa a menekültáradatot – és érdemben fellépjen az embercsempészek ellen – akkor 

Annak pedig nem sok jele van, hogy Ankara komolyan fellép a nála lévő 2,5 millió menekült visszatartására. Recep Tayyip Erdogan még a tárgyalások előtt meg is fenyegette az EU-t, hogy bármikor kibuszoztathatja a bolgár és görög határhoz a menekülteket. A török elnök két év alatt kért volna hárommilliárd eurót a menekültügy kezelésére. Végül egyszer hárommilliárdról született megállapodás, de Ankara hamar jelezte, hogy ez csak a történet kezdete, csupán az EU jó szándékának kinyilatkoztatását mutatja.

Az, hogy Erdogan akkori fenyegető szavai most kiszivárogtak, lényegében ennek az alkudozásnak a folytatásaként értelmezhető, mivel Törökország számára világos: ha valamikor, hát most az EU mindent kénytelen megadni – beleértve a lényegében 50 éve húzódó EU-csatlakozás világos, számonkérhető menetrendjét – mert nélküle, pusztán a görög tengeri határok védelmére koncentrálva az EU nem tudja megállítani a menekültáradatot.